Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Ződi Zsolt

Túl sok szó

A mesterséges intelligencia szövegtúltermelése válságba sodorja a társadalmi alrendszereinket.

Ződi Zsolt 2026.11.16.
Kutasi Gábor

Számít, ki a polgármester?

A száz legnagyobb város külön vizsgálata hatalmas különbségeket tárt fel.

Kutasi Gábor 2026.11.16.
Zsivity Tímea

Hogyan tovább, Szerbia?

Védelmi fejlesztés kontra uniós csatlakozás.

Zsivity Tímea 2026.11.16.
Csepeli Réka

Társadalmi elégedetlenségi hullám Európában

Válságban az európai társadalmi modell.

Csepeli Réka 2026.11.13.
Pesztericz-Kalas Vivien

Csúcstalálkozó-sorozat Dublinban

Az európai nagypolitika egyik legfontosabb őszi eseménye.

Pesztericz-Kalas Vivien 2026.11.12.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Máthé Réka Zsuzsánna
Máthé Réka Zsuzsánna
tudományos munkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2026.11.17.
  • 2026.11.17.

Eddig ajánlott volt, most kötelező lesz?

Ukrajna anyagi támogatása sokáig csupán politikai elvárás volt, amelyet meg lehetett tagadni. Most úgy tűnik, a költségvetési forrásokhoz való hozzáférés ára is lehet.

Az uniós tagállamok egy része fellélegzett, hogy a magyar kormányváltás után már senki nem fog vétózni az uniós üléseken, főleg nem azokon, amelyeken a többéves költségvetési keretet tárgyalják meg. Csakhogy az önfeledt örvendezés alig tartott többet, mint egy fél évet, amikor a költségvetés vétója ismét napirendre került. Ezúttal nem a tízmilliós Magyarország miniszterelnöke helyezte kilátásba, hogy élni fog vele, hanem Németország kancellárja.

Az uniós szerződések értelmében mindegy, hogy mekkora az ország, amelynek vezetője élni kíván ezen jogával. Az EU többéves költségvetését az összes tagállam el kell, hogy fogadja. Ha ez nem sikerül a törvényben rögzített határidőkig (jelen esetben 2027 decemberéig), akkor az uniót 2028-ban az utolsó év költségvetésének tételei alapján kell működtetni, vagyis a 2027-es tételek szerint. Ez kényelmetlenségeket és csúszásokat okozna a kifizetésekben, amelyeknek senki nem örülne. Ugyanakkor, a költségvetési vétó rendszerint nem a költségvetésről szól. A költségvetés az a tér, ahol a legnagyobb a tét. Pont ezért a legalkalmasabb arra, hogy egy másik döntést kikényszerítsenek vele. Aki erre az eszközre támaszkodik, az nem a költségvetés tartalmáról tárgyal, hanem arról, hogy milyen feltételekhez köti a hozzájárulását.

Ami Németország vétóját megkülönböztetni a korábbi magyar vétóktól, az a tartalombeli lényeges különbség. Az előző magyar kormány igencsak gyakran élt jogával és a vétót többnyire három célra használta. Egyrészt, hogy megállítsa az Ukrajnába irányuló pénzügyi és katonai támogatásokat, másrészt, hogy Oroszország elleni szankciókat enyhítse, végezetül, hogy a visszatartott uniós alapokat megszerezze. A szerződéseket használta arra, hogy az azokban foglalt jogaival élni tudjon, érdekeit érvényesítse és egy korábbi jogosultságot megszerezzen.

Ehhez hasonlóan a Merz kancellár által ígért vétó is a kormányfő nemzeti érdekképviseletének eszköze és az uniós döntést gátolja. A különbség viszont itt válik lényegessé: Németország által bejelentett vétó célja, hogy a többi tagállamot rávegye, hogy egy 45 milliárd eurós közös hitelfelvétellel támogassák Ukrajnát (viszonyításképpen: egy átlagos évben Magyarország kb. 4 milliárd eurót kap a közös alapokból, ez az összeg így 10–12 éves uniós forrás értéke lenne). A tervezett konstrukció hasonló a tavaly kidolgozott 90 milliárdos kölcsönhöz, amely felvételét az Orbán-kormány akadályozta, majd később a Magyar-kormány átengedte, de végül az ország kimaradt a finanszírozási kötelezettségből. A kancellár ígért vétója összekapcsolja az uniós szerződésekben lefektetett alapokon nyugvó mechanizmusokat (amelyek alapján a költségvetés és annak elosztása működik) egy plusz teherrel, amelynek alapjai nincsenek a szerződésekben foglalva.

Ez az a pont, ahol a helyzet megkülönböztethető az egyszerű politikai nyomásgyakorlástól. A legfrissebb esetben nem az történik, hogy valaki a másikra kényszerít valamit, hanem az, hogy a szerződésekben foglalt formális jogosultság és a tényleges mozgástér szétválásának mechanizmusa most élesen látható. A német kancellár javaslata fényében úgy tűnik, hogy a költségvetési forrásokhoz való hozzájutás feltétele a közös hitelfelvétel vállalása lesz. Az unió tagjai nem egy meglévő jogosultságot kell visszaadjanak egy tagállamnak, hanem egy új kötelezettséget vállaljanak. Az külön figyelmet érdemel, hogy a közös hitelfelvétel nem egy visszatérítendő forrás, amelyet hosszabb-rövidebb időre kell megelőlegezni, és majd a későbbi haszonból mindenki részesülhet. Ez egy tartós kötelezettség vállalása, anélkül, hogy a vállalás politikai felelőssége intézményesen rendezve lenne. A költségvetési fegyelmezés közös pénztáron keresztül nem a föderalizmus kudarca, hanem annak egyik alapvető működési mechanizmusa.

 Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi források feltételhez kötése éppúgy a rendszer része, mint a Németországi Szövetségi Köztársaságban a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítés. A mechanizmus tehát nem idegen az európai hagyománytól, sőt a német szövetségi berendezkedés maga is ezen a logikán nyugszik. A különbség nem a mechanizmus meglétében vagy hiányában van, hanem abban, hogy ki láthatja. Az említett államokban ez a folyamat nyílt: intézményekhez kötött, dokumentált, és szamon kérhető azokon, akik döntenek róla. Az uniós gyakorlatban viszont ugyanez alkukon keresztül, részben rejtve, szerződésmódosítás nélkül épül.

Az európai alkotmány 2005-ös elutasítása óta tudjuk, hogy a formális út politikailag zsákutca. A költségvetési alkuk viszont nem kérnek engedélyt, vagyis, amit formálisan nem tudtak, azt gyakorlatilag megvalósítanák a fiskális föderalizmuson keresztül. Mi több, még politikai felelősséget sem kell senkinek vállalnia a közös költségvetés felett.

A vétó önmagában nem zsarolás és nem is jogos védelem: eszköz. Azt most az teszi politikailag különösen terheltté, hogy a jogosultság és a feltétel összekapcsolása olyan módon történik, amit sem a szerződések szövege, sem a politikai felelősség intézményei nem írnak elő és nem is követnek nyomon.

Nyitókép forrása: European Union

Témakörök: Európai Unió, gazdaság, jog, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Mindig bekapcsolva
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
MENTÉS & ELFOGADÁS