Horvátországban 2020. február 25-én regisztrálták az első koronavírusos esetet, mégpedig egy Olaszországból érkezett beteg tesztje lett pozitív Zágrábban. Szlovéniában és Szerbiában egy bő héttel később, március 4-én és 6-án jelentették az első regisztrált fertőzést: a szlovén esetet egy Olaszországból érkezett marokkói fertőzöttre vezették vissza, a szerbet pedig arra a 43 éves helyi férfira, aki Budapesten járt a megelőző napokban és ott kaphatta el a betegséget. Május közepéig Horvátországban – amely épp ekkor látta el az Európai Unió elnökségét – valamivel több mint 2 200 beteget regisztráltak, a halálozások száma 95 volt, míg Szerbiában több, mint 10 ezer konfirmált esetből 220-an hunytak el a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedésekben. Szlovéniában 1 466 esetből 104 végződött halállal. A fenti három ország közül kettő is „nehezített pályán” küzdött meg az önmagában is elég riasztó járvánnyal. Horvátország helyzetét az nehezítette, hogy március 22-én Zágráb az utóbbi másfél évszázad legnagyobb földrengését élte át, ami bizonyosan nem könnyítette meg az ekkorra már bevezetett távolságtartási szabályok betartását és betartatását. Szlovéniában az jelentett többletkihívást, hogy az első eset regisztrálására mindössze egy nappal azt követően került sor, hogy Janez Janša elfoglalta a miniszterelnöki széket, azaz egy teljesen új kormánynak kellett a kihívással szembenéznie.
Aleksandar Vučić szerb elnök 2020. március 15-én hirdette ki a rendkívüli állapotot, 2020. március 20-tól pedig a kormány bejelentette a koronavírus járvány hatásait ellentételezni hivatott gazdasági csomagot, amelynek a fő célja a gazdasági szereplők, kiemelten a kis- és közepes vállalatok likviditásának biztosítása volt. A kkv-szektor érintettsége kiemelkedő, egy márciusi felmérés szerint a kkv-k 85 százalékát negatívan érinti a járvány, illetve az abból adódó gazdasági válság. A szerb gazdaságot a beszállítói láncok felbomlása mellett a hazai és külföldi beruházások visszaesése is érzékenyen érinti. A gazdasági mentőcsomag összértéke 5,1 milliárd euro volt, ami a szerb GDP 11 százaléka. Ennek részeként a kormány 200 millió euro értékű infrastruktúra-fejlesztést jelentett be a járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának tompítása érdekében, illetve rögzítették, hogy három hónapos időtartanra minden kkv-alkalmazott számára az állam kifizeti a minimálbért, ami 900 ezer embert érintett. A nagyobb vállalatok esetében az állam a minimálbér 50 százalékát állja ugyancsak három hónapon keresztül. Ugyancsak anyagi támogatást kaptak a nyugdíjasok. Bejelentésre került, hogy az adófizetéseket a rendkívüli állapot vége után kell teljesíteni. Célzott támogatásokat vezettek be a turizmus, a közlekedési és logisztikai szektor támogatására, a külföldi turisták pótlása érdekében 160 ezer üdülési utalvány került kiosztásra. Belgrádban a rendkívüli állapot idejére felfüggesztették a bérleti díjak kifizetését, valamint hitelkönnyítési intézkedéseket hoztak az agrárium számára. A szerb államadósság 2019 végén a bruttó hazai termék (GDP) 52,4 százalékát tette ki, a gazdasági növekedés 3,2 százalékos volt, a munkanélküliség pedig egy évtizede nem látott mélységben, 10,5 százalékon állt.
Horvátországban március közepén a belföldi turizmust ösztönző intézkedéseket hoztak, ami 50 százalékos kedvezményt jelentett a belföldi repülőutakra, ingyenes belépést a nemzeti parkokba, valamint kompenzáció is megállapításra került a halászati ágazat számára. Március 17-én bejelentésre került a jövedelemhez, a nyereséghez, valamint a bérekhez köthető adók 3 hónapos halasztása, mindez további 3 hónappal meghosszabbítható, ezután pedig részletfizetést lehet kérni legfeljebb 24 hónapra. Döntés született a 3 hónapos hitelmoratóriumról, illetve arról, hogy az állam kamatmentes kölcsönt biztosít az önkormányzatoknak, az általuk befizetni szükséges adók mértékével megegyező összegben, ami de facto ugyancsak befizetési haladékot jelent. A vállalkozások számára új hitelprogramot hoztak létre a bérek, közüzemi és egyéb működési költségeket finanszírozása érdekében. A kkv-szektor számára külön keretösszeget határoztak meg, illetve három hónapig az állam keresetkiegészítésről döntött az érintett szektorokban (vendéglátás, élelmiszeripar, szállítás, logisztika, munkaerőintenzív tevékenységek, azaz textilipar, ruházati ipar). A turizmus Horvátország bruttó hazai termékének (GDP) mintegy ötödét teszi ki, így nem meglepő, hogy Zoran Milanović horvát elnök május közepén bejelentette: Horvátország megnyitná a határait a turisták előtt, ugyanis nem tehetik meg, hogy kimaradjanak a turizmusból. A horvát államadósság 5 éve csökken, de 2019 végén így is a GDP 73,2 százalékát tette ki – jó eséllyel ez a pozitív trend az idén megfordul, az elemzők 80 százalék fölé emelkedő adósságrátával számolnak.
Szlovéniában a kormány március elején a gazdaság megsegítésére közel 1 milliárd eurós gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot dolgozott ki, amiben állami garanciavállalás, hitelkeretek, munkahelyek megőrzése, veszteségek csökkentése szerepelt. Az elbocsátások elkerülése érdekében az állam átvállalta a hazaküldött munkavállalók bérének 40 százalékát, ami karantén esetén 80 százalékra, a vírus elkapása esetén pedig 90 százalékra emelkedik minden ágazatban. Az állam átvállalta a munkavállalók járulékkötelezettségét és a táppénzt, külön támogatást kapnak a szociálisan sérülékenyek. A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők szolidaritási támogatást („koronakiegészítést”) kapnak, 130–500 eurós havi összegben, a jövedelmük nagysága függvényében. Azok az egyéni vállalkozók, akik a járvány miatt nem tudják folytatni munkájukat, a nettó minimálbér 70 százalékának megfelelő jövedelmet kapnak. A szlovén csomag része az is, hogy a kormány szorgalmazza a hazai termékek vásárlását, az állami intézményekben például a helyi termékek kötelező beszerzési küszöbét 50 százalékra emelik. 2020. május 15-én Szlovénia volt az első európai állam, amely bejelentette a koronavírus-járvány végét. A mentőcsomag impozáns, de természetesen nincs ingyen: előrejelzések szerint a tavaly még 66 százalékos GDP-arányos államadósság 80, de akár 90 százalékra is emelkedhet az idei év végére.
