Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Hegedüs Csilla

Külföldi influenszerek promotálják Románia kulturális örökségét

„Hívogató Románia. Az országjáró projekt”.

Hegedüs Csilla 2023.03.24.
Gát Ákos Bence

Magyarország a nemzetközi figyelem középpontjában: kihívások és lehetőségek

Magyarország nem csak hírhedt, de ismert is lehet.

Gát Ákos Bence 2023.03.24.
Navracsics Tibor

Két dudás egy csárdában

A lisszaboni szerződésből következő intézményi feszültség.

Navracsics Tibor 2023.03.23.
Máthé Réka Zsuzsánna

Oroszország megállítása vagy lelassítása a cél?

Nagyhatalmi versengés áldozata lehet az EU.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.03.21.
Tóth Bettina

Mégsem intünk teljesen búcsút a belsőégésű motoroknak?

A német autóipar az e-üzemanyagban bízik.

Tóth Bettina 2023.03.17.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Miszlivetz Áron
Miszlivetz Áron
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.07.14.
  • 2021.07.14.

A bővítéspolitika lehetőségeinek újragondolása

Manapság sok kritika éri a bővítéspolitikát. Túl lassú, akadozik, kilátástalan. A tagjelölt országok szerint az EU egyre többet vár el, míg az Európai Parlament és egyes tagállamok szerint több reformot kell végrehajtani. Így – a fontos pénzügyi támogatáson kívül – politikai ámenről még nem lehet szó. A tagjelölt országok türelme egyre fogyatkozik, látványos előrelépés eddig nem, stagnálás és frusztráció annál inkább mutatkozik a jelölteknél.

Forrás: Pinimg

A Nyugat-Balkán kulturálisan és vallást tekintve az egyik legsokszínűbb hely Európában. A régió a nemzetállamok létrejötte előtt született római-, bizánci- és oszmán birodalmak kulturális és történelmi jegyeit is magában hordozza. A vallási csoportokat tekintve a katolikus, muzulmán, zsidó, valamint ortodox hívek is jelentős számban képviseltetik magukat. Sajnos a történelem viharai során a békés együttélés időszaka ritkán adatott meg a térségnek, ezért is rendkívül fontos egy európai perspektíva felvázolása. Sajnálatos az is, hogy az Európai Unió és tagállamai a belső viszályok mellett kevésbé tudtak a térségre koncentrálni, s amelyik esetben ez meg is történt, ott a vélt vagy valós történelmi nézetkülönbségek kerültek felszínre. Mind az észak-macedón, mind az albán fejezetek tárgyalása politikai színezetet kapott. Előbbi esetben Bulgária akadályozza a közeledési folyamatot a történelmi sérelmek és a nemzeti identitáspolitika felszínre hozatalakor. Az utóbbi országnál Hollandia kifogásokkal élt a korrupció, szervezett bűnözés, illetve a menekültügyi eljárás hiányosságai tekintetében.

Ennek ellenére a régiós együttműködés számos területen rohamosan fejlődik. Fontos lépésnek tekinthető, hogy július 1-től a nyugat-balkáni hatok eltörölték a roaming díjakat, így könnyítve az emberek, a termékek, a tőke és a szolgáltatások folyamatos áramlását. Az EU 3.3 milliárd eurós támogatás nyújtott a Covid-válság miatt bajba került térségnek, emellett aktívan támogatja a gazdaságfejlesztést. A tavaly októberben elfogadott Gazdasági és Befektetési Csomag részeként a térség országai 9 milliárd euró pénzügyi támogatást kapnak, amely a közlekedési infrastruktúrát, a zöld átállást és az energiahatékonyságot is érinti.

Intézményes reformok a bővítésen túl

A helyi közösségek, illetve az állam és a privátszféra bevonása az Európai Unió pénzügyi támogatásával rendkívül fontos, viszont a fejlesztések mellett intézményi, politikai és kulturális megújulásra is szükség van. A demokratikus átmenet során Észak-Macedónia nagyot lépett előre a prespa-i megállapodással, kiegyezve a – görög fél által is szorgalmazott – névváltással. A közigazgatás és bírói reformok területén is komoly fejlődés történt, megszilárdítva az európai elkötelezettséget. Ennek ellenére a 2021 júliusi Általános Ügyek Tanácsán a tagállamok nem tudtak megegyezni a kormányközi konferencia következő időpontjáról Észak-Macedónia és Albánia tekintetében. A csomagmegközelítés (a két ország együttes kezelése) fontos mérföldkő, viszont a döntésképtelenség hitelvesztéshez vezet. Albánia esetében minden tagállam egyetértett, Észak-Macedónia esetében csak Bulgária volt „akadályozó tényező”.

