Az EU nyersanyag-diplomáciájának régi-új frontvonala
Az elmúlt években az Európai Unió intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tett a kritikus nyersanyagokhoz való biztonságos, fenntartható és diverzifikált hozzáférés megteremtésére. Ennek keretében az EU 2021 óta több, mint egy tucat stratégiai partnerségi megállapodást írt alá olyan harmadik országokkal, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a zöld és digitális átálláshoz szükséges nyersanyagok globális ellátásában. Vegyük sorra ezeket.
A 2021-ben aláírt EU–Ukrajna nyersanyag-partnerség célja az ukrán lítium- és titánkitermelés fejlesztése, fenntartható bányászati gyakorlatok támogatásával. Hasonló célokat szolgál a 2022-es megállapodás Namíbiával, amely a kobalt és ritkaföldfémek biztosítása mellett a helyi ipar megerősítését is előtérbe helyezi. A Grönlanddal 2023 végén kötött együttműködés a ritkaföldfémekre és uránra fókuszál, környezeti felelősségvállalás mellett.
A 2023-as és 2024-es év folyamán tovább bővült a partneri kör. Az EU sorra kötött megállapodásokat Latin-Amerikával (Chile, Argentína), Afrikával (Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia), valamint Közép-Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel. A Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal aláírt partnerségek kiemelt szerepet kaptak a Közép-Ázsiai EU-csúcstalálkozón, ahol a felek megerősítették együttműködési szándékukat a kritikus nyersanyagok fenntartható kitermelése és az ipari feldolgozás területén.
A legfrissebb egyezmények 2024-ben születtek: Norvégiával, Ausztráliával és Szerbiával, amelyek közül utóbbi különösen jelentős Európa legnagyobb lítiumkészletei miatt, a Jadar-völgyben. A szerbiai megállapodás ugyanakkor heves társadalmi és környezetvédelmi vitákat váltott ki.
A megállapodások nemcsak a nyersanyagellátás diverzifikálását célozzák, hanem a helyi gazdaságok fejlesztését és a környezeti normák globális érvényesítését is előmozdítják. Az EU számára a kritikus nyersanyag-diplomácia a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia kulcsfontosságú pillérévé vált.
A 2025. április 4-én Szamarkandban megrendezett első EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozó közös nyilatkozata jelzi, hogy a kritikus nyersanyagok területe az Európai Unió és a közép-ázsiai országok közötti stratégiai együttműködés egyik kiemelt pillérévé vált. Nem csoda, hisz a térség kifejezetten nagy kritikus nyersanyag lelőhelyekkel rendelkezik. A felek megerősítették közös szándékukat a biztonságos, fenntartható és diverzifikált nyersanyag-ellátási láncok kiépítésére, amelyeket elengedhetetlennek tartanak a zöld és digitális átállás sikeres végrehajtásához, valamint a gazdasági ellenállóképesség növeléséhez.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a közelmúltban Kazahsztánnal 3 millió eurós együttműködési megállapodást kötött, amely a felelős, fenntartható ellátási láncok kiépítését és új közös projektek azonosítását támogatja. Noha több közép-ázsiai országgal kötött az EU korábban partnerséget a kritikus nyersanyagokra, a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat az együttműködés elmélyítésnek fontos lépése a térség öt államával – Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal. A nyilatkozat nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem konkrét intézkedések alapjául is szolgál, különösen azokban az országokban, amelyekkel már kétoldalú megállapodások is születtek.
A csúcstalálkozón az Európai Unió megerősítette elköteleződését amellett, hogy nem csupán nyersanyagokat importál a térségből, hanem a helyi feldolgozókapacitások megerősítését és a technológiaátadást is ösztönzi. Ez a megközelítés szoros összhangban áll az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel és a Global Gateway stratégiával, amelyek a partnerségek minőségi és fenntartható elmélyítését célozzák. Az infrastrukturális és stratégiai szektorok globális kapcsolatait 2025 júniusában a Global Gateway Forumonis tárgyalják majd átfogón.
