2023. szeptember 29-én a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában a House of European Affairs and Diplomacy (HEAD) rendezett konferenciát bővítéspolitika témában, immár a 2024-es magyar soros elnökségre készülve.
A rendezvényen Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára jelezte: fontos céljuk a jó kapcsolat kialakítása a tudományos közeggel is, e szempontból is fontos az eseményhez kapcsolódó helyszínválasztás. Az uniós elnökséggel kapcsán elmondta: e feladat azért is jelent majd kihívást, mert intézményi változások is zajlanak éppen. Az EU bővítése védelmi és versenyképességi szempontból egyaránt kulcsfontosságú. A Nyugat-Balkán két évtizede vár a csatlakozásra, érdekünk nekünk, magyaroknak is, hogy elősegítsük e folyamatot.
A konferencia megnyitása után Horváth Szabolcs, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős kabinetjének tagja a magyar elnökség prioritásairól és azzal összefüggő bővítéspolitikáról beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását, de ehhez szükséges, hogy a kárpátaljai magyarok jogait tiszteletben tartsák. A bővítés kapcsán szó volt még arról, hogy a nyugat-balkáni bővítés felgyorsításhoz kulcsfontosságú lenne Szerbia mihamarabbi uniós csatlakozás, ami egyben a migráció elleni küzdelemben is kiemelt szerepet játszana.
Ezután Dux László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bel-és Igazságügyi és Bővítési Főosztály vezetője és Fodor Attila, a Nyugat-Balkán kapcsolatokért felelős osztály vezetője beszélt a nyugat-balkáni országok csatlakozási esélyeiről. Szerbia fontosságát ők is hangsúlyozták, illetve szó esett bővebben Montenegró és Albánia helyzetéről is: Montenegrónak még fokoznia kell erőfeszítéseit a média és véleménynyilvánítás szabadsága terén, de Magyarország továbbra is támogatja az ország csatlakozását. Albánia esetében pedig szó volt arról, hogy az OTP Bank Albánia, valamint a turizmus és ezzel összefüggésben az oda induló Wizz Air járatok miatt is kiemelten fontos Magyarország számára az ország csatlakozása.
Ezt követően Özkan Duman, a török nagykövetség első beosztott diplomatája mutatta be egy panelbeszélgetésben a török álláspontot a bővítéspolitika kapcsán. Törökország 1987-ben kérte az akkori Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozását, és 1999-ben kapott tagjelölti státuszt. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EU nem mindig említi Törökországot a tagjelölt országok között, de elismerte, hogy néhány feltétel még mindig nem teljesült a tagság elnyeréséhez: számos probléma merül fel továbbra is jogállamiság, illetve az alapvető jogok tiszteletben tartása terén.
A konferencia a V4-országok képviselőinek panelbeszélgetéseivel zárult. A beszélgetés alatt továbbra is a bővítés állt a fókuszban, és Miroslav Zozulák, a cseh nagykövethelyettes kiemelte, hogy Koszovó és Bosznia-Hercegovina is a cseh elnökség idején kapott tagjelölti státuszt. Ugyan még messze van a csatlakozás, de mindegyik ország elkötelezett a nyugat-balkáni országok csatlakozása, és ezzel összefüggésben a rendőrségi együttműködés és migrációs kérdés hatékonyságának növelése mellett.
Nyitókép: Trebinje, Bosznia-Hercegovina. Forrás: Depositphotos.com
