A KSH nemrégiben kiadott második negyedéves GDP adatai kapcsán a sajtó nagyobb része ismét riogatni kezdett, hatalmas válságot vízionál, pedig a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag duplája, s az eddig ismert 14 tagország közül mindössze Spanyolországban, Portugáliában és Litvániában volt nálunk nagyobb javulás.
Nézzük a tényeket!
A KSH idén már a megszokottól korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon közzé teszi a bruttó hazai termék (GDP) adatait. Így az unió azon országainak egyike lettünk, amelyek a legkorábban ki tudják adni ezt az első becslést. A részletesebb és pontosított adatok majd csak szeptember 3-án állnak a rendelkezésünkre, de a főbb irányokat már ebből a korai közlésből láthatjuk. A KSH-val egy napon kiadta az Eurostat is az alábbi ábrán szereplő 14 ország adatát.
Láthatjuk, hogy a jelenleg ismert országok közül nálunk volt a 4. legnagyobb, 1,3%-os növekedés, ha a szezonális és naptárhatással korrigált értéket vizsgáljuk, s az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze. Az unió átlaga (0,7%) és az euroövezet átlaga (0,6%) fele a magyar dinamikának. Az unió három nagy gazdasága, a német, a francia és az olasz is jóval kisebb ütemben fejlődött az idén mindkét negyedévben, mint mi, sőt a németeknél még a tavalyihoz viszonyítva is csökkent a GDP.
Ha rövid távú elemzést akarunk végezni, akkor szoktuk a negyedéves GDP adatokat az előző negyedévhez hasonlítani. A magyar idei második negyedév az elsőhöz viszonyítva stagnált, a pontos érték szerint az első becslés szerint -0,2%-kal csökkent. Ezt próbálták úgy magyarázni egyes elemzők, mintha már itt lenne a gazdasági összeomlás. Azt elfelejtik, hogy az első negyedévben a múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7%-kal növekedtünk, s így a két negyedévben összességében is növekedést tudunk kimutatni még a negyedéves alapon is. Ha pedig az idei első félévünket egyben hasonlítjuk a tavalyi első félévhez, akkor 1,5%-os növekedést tapasztalunk, ami uniós szinten kimondottan jónak számít.
