Az Európai Parlament 28 képviselője levelet intézett Kaja Kallashoz, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, amelyben azonnali szankciók bevezetését követelték Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke ellen.
A felhívást Tineke Strik (Greens/EFA), Thijs Reuten (S&D) és Irena Joveva (Renew Europe) EP-képviselők kezdeményezték, amelyet tíz EU-tagállam és öt politikai csoport (EPP, S&D, Renew, Greens/EFA és a The Left) parlamenti képviselői támogattak. A levélben egyebek mellett az áll, hogy Dodik egyre markánsabb elszakadási törekvései és a Kremlhez fűződő szoros kapcsolata miatt komoly veszélyt jelent Bosznia-Hercegovina szuverenitására és területi integritására, ezzel pedig az Európai Unió biztonságára is. A dokumentum szerint az RS elnökének tettei összhangban állnak Moszkva érdekeivel, ami tovább fokozza a térség stabilitására jelentett veszélyt. „Nem titok, hogy Dodik Putyin egyik utolsó szövetségese Európában, aki minden lépését a Kremllel egyeztet. Csak 2024-ben Dodik és Putyin háromszor találkoztak személyesen, március 7-én pedig az Orosz Föderáció nyilvánosan fejezte ki szolidaritását Dodikkal a jelenlegi politikai helyzet kapcsán” – áll a levélben.
Emellett a képviselők hangsúlyozzák, hogy az RS elnökének politikája szisztematikusan akadályozza Bosznia-Hercegovina európai integrációs folyamatát, az állami szintű döntéshozatalt és aláássa az ország európai uniós csatlakozása szempontjából kulcsfontosságú intézmények működését. A levélben felszólították Kallast, hogy az EU vezessen be szankciókat Dodik és szövetségesei ellen az EU Tanácsának 2024. március 25-i határozatával összhangban, amely lehetővé teszi a Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását, alkotmányos rendjét és nemzetközi státuszát veszélyeztető személyek megbüntetését. Emellett azt is javasolják, hogy az EU akkor is lépjen fel, ha az egyes tagállamok ellenzik a szankciók bevezetését.
A fentiek előzménye, hogy Milorad Dodikot, az RS elnökét február 26-án a bosznia-hercegovinai bíróság egy év szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte a főképviselői határozatok végrehajtásának elmulasztása miatt. Ezt követően a Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése 2025. február 27-én olyan törvényeket fogadott el, amelyek közvetlenül érintik az állami intézmények működését az entitás területén. Ezek a következők voltak: törvény az állami jogszabályok alkalmazásának mellőzéséről és az alkotmányellenes intézmények működésének tilalmáról, a Republika Srpska Főbírói és Ügyészi Tanácsáról (VSTV RS) szóló törvény, valamint a nem kormányzati szervezetek külön nyilvántartásáról és átláthatóságáról szóló törvénymódosítások. A törvények, amelyek az RS hivatalos közlönyében történő kihirdetés után hatályba is léptek, megtiltják négy állami intézmény működését az entitás területén. Ezek a Bosznia-Hercegovinai Állami Bíróság, Bosznia-Hercegovinai Ügyészség, az országos Főbírói és Ügyészi Tanács, valamint a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA). A jogszabályok szerint ezen intézmények nem gyakorolhatnak hatáskört a RS területén, helyettük az entitás saját igazságügyi és jogalkalmazási szervei működnek. Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága (Ustavni sud BiH) válaszul ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette az RS által elfogadott törvények végrehajtását. Az ügyben megszólalt Marco Rubio, amerikai külügyminiszter, aki szerint Dodik legutóbbi intézkedései és törvényei veszélyeztetik Bosznia-Hercegovina stabilitását és aláássák az állami intézmények működését. Rubio arra ösztönözte az ország politikai vezetőit, hogy „keressenek felelős és konstruktív megoldásokat a politikai konfliktusokra”. Emellett arra is felszólította az Egyesült Államok európai partnereit, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz a destabilizáló politikai magatartás elleni fellépésben. Oroszország sem hagyta válasz nélkül a Bosznia-Hercegovinában zajló eseményeket: Moszkva az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását kérte Bosznia ügyében. Ezt követően, március 13-án Dodik bejelentette, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene, valamint Nenad Stevandić, boszniai szerb házelnök és Radovan Višković miniszterelnök ellen. A boszniai ügyészség szerint az entitás vezetői az alkotmányos rend aláásására készülnek, ezért eljárást indítottak ellenük. Fontos megjegyezni, hogy ezen a napon az RS Nemzetgyűlésén két kulcsfontosságú kérdés szerepelt napirenden: a Boszniai Szerb Köztársaság alkotmányának tervezete és az alkotmányos rend védelméről szóló törvényjavaslat. Az új alkotmánytervezetre a hatalmi koalíció 50 képviselője szavazott, az ellenzékiek többsége nem vett részt az ülésen. Az új alkotmány elfogadásához kétharmados többség szükséges, de ennyi képviselője nincs a hatalmi koalíciónak.
A fentiekből megállapítható, hogy Bosznia-Hercegovina jelenleg az 1995-ös daytoni békemegállapodás óta a legnehezebb napjait éli. A megállapodás mesterséges békét hozott létre, de valódi megbékélést nem eredményezett Bosznia-Hercegovina népei között. Az országot továbbra is a törékeny politikai struktúra, mély társadalmi megosztottság, valamint etnikai és vallási konfliktusok jellemzik. A már meglévő feszültségek és ellentétek kiélezése helyett új politikai és társadalmi párbeszédre van szükség. A jelenlegi geo- és biztonságpolitikai helyzetben nagyobb szükségünk van a dialógus folytatására, mint valaha.
Fotó: borgenproject.org