A dokumentum külön hangsúlyt fektet a finanszírozási háttér biztosítására is. Az Európai Beruházási Bank (EIB) négy új együttműködési megállapodást írt alá Tádzsikisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal, amelyek akár 365 millió eurós forrást nyithatnak meg a fenntartható közlekedési infrastruktúra, energiahatékony lakhatás és klímaállóság fejlesztésére, valamint a kritikus nyersanyagok, a víz, az éghajlat és a digitális összeköttetés területén megvalósuló regionális projektek finanszírozására.
A közös nyilatkozat tehát nem csupán a jelenlegi együttműködés megerősítését jelenti, hanem egy intézményesített, jövőorientált nyersanyag-diplomáciai keretet is megteremt az EU és Közép-Ázsia között. A 2025–2026-os ütemterv alapján a következő években várhatóan tovább mélyül a partnerség az ásványkincs-kitermelés, -feldolgozás és logisztikai fejlesztés területén.
Közép-Ázsiára egyébként nem csak az EU figyelt fel. Az Egyesült Államok által kezdeményezett Nyersanyag Biztonsági Partnerség (MSP, Minerals Security Partnership) célja, hogy támogassa a jövő technológiáihoz – például a megújuló energiához, akkumulátorokhoz, hadiiparhoz és fejlett ipari folyamatokhoz – nélkülözhetetlen nyersanyagok (például lítium, kobalt, nikkel, grafit vagy ritkaföldfémek) hozzáférhetőségét. Teszi mindezt állami és nemzetközi együttműködésen keresztül, a magánszektor befektetési kockázatvállalási hiányának kiküszöbölésére, amely azért jelentkezik, mert a kritikus ásványok bányászata és feldolgozása jelentős pénzügyi kockázattal és csupán hosszú távú megtérüléssel jár. A beruházásokat – többek között fejlesztési bankok (DFI-k) és exporthitel-ügynökségek (ECA-k) bevonásával, dedikált MSP Finance Network létrehozásával szeretné megvalósítani a hálózat. Az együttműködés a teljes értékláncra kiterjed, a bányászattól és kitermeléstől kezdve a másodlagos visszanyerésen, finomításon, feldolgozáson át az újrahasznosításig.
Az MSP partnerei között megtalálhatók többek között az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, az Európai Unió, Japán, Dél-Korea és több EU-tagállam. A kezdeményezés nemcsak a meglévő partnerek között működik, hanem kapcsolatokat épít ásványkincsekben gazdag, nem MSP-tag országokkal is. Ennek érdekében jött létre az MSP Fórum, amely olyan országokat von be, mint Argentína, Kazahsztán, Zambia, Ukrajna, Szerbia vagy Üzbegisztán jelentős nyersanyagkészleteik miatt, a magasabb hozzáadott értékű feldolgozási kapacitások kiépítése céljából.
Nem szabad megfeledkezni Afrikáról sem, hiszen a 2025. márciusi EU–Dél-Afrika csúcstalálkozón a kritikus nyersanyagok szintén kiemelt szerepet kaptak az együttműködés elmélyítésében. Az EU célja, hogy a Global Gateway beruházási csomag keretében támogassa Dél-Afrikában a kritikus ásványkincsek helyi feldolgozását és finomítását, különösen a zöld gazdasághoz szükséges nyersanyagok (pl. akkumulátor-alapanyagok) területén. A partnerség a fenntartható ellátási láncokra, zöld hidrogénre, valamint a helyi munkaerő képzésére és ipari kapacitások fejlesztésére is fókuszál.
Fontos kiemelni, hogy valamennyi partnerség hangsúlyozza a környezeti és társadalmi normák betartására való törekvést, azonban a piaci érdekekkel való konfliktusa miatt a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartása csak a gyakorlatban fog eldőlni.
Nyitókép: a kritikus nyersanyagokhoz (CRM-ekhez) való hozzáférés biztosítását célzó nyersanyag-diplomáciája keretében az Európai Unió 2025 áprilisáig 14 stratégiai együttműködést alakított ki nyersanyagban gazdag harmadik országokkal. Forrás: epthinktank.eu
