A Monarchiában született tudós és diplomata a francia hadsereg tisztjeként lett szlovák nemzeti hős. Magyar szemmel nézve ugyanakkor e kivételes hőstörténet vége a történelmi Magyarország felbomlása. Miért érdemes mégis jobban megismernünk Milan Rastislav Štefánikot?
„A legnagyobb szlovák” és Magyarország címmel beszélgetett egy szlovák és egy magyar történész az egyik legnépszerűbb szlovák történelmi személyiségről, Milan Rastislav Štefánikról. Michal Kšiňan és Demmel József azzal a céllal cseréltek eszmét az NKE Főépületében november 8-án, hogy a magyar közönség is megismerkedhessen a szlovák katonatiszt, politikus és csillagász életpályájával, illetve a történelmi Magyarország felbomlásában és a Csehszlovák Köztársaság megszületésében játszott szerepével. A két történész beszélgetése elsősorban a megszokott nemzeti narratívákból való kilépést célozta, vagyis azt, hogy árnyaltan érthessük meg közös múltunkat. Kšiňan, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa Štefánikról írt tudományos életrajza nemrég jelent meg francia és angol nyelven, Demmel pedig az NKE Közép-Európa Kutatóintézet ösztöndíjasaként ugyancsak a szlovák politikus életét kutatja. A Politikatörténeti Intézettel és a budapesti Szlovák Intézettel közösen szervezett beszélgetést Egry Gábor, Zahorán Csaba és G. Kovács László moderálta.
Ki volt Štefánik?
Az 1880-ban a felső-magyarországi Kosarason (Košariská, Trencséni kerület, Szlovákia) született, Szarvason érettségizett, majd Prágában tanult, végül pedig a francia hadseregben karriert csináló Štefánikot a legnagyobb szlovák történelmi szereplők között tartják számon a mai Szlovákiában – még populáris közvéleménykutatást is nyert 2019-ben. Tomáš Garrigue Masaryk és Edvard Beneš mellett ő volt Csehszlovákia egyik „alapító atyja”. Egy repülőszerencsétlenségben bekövetkezett 1919-es tragikus halála a csehszlovák államiság mártírjává tette. Ugyanakkor 18 éves korától a 39 éves korában bekövetkezett haláláig végig hazájától távol élt, kimaradt mind a Monarchia, mind a csehszlovák belviszályokból. Ennek is komoly szerepe van abban, hogy Szlovákiában makulátlan nemzeti hőssé válhatott, hiszen a mai napig minden fél megtalálja azt az okot, amiért tiszteli. Valódi nézeteiről is kevés konkrétat lehet tudni, mert vérbeli diplomataként mindig olyan véleményt képviselt, hogy az tessék a másik oldalon álló félnek. El kellett ugyanis fogadtatnia Nyugaton, hogy miért célszerű létrehozni a többnemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchia helyett egy szintén többnemzetiségű országot, Csehszlovákiát. Szerencséjére a francia elit nyitott volt arra, hogy Németország ellensúlyozására támogassa a csehszlovák államiságot. Saját nemzettársaival beszélgetve Szlovákiának valamiféle autonóm pozíciót adott volna, saját parlamenttel, miniszterekkel – de korai halála miatt még csak találgatni sem lehet, pontosan milyen hazát képzelt el a szlovákoknak. A volt Monarchia gazdasági terét viszont valószínűleg szerette volna megőrizni, volt víziója Közép-Európáról, de nehéz megmondani, hogy ez mennyire volt jelentős az életében – neki ugyanis nincsenek emlékiratai.
Štefánikról a magyar közvélemény szinte semmit nem tud. Bár Szarvason érettségizett, 18 évesen elhagyta az Osztrák–Magyar Monarchiát, így történeti források szinte csak a prágai tartózkodásától kezdve állnak rendelkezésre. A fő kérdés ezért – Demmel József szerint – magyar szemmel az lehet, hogy miért döntött úgy, hogy nem Magyarországon folytatja csillagászként az életét. Vajon milyen traumák érték az evangélikus lelkész fiát, aki az első szerelmét is Szarvason, az ottani gimnázium máig talán leghíresebb tanulójaként találta meg? Miért vált a szlovák ügy feltétlen hívévé? E kérdésekre egyelőre csak alapos kutatások után tudunk választ adni.
Hogyan születnek a hősök?
A fő kérdés egy szoborrá nemesült személyiség kapcsán az lehet, hogy valójában hogyan is születnek a nemzeti hősök. Michal Kšiňan több társadalomtudományi elméletet, így például Max Weber karizmatikus személyiségekről szóló elméletét is segítségül hívja annak megmagyarázására, hogy Štefánik hogyan lett pénz és nyelvtudás nélkül alig 14 év alatt tábornok a francia hadseregben. Kétségtelen, hogy rendkívül sokoldalú és romantikus személyiség volt, a korban elképesztően nemzetközinek számító elképzelésekkel és kivételes vonzerővel, ékesszólással. Nagyon hamar futott be csillagászként és meteorológusként európai karriert. Mivel kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett Európában, főként Franciaországban, így tevékeny részt vett a csehszlovák ellenállás külföldi elfogadtatásában. 1912-ben megszerezte a francia állampolgárságot, így fontos hozzátenni, hogy mindig a francia érdekeket is képviselte a csehszlovák ügy támogatása mellett.
Štefánik síremlékét a kommunista Csehszlovákiában hagyták ugyan lepusztulni, de emlékét eltörölni sohasem próbálták. A halálát okozó repülőszerencsétlenséget akadtak, akik különféle összeesküvés-elméletekkel igyekeztek cseh és szlovák ellentétként beállítani, kevés sikerrel. Štefánikot ma a szlovák hagyomány egyik megtestesítőjeként, jelentős történelmi személyiségként, európai gondolkodóként tartják számon hazájában. A magyar és akár még az evangélikus nézőpont is sokat gazdagíthat azon a módon, ahogyan Közép-Európában a szlovák nemzeti hőst szemléljük.
A nyitókép forrása: Wikipédia
