Kifinomult kutatási tervek létrehozására és azok kritikájára ad módszereket doktoranduszoknak és fiatal oktatóknak minden évben a világ egyik vezető, az Amerikai Egyesült Államokban található kutatásmódszertani intézete. Az itt elsajátított tudást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem delegálásában részt vett oktatók mind a saját kutatásaikban, mind pedig az egyetemen végzett tevékenységük során sikerrel tudják alkalmazni. Szakos Judit innovációs szakértővel beszélgettünk.
Ebben az évben Szakos Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa utazott a világ egyik vezető módszertani intézete, a Center for Qualitative and Multi-Method Inquiry (Kvalitatív és Több Módszertant Használó Kutatási Központ – CQMI) által szervezett Institute for Qualitative and Multi-Method Research (Kvalitatív és Több Módszertant Használó Kutatási Intézet – IQMR) képzésre idén júniusban. A kéthetes képzés helyszíne New York államban, a Syracuse University-n volt.
A tiszteletet parancsoló névsor
Az IQMR nemcsak hatalmas hagyománnyal rendelkezik a különféle társadalomtudományi kutatási módszerek, így a kvalitatív és kvantitatív elemeket kombináló módszerek oktatásában, hanem folyamatosan becsatornázzák az előző évek résztvevőinek visszajelzéseit is a képzésbe. Szakos Judit Közép-Európából, frissen a doktori disszertációját megvédő kutatóként érkezett meg erre a képzésre. „Bevallom, kicsit megszeppentem, amikor láttam, hogy a résztvevők az MIT-ről, a Princetonról és más neves amerikai egyetemekről érkeznek. Nem tudtam, hogy milyen a légkör, milyen lesz a hozzáállás” – vallja be. A résztvevők nagyobb részben Amerikában doktori képzést folytató, de nem csak amerikai állampolgárok, másrészt pedig az európai, ausztrál és ázsiai régiókból érkezett doktoranduszok és kutatók voltak. Európából Juditon kívül hárman jöttek egy dán egyetemről, illetve egy német kutatóintézetből is volt résztvevő.
Hogyan épült fel a képzés?
A hallgatók az első héten négy intenzív képzési napon vettek részt – reggeltől az éjszakába nyúlóan. Utána volt egy szabad hétvége, amelyet a résztvevők akár New York állam felfedezésével, akár egymás megismerésével is tölthettek. „A képzés alatt így szakmai kapcsolatok, sőt barátságok is születtek” – teszi hozzá Szakos Judit.
A második hét öt napos képzési programmal folytatódott. Egy képzési nap blokkokra osztódott, minden egyes blokkhoz nagy mennyiségű kiadott olvasmányt kellett előre elolvasni és feldolgozni. A szabadon választható, kutatási módszertanok szerint csoportosított blokkok között volt egy szeminárium is, amelyen bárki előadhatta a saját kutatási tervét. Minden nap két résztvevőt hallgattak így meg. Fontos elvárás volt az aktív részvétel, a téma alapos ismerete, tehát hogy építsék egymás munkáját. Judit szerint ez volt az egyik legnagyobb pozitívuma a képzésnek. A résztvevők nagy többsége vagy nemzetközi tanulmányokat hallgatott, vagy gazdasági, biztonságpolitikai, illetve a szociológia irányából jövő hallgató volt.
Hasznosítani az új módszereket
„Minden kutatási témának, így akár a teljesen kezdő, akár a gyakorlott kutatóknak hatalmas segítség, amit ez a képzés nyújt” – hangsúlyozza Szakos Judit –, „hiszen ebben a két hétben új kutatási módszereket tanítanak, illetve az ismert módszerek legnagyobb újításait, leginnovatívabb megközelítéseit prezentálják a professzorok”. Az előadó szakértők, professzorok szinttől, megszerzett tapasztalattól függetlenül voltak képesek mindenki kutatásához valamit hozzáadni. „Bár jobb híján előadásnak nevezem ezeket az alkalmakat, ezek nagyon interaktív események voltak, amelyre előzetesen nagyon komolyan kellett készülni” – hangsúlyozza Szakos Judit.
A hivatalos órák mellett persze lehetett a professzorokkal közvetlenül is ismerkedni, reggeliket, ebédeket és vacsorákat is adtak. Az egyik ilyet például tematikusan szervezték: különböző asztalokat jelöltek ki, azaz megpróbálták a részvevőket témák szerint összekötni, hogy akár egy hosszú távú, nemzetközi kutatási hálózat is ki tudjon alakulni. A korábbi évek résztvevőitől Judit azt is hallotta, hogy ezek a spontán szerveződő kapcsolatok akár újabb kutatási ösztöndíjakról való közvetlen tájékozódást is jelenthet a résztvevőknek a későbbiekben.
Itthon visszaadni a megszerzett tudást
Szakos Judit kutatóként egyébként az állam innovációban játszott szerepét kutatja. A két hét alatt kiderült, hogy Ecuadorban létezik egy, a hazai közszolgálati egyetemhez hasonló intézmény, amely ugyanazt az integrált modellt használja. Az egyik résztvevő innen érkező oktató volt, akivel Judit sokat tudott beszélgetni arról, hogy ők Latin-Amerikában hogyan csinálják és mit érdemes tanulni esetleg egymástól. Szakos Judit nemcsak a saját kutatásában szeretné hasznosítani a megszerzett tudást, hanem törekszik rá, hogy az egyetemnek is visszaadjon belőle.
Álmaimban Amerika
Szakos Judit először járt az Egyesült Államokban, s kicsit sajnálja is, hogy a repülőtéren és az egyetem campusán kívül nagyon kevés időt tudott eltölteni, így úgy érzi, legalább egyszer még vissza kell térni az USA-ba. Akikkel ezen az úton találkozott, azok elsősorban az Amerikában élő és a doktorit végző nemzetközi kutatók, nem az átlagemberek. A képzésen így explicit elhangzott, hogy háttértől, egyéni gondoktól és küzdelmektől függetlenül mindannyian tudományt próbálnak művelni, amely tiszteletre méltó.
Nyitókép: Syracuse University Forrás: Flickr / John Marino
