A választásokat követő szerbiai helyzetről szóló állásfoglalásról február 8-án szavaztak az Európai Parlament plenáris ülésén.
Szerbiában 2023. december 17-én előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi és 65 településen – köztük Belgrádban is – önkormányzati választások volt. Országos szinten a Szerb Haladó Párt (SNS) nyert. A párt belgrádi sikere azonban csekély volt. A szerb ellenzék és a nemzetközi választási megfigyelők a jelentéseikben számos szabálytalanságra hívták fel az EP képviselők figyelmét.
Emiatt az EP még januárban tárgyalt a választásokat követő szerbiai helyzetről. Az EP múlt heti plenáris ülésén 461 igen, 53 nem és 43 tartózkodó szavazat mellett fogadta el az erről szóló állásfoglalást. A dokumentumban megfogalmazták: bár a szerbiai választások zökkenőmentesen zajlottak, számos eljárási hiányosság jellemezte azokat. A szöveg ezek között említi, a túlzsúfoltság gyakori előfordulását, a szavazás titkosságának megsértését, a csoportos szavazás számos esetét. Az állásfoglalásban megállapították, hogy Szerbia nem hajtotta végre maradéktalanul az EBESZ / ODIHR számos, a választási folyamat főbb kérdéseivel kapcsolatos, korábban már megfogalmazott ajánlását annak ellenére sem, hogy erre többször is felszólították, többek között a Bizottság is. Az EP képviselők ismét felhívták a szerb hatóságok figyelmét arra, hogy a szakértő civil szervezetekkel konzultálva és jóval a következő választások előtt hajtsa végre a Velencei Bizottság és az EBESZ / ODIHR az ország demokratikus intézmények működését szabályozó alkotmányos és jogi keretről szóló, 2022. december 19-i közös véleményében foglalt ajánlásokat, annak érdekében, hogy megelőzze az új szabálytalanságokat és csalásokat, garantálja a jelöltek médiához való hozzáférését, a kampányfinanszírozás átláthatóságát, a szavazókra való nyomásgyakorlás és az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés kiszűrését. A dokumentumban felszólították továbbá Szerbiát, hogy tegyen eleget az EBESZ / ODIHR egységes választói névjegyzék átfogó ellenőrzősének elvégzésére vonatkozó ajánlásába foglaltaknak: külön figyelmet szentelve a szavazók utaztatásával, az elhunyt személyek névjegyzékben szerepeltetésével kapcsolatos észrevételekre. Az EP által elfogadott állásfoglalásban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság – különösen a bővítésért felelős biztos – nem fogalmazott meg élesebb kritikát a szerbiai választásokon történt választási csalásokra vonatkozó állításokkal kapcsolatban. Az EP a dokumentumban felszólította a Bizottságot, hogy haladéktalanul foglalkozzon azokkal a hiányosságokkal, amelyek ezekhez a megállapításokhoz vezettek.
A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha az ország jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformok terén, beleértve az EBESZ / ODIHR és a Velencei Bizottság választási ajánlásainak teljes körű végrehajtását.
Ha a szerb hatóságok nem hajlandóak végrehajtani a kulcsfontosságú választási ajánlásokat, vagy ha a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szerb hatóságok közvetlenül részt vettek a választási csalásban, a képviselők a szerbiai választásokkal kapcsolatos súlyos jogállamisági jogsértések miatt az uniós finanszírozás felfüggesztésére szólítanak fel.
Az állásfoglalás elfogadása élénk vitát váltott ki a szerb közvéleményben. Míg a „Szerbia az erőszak ellen”, a legnagyobb Európa-párti ellenzéki koalíció egyik központi alakja, Radomir Lazović azt nyilatkozta, hogy „ nem akarom titkolni, örülünk a történteknek, mert ebben a határozatban reménykedtünk. Elégedettek vagyunk azzal, hogy ez a határozat tartalmazza mindazt, amire rámutattunk”, addig Ana Brnabić szerb kormányfő a következőt mondta: „a határozatok jönnek-mennek, nem ez az első és nem is ez lesz az utolsó, de örökre feljegyezik majd, hogy Szerbiában voltak olyan politikai pártok, amelyek maguk kérték saját országuk szuverenitásának felszámolását”.
Itt fontos kiemelni, hogy az EP állásfoglalásai nem kötelező erejűek, de komolyak lehetnek, ha összhangban vannak az egyes európai államok politikájával. Jelen esetben az EP megfogalmazása éles, bírálja a Bizottságot korábbi tétlensége miatt és most erőteljes reagálásra szólítja fel. A Bizottság döntését jelen helyzetben nehéz megjósolni. Ez többek között függ a tagállamokban uralkodó közhangulattól, a vizsgálat megindításával kapcsolatos álláspontjuktól, valamint attól is, hogy ez az EP határozat milyen visszhangot fog kiváltani.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az állásfoglalást az EP legnépesebb képviselőcsoportja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ami az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját illeti, csak Emmanouil Fragkos görög és Cristian Terheș román konzervatív képviselő emelt szót az állásfoglalás ellen. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége és az európai Zöldek szavazáson résztvevő összes képviselője a határozat elfogadása mellett voksolt. Emmanuel Macron francia elnök pártjának, a „Renaissance”- nak képviselői, akik az Európai Parlament Renew frakciójához tartoznak, szintén megszavazták a nemzetközi vizsgálatot szorgalmazó határozatot. Az „Identitás és Demokrácia” euroszkeptikus jobboldali képviselőcsoport egyetlen képviselője sem támogatta a dokumentum elfogadását.
A szavazás eredménye kiválóan tükrözi az EP-ben és ezzel együtt az EU intézményi strukturájában uralkodó erőviszonyokat, valamint az egyes képviselőcsoportok között meghúzódó érték- és érdekellentéteket. A közelgő európai parlamenti és a 2024-es amerikai választások előtt az EU vezető tisztségviselői eredményt kívánnak felmutatni nemcsak az orosz–ukrán háború, hanem a Belgrád–Pristina párbeszéd tekintetében is. Az idő szűkössége miatt egyre türelmetlenebbek, gyors megoldásokra törekszenek. Ennek köszönhető a Bizottság azon kezdeményezése is, hogy a Belgrád és Pristina között létrejött ohridi megállapodásból eredő kötelezettségek részét képezzék a Szerbia és az EU közötti tárgyalási keretnek. Ez viszont szerb–koszovói szemszögből kicsit sem számít reális és megfontolt lépésnek, mert Belgrád és Pristina is az európai parlamenti választás eredményét várja. Mindezek mellett Szerbia és Koszovó is különös figyelemmel kísérik az őszi amerikai elnökválasztás kimenetelét. A jelenlegi szerb vezetés határozottan ellenzi az ohridi megállapodás végrehajtását, különösen, ha azt az európai integráció feltételéül támasztják. Egy ilyen döntés hatására Szerbia még inkább el fog távolodni az EU-tól, és folytatja a „két széken ülő” politikáját. Ez az európai tömbbe való belépését hosszú évekre, ha nem további évtizedekre elhalaszthatja. Az EU oldaláról egy ilyen elhamarkodott döntés ugyanis az európai integráció támogatottságának további csökkenéséhez vezethet Szerbiában.
