Egy friss publikáció szerint igen. Azok a magyar feldolgozóipari vállalatok, amelyek kormánypárti vezetésű településen működnek, nagyobb eséllyel jutnak állami támogatáshoz vagy közbeszerzési szerződéshez, mint az ellenzéki vagy független polgármesterű városokban működő versenytársaik. A hatás nem nagy, de makacsul tartja magát, és arra utal, hogy a közpénzek elosztása jellemzően politikailag nem semleges.
A múlt hétvégi időközi önkormányzati választások eredménye is rávilágít a kérdés gyakorlatiasságára. Az elemzést az NKE ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatói készítették. A tanulmány Political Favoritism, Public Funds and Manufacturing Firm Performance in Hungary címmel a Comparative Economic Studies című folyóiratban jelent meg.
A szerzők több mint nyolcezer feldolgozóipari cég 2010 és 2023 közötti, tehát a Fidesz kormányzati ciklusait lefedő időszaki pénzügyi beszámolóit kapcsolták össze a helyi polgármester-választások eredményeivel, és a regionális gazdasági mutatókat is figyelembe vették.
Kimutatható a helyi favoritizmus
A fő eredmény egyértelmű. Ha egy cég székhelyén a polgármester a kormánypárthoz kötődik, mintegy 1,6 százalékponttal nagyobb az esélye, hogy közpénzhez jut. Az egy foglalkoztatottra jutó támogatás az alapmodellben nagyjából 47 százalékkal magasabb, a cégjellemzőket is figyelembe vevő számításban pedig 26 százalékkal. Az eredmény akkor is megmarad, ha a vállalat teljesítményét és a térség gazdasági helyzetét is figyelembe vesszük. A politikai kötődés tehát a szokásos gazdasági szempontokon túl is befolyásolja, ki kap állami forrást, igaz, nem nagy mértékben. Meghatározó volt viszont, hogy a kormánypárti polgármester előnye a magasabb munkanélküliségű, hátrányosabb helyzetű körzetekben erősebb.
Budapest: se hátrány, se előny
A magyar közéletben létezik egy közkeletű vélekedés, amely szerint a Fidesz-kormány a fővárossal szemben a vidéket preferálta. Ezt a vállalkozások támogatása szintjén az elemzés nem támasztja alá. Az ellenzéki vezetésű fővárosban működő cégek első ránézésre kevesebb támogatást kapnak. Ez azonban főként abból adódik, hogy a támogatási programok a fejletlenebb térségeket célozzák. Ha a fejlettségi különbségeket kiszűrjük, tényleges hátrányos megkülönböztetés nem igazolható, a megállapításaink a fővároson kívüli térségekre érvényesek. Ugyanakkor Budapest azt a kedvezményezett helyzetet sem élvezi, amely sok más ország fővárosára jellemző.
Politikailag nem homogén a kép
A száz legnagyobb város külön vizsgálata hatalmas különbségeket tárt fel. A politikai torzítás pozitív hatása többnyire az akkori kormánypárti városokban jelentkezett. Egyes Fidesz-fellegvárakban, például Hatvanban, Kecskeméten vagy Sopronban viszont negatív volt az összefüggés a kapott vállalati támogatások és állami megrendelések, valamint a polgármester pártkötődése között. Mindeközben akkori ellenzéki központokban, így Szegeden, tartósan pozitív hatások mutatkoztak az ellenzéki polgármester ellenére. Ebből arra következtettünk, hogy a politikai kapcsolatok nem merülnek ki a polgármester pártállásában. A cégtulajdonosok közvetlen kormányzati kapcsolatai, az ipari klaszterek és a főváros közelsége is felülírhatja a helyi politikai igazodást.
Mi következik mindebből?
A politikai alapú elosztás nem csupán méltányossági kérdés. Torzítja a versenyt és rontja a közpénzek hatékonyságát, mert a támogatás nem feltétlenül oda kerül, ahol a legjobban hasznosulna. Ezért átláthatóbbá kellene tenni a támogatási döntéseket, egységes, nyilvános kritériumokkal. Az eredmények ugyanakkor azt is mutatják, hogy a magasabb munkanélküliségű térségek több forráshoz jutnak, vagyis a támogatás részben oda kerül, ahol a legnagyobb rá a szükség. Ez a regionális különbségek csökkentése szempontjából indokolt cél, de csak ellenőrizhető szabályok mellett javíthatja az üzleti környezetet és erősítheti a közpénzek elosztásába vetett bizalmat.
Nyitókép forrása: PaoloBrt / depositphotos.com




