Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szalai Piroska

Gyermekszegénység: már a spanyolok is minket dicsérnek

A szegénység csökkentése minden közösség alapvető felelőssége.

Szalai Piroska 2023.09.26.
Pató Viktória Lilla

Az EU kapuőrré nyilvánított hat tech óriást

Így reagáltak a lépésre a digitális nagyhatalmak.

Pató Viktória Lilla 2023.09.11.
Petri Bernadett

Európai választások 2024: szerződésmódosítással kampányol az EP

Marad-e a külügyi vétő?

Petri Bernadett 2023.09.05.
Miszlivetz Áron

Elérhetőek-e a 2030-as bővítési célok?

Mi jelenthet kiutat a nyugat-balkáni országok számára

Miszlivetz Áron 2023.09.04.
Tóth Bettina

A hely, ahol élünk – Atlasz az európai környezeti és egészségügyi helyzetről

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egy online elérhető európai atlaszt hozott létre, amelyben lakóhelynek megfelelően lehet utána járni, hogy milyen környezeti viszony vesz minket körül, és

Tóth Bettina 2023.05.12.
LUDECON BLOG
Várpalotai Viktor
Várpalotai Viktor
tudományos főmunkatárs, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2020.06.29.
  • 2020.06.29.

Széttartó konvergencia? Az Európai Unió növekedési térképe

Az Eurostat nemrég közölt számításai szerint, örvendetes módon folytatódott az újonnan csatlakozott közép-kelet európai államok gazdasági felzárkózása a fejlettebb régi tagállamokhoz. A magyar önbecsülés számára külön szívmelengető hír volt, hogy nyolc évvel pozícióvesztésünk után ismét Lengyelország elé kerültünk a fejlettségi rangsorban.

Visegrádi országok egy főre jutó GDP-jének alakulása
(vásárlóerőparitáson, EU átlag = 100)

Forrás: Eurostat

A kevésbé fejlett gazdaságok felzárkóz(tat)ása az Európai Unió egyik fontos célkitűzése. Az Egységes Európai Okmány 130a. cikke ugyanis azt irányozza elő, hogy „Az általános, harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében a Közösség fejleszti és folytatja a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését célzó tevékenységeit. A Közösség különösen törekszik a különféle régiók közötti különbségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradásának csökkentésére”.

Tanulságos ezeket a célkitűzéseket szembesíteni az adatokkal. Tagállami szinten vizsgálódva jellemzően érvényesült a konvergencia: 2000-ben az átlagosnál kevésbé fejlett (vízszintes tengelyen 100 alatti értékkel rendelkező) országok 2018-ra javítottak relatív pozícióikon (pozitív érték a függőleges tengelyen), míg a fejlettebbek (vízszintes tengelyen 100 feletti érték) előnye fokozatosan olvadt (negatív érték a függőleges tengelyen). Részleteiben azonban felfedezhető az is, hogy a konvergencia korántsem egyöntetű: egyfelől látványos a balti államok és Románia kimagasló teljesítménye, másfelől viszont a dél-európai államok (Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) nemhogy közeledtek az EU átlaghoz, hanem egyenesen távolodtak tőle.

Tagállamok relatív fejlettségének változása
Forrás: Szerző számítása Eurostat adatok alapján

És mi a helyzet, ha a konvergenciát nem tagállami szinten, hanem kisebb földrajzi egységre vonatkoztatva vizsgáljuk? A megyei szintű adatok alapján (ez az Eurostat nómenklatúrája szerint a NUTS3-as szintet jelenti) még borúsabb a kép: csupán 6 tagállamban csökkentek az országon belüli különbségek, míg 15-ben – köztük Magyarországon –növekedtek a területek közti különbségek. Ezekben az országokban mindenütt a főváros teljesítménye múlta felül a többi terület növekedését, így tovább fokozódott a fővárosok már 2000-ben is meglévő gazdasági erőfölénye. (E jelenség lehetséges magyarázataira még visszatérünk egy következő blog-bejegyzésünkben.)

NUTS3 régiók országátlagtól vett relatív fejlettségének szórása
(2018–2000. évek különbsége)

Megjegyzés: 7 tagállamra nem érhetők el NUTS3 szintű bontások, Írország esetén 2000–2014. évi szórások különbsége szerepel
Forrás: Saját számítás

Összegezve megállapítható, hogy bőven van még mit tenni a gazdasági kohézió előmozdítására. Szerencsére ehhez uniós szinten jelentős pénzügyi források, a kohéziós alapok állnak rendelkezésre. Jelenleg éppen a következő hét év költségvetését készítik elő az európai fórumok, és ahogy korábban, úgy most is nagy viták előzik meg a források felosztását. Az Európai Unió állampolgáraiként annak szurkolhatunk, hogy a kialakításra kerülő pénzügyi keretek és azok eredményes felhasználása hathatósan fogja előmozdítani a kitűzött gazdasági kohéziót. Egyben magyarként annak is drukkolhatunk, hogy a konvergencia révén tovább folytatódik felzárkózásunk a némelykor irigyelt osztrák sógorok életszínvonalához.

Témakörök: EU, Eurostat, felzárkózás, kohéziós alapok, konvergencia
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT