Szuverenitás, szankciók, stratégiai ásványkincsek
A NATO Parlamenti Közgyűlése május 22-én Daytonban megnyitotta tavaszi ülésszakát, amelynek keretében megemlékezett a daytoni békemegállapodás aláírásának 30. évfordulójáról, hangsúlyozva egy erősebb NATO szükségességét, valamint kifejezve Ukrajna melletti elkötelezettségét.
„A békemegállapodásba foglaltak kulcsfontosságúak Bosznia-Hercegovina és a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából” – jelentette ki Marcos Perestrello, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke.
A daytoni találkozón az Amerikai Egyesült Államok hangsúlyozta Bosznia-Hercegovina szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének támogatását. A jelenlegi geo- és biztonságpolitikai kihívások miatt különösen időszerű és indokolt az ország államiságának megerősítése, hiszen a daytoni békeszerződés alapjait egyre gyakrabban érik belső és külső megpróbáltatások. A térség tartós stabilitása érdekében kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi közösség következetesen kiálljon a megállapodásban rögzített alapelvek betartása mellett.
Fontos megjegyezni, hogy a belpolitikai feszültségeket tovább élezte, amikor február 26-án a bosznia-hercegovinai bíróság egy év szabadságvesztésre és hat év közügyektől való eltiltásra ítélte Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnökét, amiért elmulasztotta végrehajtani a nemzetközi főképviselő határozatait. Ezt követően 2025. február 27-én az RS Nemzetgyűlése több olyan törvényt fogadott el, amelyek az állami intézmények entitáson belüli működését korlátozzák. Ezek a Bosznia-Hercegovinai Állami Bíróság, Bosznia-Hercegovinai Ügyészség, az országos Főbírói és Ügyészi Tanács, valamint a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA). A jogszabályok értelmében ezen intézmények nem gyakorolhatnak hatáskört a RS területén, helyettük az entitás saját igazságügyi és jogalkalmazási szervei működnek. Válaszul Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága ideiglenesen felfüggesztette e törvények végrehajtását. Ezt követően, március 13-án Dodik bejelentette, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene, valamint Nenad Stevandić, boszniai szerb házelnök és Radovan Višković miniszterelnök ellen. A boszniai ügyészség szerint az entitás vezetői az alkotmányos rend aláásására készülnek, ezért eljárást indítottak ellenük. Ugyanezen a napon az RS Nemzetgyűlése napirendre tűzte az entitás alkotmányának tervezetét és az alkotmányos rend védelméről szóló törvényjavaslatot, ám a kétharmados elfogadáshoz szükséges támogatottság hiányzott.
Dodik, az RS elnöke a daytoni megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából tartott rendkívüli parlamenti ülésen partnerséget ajánlott fel az Amerikai Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának, az Európai Uniónak, Magyarországnak és Szerbiának az entitás területén található stratégiai jelentőségű ásványkincsek – köztük lítium, bór, stroncium, nátrium és kálium – közös kiaknázására. Az együttműködés feltételeként a már meglévő szuverenitás megerősítését, a politikai önállóság és az RS függetlenségének garantálását kérte, a daytoni békemegállapodásba foglaltak maradéktalan tiszteletben tartásával. Dodik szerint a régió több milliárd dollár értékű ásványkincseket rejt, melyek jelentős geopolitikai és gazdasági potenciált képviselnek. Az RS elnöke hasonló álláspontot fogalmazott meg 2025 márciusában is, mikor kijelentette: „ritkaföldfémekről kizárólag Trumppal vagyok hajlandó tárgyalni”. Elmondása szerint az RS keleti részén, a szerb határ közelében jelentős lítium-, magnézium- és egyéb ásványkincs-lelőhelyek találhatók, amelyek egyes becslések szerint több mint 100 milliárd dollár kereskedelmi értéket képviselnek. Dodik ennek kapcsán felajánlotta, hogy felgyorsítja minden szükséges bányászati engedély kiadását azon amerikai vállalatok számára, amelyeket a Trump-adminisztráció választ ki. A keleti régió lakosságában erős ellenállást váltottak ki az események. Határozottan elutasítják az ásványkincsek kitermelésére irányuló tevékenységeket, amelyek jelentős környezeti károkat okozhatnak. Nyolc civil szervezet, környezetvédők és a helyi önkormányzatok képviselői polgári kezdeményezést nyújtottak be az RS Nemzetgyűléséhez, kérve a Majevica-hegység területén zajló geológiai kutatások és az ásványi nyersanyagok, ércek, valamint egyéb erőforrások kitermelésére kiadott koncessziós engedélyek felfüggesztését. Az RS Alkotmánybírósága azonban elutasította ezt a kezdeményezést.
Tuzla önkormányzatának képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a svájci Arcore AG vállalat a Majevica folyók közelében lévő lítiumkitermelési koncesszió megszerzésének végső fázisában jár, ami komoly veszélyt jelenthet a vízkészletekre, a talajra, valamint a város és a kanton lakóinak egészségére. Kiemelték, hogy a lítiumbányászat során használt mérgező vegyszerek, köztük a kénsav, tartós talajvízszennyezést okozhatnak, és növelhetik a földcsuszamlások kockázatát.
A politikai cselekvést mindig meghatározza az adott értékrend, ám nem ritkán előfordul, hogy a politikai pragmatizmus – az aktuális körülményekhez való alkalmazkodás igénye – felülírja a polgárok és a környezetvédelmi szempontok kívánalmait.
A 2025. május 12-i keltezésű, Franciaország és Németország által készített nem hivatalos EU-dokumentum szerint fel kellene függeszteni az RS-nek nyújtott uniós pénzügyi támogatásokat, és fontolóra kell venni célzott szankciók alkalmazását azon személyekkel szemben, akik aláássák Bosznia-Hercegovina szuverenitását és alkotmányos rendjét. A dokumentum a jelenlegi helyzetet az elmúlt 30 év legsúlyosabb alkotmányos válságaként értékeli és a krízis megoldását az RS állami intézményrendszerhez való visszatérésében látja. Emellett javasolja az RS-t érintő új projektek támogatásának felfüggesztését, a kapcsolattartás korlátozását, valamint hasonló intézkedések egyeztetését más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. Mivel nincs uniós konszenzus, a tagállamok önálló szankciókat is bevezethetnek. Az RS elnöke, Milorad Dodik elutasította a dokumentumba foglaltakat, míg az ellenzék a kormány felelősségre vonását sürgeti. A német–francia dokumentum létezését Milan Mojsilović, a szerb hadsereg vezérkari főnöke erősítette meg május 22-én, a Nemzetbiztonsági Tanács ülését követően. Tájékoztatása szerint a dokumentumot Aleksandar Vučić szerb elnök ismertette a tanács tagjaival. Hozzátette: az ülésen irányelveket és feladatokat határoztak meg Szerbia számára a dokumentum kapcsán, ám további részleteket nem árult el.
Megállapítható, hogy bár a daytoni békeszerződés hivatalosan véget vetett a háborúnak, nem hozott tartós békét a térségbe – inkább hosszú távú tűzszünetet eredményezett. A belső feszültségek és a politikai válságok rendre újraélednek, veszélyeztetve Bosznia-Hercegovina egységét és stabilitását. A legfrissebb adatok szerint jelenleg mintegy 1100 EUFOR-tag tartózkodik az országban húsz uniós tagállamból, és további 400 fő érkezését jelentették be. Mindez jól mutatja, hogy a nemzetközi jelenlét továbbra is kulcsszerepet játszik a térség békéjének fenntartásában.
Fotó: Julian Nyča / Wikipedia
