Mit jelentenek a különféle hazai és nemzetközi ösztöndíjak egy fiatal kutató életében? Miért érdemes ezeket keresni, megpályázni? E kérdésekről beszélgettünk Szakos Judit innovációs szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársával.
Szakos Judit már egyetemista évei alatt elkezdett olyan ösztöndíj- és szakmai lehetőségeket keresni és használni, amelyek szinte bármely hallgató számára elérhetők – erre jó példa az Erasmus-ösztöndíjjal támogatott külföldi két féléve. A második erasmusos féléve alatt sikerült olyan helyre eljutnia, ahol a mostani kutatási témája, az állam innovációban játszott szerepe Európában a legnagyobb hangsúlyt kapja, így került Észtországba, a Tallinni Műszaki Egyetemre. Tanulmányai alatt emellett olyan hazai szervezeteket is megkeresett, amelyek segítik a hallgatók, majd később a doktoranduszok előmenetelét: Judit szakkollégista volt a Magyary Zoltán Szakkollégiumban, illetve részt vett a Doktoranduszok Országos Szövetségének szakmai munkájában is, ahol a Közigazgatás-tudományi Osztály vezetőjeként konferenciákat és képzéseket is szervezett.
Miért érdemes pályázni?
„A tudományt, így a társadalomtudományokat is csak nemzetközi szinten lehet és érdemes értelmezni” – vallja Szakos Judit. Azoktól érdemes tanulni, olvasni, akik nemzetközi szinten foglalkoznak a választott témánkkal, akiket a legmagasabb szinten jegyeznek nemzetközileg, akik az ismert módszertanokat nemcsak használják, hanem fejlesztik is. Ehhez pedig elengedhetetlenek a nemzetközi pályázatok.” Emellett persze a fiatal kutatóknak azt sem szabad elfelejteniük, hogy ismerniük kell a hazai szerzőket, az ő műveiket is. A doktori iskolában töltött évek alatt, még a disszertáció megvédése előtt a kutatónak érdemes felépíteni egy olyan profilt, ami hosszú távon akár nemzetközileg értelmezhető. Így lehetnek képesek arra, hogy akár a nagyobb nemzetközi ösztöndíjakat is sikeresen elnyerjenek.
A Covid váratlan mellékhatása
„A Covid alatt kinyílt a tudományos világ” – teszi hozzá Szakos Judit. Akár a saját szobánkból, az utazások finanszírozásának akadályai nélkül lehetett részt venni nemzetközi konferenciákon, illetve képzéseken. Judit például egy, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Hebrew University of Jerusalem kooperációjában megvalósuló, az izraeli innovációt feltérképező online workshopon is részt vett. Ez mára nyilván némileg megváltozott, ám Szakos Judit erről nem tud teljeskörűen nyilatkozni, hiszen a Covid utáni időszakban írta meg a saját doktori disszertációját, ami nagyban lefoglalta kapacitásait az utóbbi időszakban.
A disszertáció megvédése után a következő nemzetközi képzés, amelyen Szakos Judit részt vett az Amerika Kutatóintézet munkatársaként, a Center for Qualitative and Multi-Method Inquiry (Kvalitatív és Több Módszertant Használó Kutatási Központ – CQMI) által szervezett Institute for Qualitative and Multi-Method Research (Kvalitatív és Több Módszertant Használó Kutatási Intézet – IQMR) képzés volt, amelyen idén júniusban vett részt New York államban, a Syracuse University-n. Erről a képzésről, az ott tapasztaltakról is kérdeztük Szakos Juditot, erről ezen a linken olvashatnak többet.
Nyitókép forrása: rawpixel.com