Az EU a gazdaság fellendítését is reméli a védelmi ipar fejlesztésétől.
Tegnap volt a 20. EU–Kanada csúcstalálkozó, amelyet Brüsszelben szerveztek meg. Az EU-t António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, míg Kanadát Mark Carney miniszterelnök képviselte. A csúcstalálkozó alkalmával a vezetők elmélyítették az EU–Kanada stratégiai partnerséget, illetve megerősítsék együttműködésüket a kereskedelem, a gazdasági biztonság, valamint az energiaügyi együttműködés területén. Ennek értelmében, a csúcstalálkozón egy szorosabb együttműködésről egyeztek meg, amelynek központjában a védelmi ipari együttműködés, a gazdasági biztonság, a kritikus nyersanyagok, versenyképesség, a digitális együttműködés, valamint az energiaügy állnak.
Az EU és Kanada együttműködése 2017 óta lett rendkívül szoros, amikor is hatályba lépett az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement – CETA). A CETA révén Kanada és az EU eltörölték a vámtarifáik 98 százalékát, így 2016 és 2024 között mind az árukereskedelem, mind a szolgáltatások kereskedelme körülbelül 72%-kal nőtt, illetve az uniós értékelések szerint az EU GDP-je az egyezménynek köszönhetően évente 3,2 milliárd euróval magasabb.
Ezen túlmenően, 2021 óta Kanada részt vesz az uniós katonai mobilitás, valamint 2023 óta az európai NetLogHubs,logisztikai csomópontok hálózatának, valamint a műveletek támogatásának állandó strukturált együttműködési (Permanent Structure Cooperation – PESCO) projektjeiben is.
Trump elnök hivatalba lépésével együtt a felek közötti politikai együttműködés is szorosabb lett. Mint ismeretes, az amerikai elnök felvetette, hogy Kanada akár az 51. állam is lehetne; válaszul Mark Carney Trump elnök kijelentései ellen lépett fel és erre építette politikai kampányát, amivel meg is nyerte a választásokat. Az EU vezetői sem különösebben titkolták, hogy Trump ellenfelének drukkoltak, így Kanada és az EU politikai prioritásai különösen egybeesnek.
Mindezek hozzájárulnak a biztonsági és védelmi partnerségi együttműködés kialakításához, amely egyes források szerint az EU harmadik országgal valaha aláírt legambiciózusabb megállapodások egyike. A Biztonsági és védelmi partnerségi megállapodás értelmében az EU és Kanada megerősítik a védelmi beszerzések terén való együttműködésüket a ReArm Europe/Readiness 2030 program keretén belül. Ez lehetővé teszi, hogy Kanada társulhasson az uniós 150 milliárd eurós védelmi beszerzési programhoz, az úgynevezett SAFE-hez (Security Action for Europe-hoz).
Figyelemreméltó, hogy az EU nemrég kötött ugyancsak védelmi ipari együttműködésről szóló szerződést az Egyesült Királysággal. Úgy tűnik, hogy a geopolitikai feszültségek jelentős védelmi beruházások felé vezetik az EU-t, illetve számos más nagyhatalmat. Ezen túlmenően, úgy tűnik, hogy az EU a lassuló gazdasági növekedését a védelmi ipar segítségével tervezi ösztönözni. A védelmi ipar fejlesztése minden további nélkül jelentős szerepet tud játszani a technológiai fejlesztések, a munkahelyteremtés és a befektetések ösztönzésében. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy sem a területi eloszlás, sem a különböző iparágak szempontjából nem várható egy uniós szintű egyenletes fejlődés. Mi több, a hosszú távú, fenntartható gazdasági fejlődést nem feltétlenül biztosítja, hacsak nem fektetnek majd hangsúlyt a katonai kutatás-fejlesztési kezdeményezések kettős felhasználhatóságára. Ez hozzájárulna, hogy a védelmi kiadások gazdasági előnyei a katonai szektoron túl, a civil gazdasági növekedéshez is hozzájáruljanak.
Nyitókép forrása: Európai Unió