A kiútkeresés jelenleg a szlovén soros elnökségen múlik, mivel az elnökségi programjukban hangsúlyos szerepet kap a Nyugat-Balkán kérdése. Idén októberben szerveznének egy EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, ahol áttörést szeretnének elérni az érzékeny politikai kérdésekben (bolgár vétó, Belgrád-Pristina párbeszéd). Amennyiben áttörés születik a két ország fejezet-tárgyalásainak megkezdése érdekében, úgy az EU és tagállamai megerősödve jöhetnek ki a helyzetből. Emellett Bosznia Hercegovina, Szerbia és Montenegró bizalmat szavazhatna az EU irányába. Viszont egy elutasító döntés nem csupán hitelességi, hanem komoly biztonsági és geopolitikai kockázatot is rejt magában. A követelmények teljesítése mellett a politikai okokból történő folyamatos elutasítás könnyen az EU érdekeivel ellentétes nagyhatalmak szorosabb vonzáskörzetébe sodorhatja a térség országait. Ez az unió számára komoly kihívást jelenthet a jövőre nézve. Ha csupán az illegális migráció által generált kockázatokat nézzük, a belorusz-litván politikai csörtéből is látszik, milyen könnyen használható politikai fegyverként az ügy. 

A szlovén elnökség prioritásai (a politikai és intézményes reformokon túl) kiterjednek a közös biztonság- és védelempolitikai, különösen a kibervédelmi együttműködés területeire is. Következtetésképp, az EU-s tagállamok a klímaváltozás, a gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés mellett fontos biztonsági és védelmi ügyekben is együtt kell, hogy működjenek a nyugat-balkáni hatokkal. Az idén beinduló, új többéves pénzügyi keretből profitáló tagállamok projektjei húzóerővel bírhatnak majd az EU szomszédságpolitikájában résztvevő államokra, így a tagjelöltekre is. Természetesen a régiók közötti együttműködés kiemelt szereppel bír, hiszen a megbízható infrastruktúra, turizmus, közigazgatási, igazság- és bűnügyi együttműködés vagy akár a környezetvédelem és a digitalizáció hozzáadott értékkel bírnak az emberek számára. A határokon átívelő együttműködés Magyarország számára kiemelten fontos, mind az EU külső határaival rendelkező ország, mind biztonságpolitikai és gazdaságfejlesztési szempontból, ezért a magyar V4 elnökségnek kiemelt szerepe lesz a közös tervek kialakításában.

A Nyugat-Balkán jövője: V4+?

A nyugat-balkáni térségben elvesztett bizalom visszanyeréséhez szükség van a lehetséges határainak újragondolására, így egy többtényezős interregionális együttműködés kialakítására. A gazdasági méret és földrajzi elhelyezkedés miatt a visegrádi országok (köztük Magyarország) számára különösen fontosak a térségben zajló gazdasági és politikai folyamatok.

A július 28-i közös V4-es kommünikében a V4-ek hitet tettek a csatlakozási tárgyalások haladéktalan folytatása mellett. Mivel a visegrádiak közül csak Lengyelország tagja a berlini folyamatnak, nem csak a regionális együttműködésen belül érdemes becsatornázni a kelet-közép-európai régiós prioritásokat, hanem attól függetlenül is be kell vonni a Nyugat-Balkánt a lehető legtöbb regionális együttműködésbe. Ennek egyik alapja lehet a V4+ formáció, amely kellően rugalmas, nem intézményesített hálózata lehet a nyugat-balkáni hatokkal való együttműködésnek. A közvetlen szomszédság lehetőséget adhat a Via Carpathia észak-déli közlekedési folyosóhoz való csatlakozáshoz, amelyet Magyarország erősen támogat. A Három Tenger Kezdeményezésbe való betagozódás szintén új lehetőségeket teremtene a régiónak, hiszen földrajzilag a Kelet-Mediterráneum és a Fekete-tenger között elterülő országokról van szó.

Összességében az akadályok mellett óriási növekedési potenciál és számos együttműködési lehetőség közül választhatnak a régió tagjelölt országai, a kérdés az, hogy mennyire tudják a javukra fordítani a helyzetet, s mennyire találnak segítő szándékára az EU részéről közös céljaik megvalósításához.

Témakörök: Balkán, bővítéspolitika, Észak-Macedónia, Európai Unió, Szerbia
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT