Ezen a hétvégén, december 17-én előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi és 65 településen – köztük Belgrádban is – önkormányzati választásokat tartanak Szerbiában. A választások mostani időzítése mögött három indok sejlik fel. A 2023 májusában az országban fővárosában és annak környékén történő, 19 fő halálát okozó lövöldözések következményeként létrejövő „Szerbia az erőszak ellen” mozgalom követelései, a szeptember 24-i észak-koszovói tragikus kimenetelű fegyveres támadás, továbbá az Európai Unió és a nemzetközi közösség azon erőteljes nyomása, hogy Szerbia mihamarabb – még a 2024-es európai parlamenti választások előtt – térjen vissza a Pristinával folytatott párbeszédhez.
Aleksandar Vučić szerb államfő az előrehozott választásokkal időt kíván nyerni. Az új kormány felállításáig az ország belügyeire hivatkozva elodázhatja a Pristinával való párbeszédet, továbbá stabil kormányra van szüksége ahhoz, hogy véghez tudja vinni politikai célkitűzéseit – elnyomva az országban eluralkodó euroszkeptikus hangokat. Az idén novemberben végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a felmérésben résztvevő választópolgárok arra a kérdésre, hogy „Támogatja-e Szerbia belépését az EU-ba?” a válaszadók 38,8%-a igennel, 32,5%-a nemmel, 11,1% inkább igen, mint nemmel, 8,5%-a inkább nemmel, mint igennel válaszolt, míg további 9,1% bizonytalan a kérdést illetően. Ami az orosz, kínai és más EU-n kívüli országokkal való kapcsolatot illeti, arra a kérdésre, hogy „Támogatja-e, hogy Szerbia a lehető legszorosabb kapcsolatba kerüljön Oroszországgal, Kínával és a BRICS-országokkal?” a válaszadók 63,4%-a igennel, 9,3%-a nemmel, 13,3%-a inkább igen, mint nemmel, 6%-a inkább nem, mint igennel válaszolt.
A felmérések adatai jól tükrözik a szerb társadalomban uralkodó politikai közhangulatot. Ennek fényében érdemes szemlélni a Köztársasági Választási Bizottság által kihirdetett 18 választási listát, amelyekre a soron következő választáson voksolni lehet. A 250 képviselőnek helyet adó szerb törvényhozásban 3 százalék a bejutási küszöb. A nemzeti kisebbség választási listája akkor is részt vehet a mandátumelosztásban, ha a szavazatok kevesebb mint 3 százalékát kapja meg. Ebből következik, hogy sok kis párt is bekerülhet a parlamentbe, ami viszont kihathat a kormányalakítás menetére és annak stabilitására. A december 17-i szerbiai választásokon a következő 18 listára adhatják le a voksukat a választópolgárok.
„Aleksandar Vučić – Szerbiának nem szabad megállnia” a Szerb Haladó Párt választási listája. Vučić Koszovó függetlenségének el nem ismerésével, az Oroszországgal szembeni szankciók be nem vezetésével és az EU integráció fontosságát hangsúlyozva kampányol. A listán koalíciós partnerként szerepel a Szocialisták Mozgalma, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja, az Egészséges Szerbia, a Szerb Néppárt és a Szerb Megújhodási Mozgalma.
„Ivica Dačić – Szerbia miniszterelnöke” lista a miniszterelnöki posztra “pályázó” szocialista vezető és külügyminiszter nevét viseli. A szocialisták 2012 óta hatalomra kerülése óta a Szerb Haladó Párt koalíciós partnerei. A szocialisták listáján szerepelnek az Egyesült Szerbia, valamint a Szerbiai Zöldek is. Támogatják az Európai Unióhoz való csatlakozást, de ellenzik az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Támogatják a Koszovóval folytatott párbeszédet, de függetlenségét nem ismerik el.
A Szerb Radikális Párt listavezetője Vojislav Šešelj. A radikálisok az európai integráció megszakítását szorgalmazzák. Szerbia BRICS tagságát javasolják, Koszovó függetlenségét nem ismerik el. A radikálisok önállóan indulnak a parlamenti választáson, de egyes településeken és városokban – így Belgrádban is – a haladókkal együtt fognak szerepelni.
A „Nemzeti Összejövetel – államépítő erő” nevet viselő lista a szélsőjobboldali erőket tömöríti. Ellenzik Szerbia EU-hoz, NATO-hoz való csatlakozását, Koszovó függetlenségének elismerését és az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Kiállnak az ország katonai semlegessége mellett.
A „Remény Szerbiának” lista a jobboldali Szerbiai Új Demokrata Párt és a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért koalíciójából áll. Az EU-tagság helyett a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos együttműködést szorgalmazzák az Európai Gazdasági Térségben. Úgy vélik, hogy Koszovó Szerbia szerves része és külpolitikájukat is ekként formálják.
A „Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, közösségünkért, a jövőért” lista programjának fő pontjai az illegális migráció elleni küzdelem, az európai integráció, a kisebbségek jogainak védelme, valamint Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerség fontosságának a hangsúlyozása. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel, a választási kampány során több magyarországi kormánypárti politikus segítette a VMSZ-t. Az anyaországnak is politikai és gazdasági érdeke, hogy Szerbia az EU integráció útján maradjon.
A „Szerbia az erőszak ellen” a legnagyobb, több Európa-párti ellenzéki pártból álló választási lista. A koalíciót alkotó pártok nem értenek egyet minden kérdésben (pl. Koszovó). Technikai kormányzást szorgalmaznak a választások után, amelybe egy évre a listán szereplő pártokon kívül a kormányváltást támogató országos ellenzék is bekerülne.
Az „Együtt az igazságért„ nevet viselő lista a bosnyák-horvát nemzeti kisebbségek pártjainak koalíciójából áll. Támogatják Szerbia EU-csatlakozását.
Az „SDA Sandžak” a bosnyák nemzeti kisebbség önálló listája. Szorgalmazzák Szerbia EU- és NATO-tagságát.
Az „Együtt a jövőért és a fejlődésért – Koalíció a békéért és a toleranciáért” több pártból és kisebbségek mozgalmából álló koalíció szorgalmazza a kisebbségek jogainak gyakorlatban történő alkalmazását.
A Néppárt listavezetője Vuk Jeremić volt külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke. Ellenzi Koszovó függetlenségének elismerését, Oroszország elleni szankciók bevezetését. Az ország katonai semlegessége mellett érvel. A lítiumbányászat betiltását szorgalmazza. Véleménye szerint Szerbiának újra kell definiálnia az EU-val való kapcsolatát. Javasolja az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozást.
A „Jó reggelt Szerbia” lista az Elég volt mozgalom, a Szociáldemokrata Párt és az Ellopott babák mozgalom csoportosulásából áll. Stratégiai célként Szerbia EU csatlakozását jelölték meg.
„Az albánok politikai küzdelme folytatódik” nevet viselő lista a dél-szerbiai albán pártok koalíciójából áll. Céljuk az albánok integrációja az állami és közintézményekbe.
„Mi vagyunk a nép hangja” polgári csoport jobboldali és oroszbarátként definiálta magát. Ellenzi Koszovó függetlenségének elismerését és Szerbia EU-hoz való csatlakozását.
„Szerbia Nyugaton – Kérdezzük a szakmát” nevet viselő lista képviselői támogatják a Koszovóval való kapcsolatok normalizálását, Oroszország elleni szankciók bevezetését, Szerbia EU-csatlakozását, nem vetik el a NATO-ba lépés lehetőségét sem.
Az „Orosz Párt” ruszofilként, szociálkonzervatívként, euroszkeptikusként, antiglobalistaként, szerb nacionalistak definiálja magát. Szorgalmazza Szerbia belépését az Eurázsiai Gazdasági Unióba és teljes jogú tagságát a katonai Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.
„Muszáj másként” nevet viselő lista élén Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt vezetője áll. Kijelentette, hogy az országnak sürgősen rendeznie kell Koszovóval való kapcsolatát. Oroszországhoz fűződő viszonyát pedig újra kell gondolnia.
Az „Albán Demokratikus Alternatíva – Egyeséges Völgy” listát két dél-szerbiai albán párt alkotja. Bejelentették, hogy ha bekerülnek a parlamentbe, akkor harcolni fognak a Preševo-völgyi albánok jogaiért.
A választási listákban szereplő pártok összetétele és programjaik jól tükrözik a szerb társadalomban uralkodó politikai nézeteket. Az ország politikai-ideológiai megosztottságát a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják. Előzetes felmérések alapján a megkérdezett választópolgárok 39, 2%-a „Aleksandar Vučić – Szerbiának nem szabad megállnia” koalícióra, 25,8%-a „Szerbia az erőszak ellen” ellenzéki csoportosulásra, 8,4%-a „Ivica Dačić-Szerbia miniszterelnöke” listára, 8,4%-a nem tudja, csak abban biztos, hogy valamely ellenzéki formációra szavazna.
Jelen választásnak nagy a tétje a tekintetben, hogy a megmérettetést követően sikerül-e stabil kormányt alakítani, mivel ettől függ: Szerbia marad-e az EU integráció útján és képes lesz-e normalizálni Koszovóval való kapcsolatát. Mindezek tudatában az Európa Parlament egy hattagú missziót küld az országba. A megfigyelői misszió – amely az EBESZ-misszió részét alkotja majd – vezetője Clement Groeschel lesz. A megfigyelők december 14. és 19. között tartózkodnak Szerbiában. A tervek szerint találkoznak majd a kulcsfontosságú szerb politikai szereplőkkel, az EBESZ missziójának és az Európa Tanács tagjaival, valamint a szerbiai civil szféra (CeSID, CRTA, BIRN, Transparentnost Srbija és mások) képviselőivel is. A választás napján a megfigyelők felkeresik majd a szavazóhelyeket, ellenőrzik a választások szabályosságát.
Vučić számít pártja sikerére és arra, hogy abszolút többséget fog szerezni, amivel zavartalanul folytathatja eddigi politikáját. Kijelentette, hogy a szocialistákat korábban nem azért választotta koalíciós partneréül, mert szüksége volt rájuk, hanem kizárólag az ország stabilitása miatt. Kiemelte, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségre mint erős és állandó partnerre tekint. Később viszont már úgy nyilatkozott: „Nem is lesz szükségünk kisebbségekre. Abszolút többségünk lesz, hacsak nem történik valami az elkövetkező kilenc napban. A legutóbbi parlamenti választásokon 42%-ot kaptunk, most pedig lényegesen többet fogunk” – mondta.
A közvélemény-kutatások adatait figyelembe véve kevésen múlhat Vučić győzelme, ezért nem lebecsülendő a Vajdasági Magyar Szövetség – Szerbia legnagyobb magyar kisebbségi pártjának- szerepe a leendő kormányalakítás során.
