Miközben szerte Európában, így Brüsszel és több főváros utcáin gazdák tiltakoznak az agráriumot érintő strukturális problémák miatt, az Európai Bizottság január végén nyilvántartásba vette az európai mezőgazdaság és vidéki gazdaság védelméért indított európai polgári kezdeményezést.
Immár egy hónapja gazdák tüntetnek Európa több országában a környezetvédelmi előírások, az emelkedő energiaköltségek és az agráriumot érintő további strukturális problémák gazdák megélhetésére gyakorolt negatív hatásai miatt. A tüntetések január 8-án kezdődtek Németországban a mezőgazdasági adókedvezmények és üzemanyag-támogatások jelentős csökkentése miatt, majd a tüntetéshullám kiterjedt egész Európára, amely jelzi, hogy mennyire mélyen gyökerező problémákkal küzd az EU egyik legrégebbi és legfontosabb szakpolitikája. A tüntetések nem látszanak csillapodni, így jó eséllyel a mezőgazdaság védelme a következő hetek vagy hónapok, ekképpen pedig a közelgő európai parlamenti választások egyik kiemelt témájává válhat.
A kérdés tematizálását, hatékony napirenden tartását és a gazdák követeléseinek társadalmi kiterjesztését szolgálhatja egy frissen bejegyzett európai polgári kezdeményezés (EPK), amelyet 2024. január 24-én vett nyilvántartásba az Európai Bizottság. Az Európai polgári kezdeményezés az európai mezőgazdaság és vidéki gazdaság védelméért c. EPK három fő célkitűzést határoz meg: 1) az európai mezőgazdaság és vidéki gazdaság védelme integrált szabályozási keret révén; 2) a vízgazdálkodás javítása az élelmezésbiztonság előmozdítása céljából és európai vízügyi terv kidolgozása; 3) Európai Mezőgazdasági és Vidékgazdasági Ügynökség létrehozása.
Az EPK szervezői szerint a jelenlegi európai szakpolitikák nem kínálnak fenntartható és hosszú távú stratégiát az európai mezőgazdasági termelők számára, a gazdák pedig nem részesülnek gazdasági és társadalmi jelentőségüknek megfelelő elismerésben. A szervezők fel kívánnak lépni azon folyamatok ellen, amelyek miatt a mezőgazdasági termelők arra kényszerülnek, hogy mezőgazdasági földterületeiket más ágazatok szolgálatába állítsák. A szervezők szerint továbbá megoldást kell keresni az élelmiszerlánccal kapcsolatos, illetve a magas árak jelentette problémákra, és garantálni kell az élelmiszer-önrendelkezést és az élelmezésbiztonságot.
A kezdeményezők kiemelt fontosságúnak tartják az ösztönzéshez szükséges megfelelő vízmennyiség biztosítását is. Úgy vélik, a 2000-ben közzétett víz-keretirányelv nem ösztönözte a tagállamokat arra, hogy beruházzanak a folyók, tavak és felszín alatti vizek tisztaságának megőrzésébe, ezért olyan európai vízügyi tervre van szükség, amely az Unió összes területe között garantálja a vízellátást és -elosztást.
A szervezők szerint továbbá az EU-nak szüksége van egy állandó európai hatóságra – uniós ügynökség vagy magas szintű tanácsadó bizottság formájában –, mely nyomon követi és felügyeli a mezőgazdaság és a vidéki gazdaság érdekeinek védelmét az uniós döntéshozatali folyamatban, tanácsadó szervként pedig jogosult arra, hogy véleményt nyilvánítson a mezőgazdaságot és a vidéki gazdaságot érintő szakpolitikákkal és jogalkotási ügyekkel kapcsolatban. A hatóság fő küldetése az lenne, hogy érvényre jussanak a mezőgazdasági és vidékgazdasági szereplők jogai és érdekei.
Az európai mezőgazdaság és vidéki gazdaság védelméről szóló EPK Spanyolországból indult; a SOS Rural nevű spanyol szervezet áll a kezdeményezés mögött, amely egy több száz spanyolországi mezőgazdasági szervezetet egyesítő mozgalom, célja pedig a vidéki területek produktív és társadalmi tevékenységének kiemelése.
Az EPK-rendelet értelmében a szervezők a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül kezdhetik meg a támogató aláírások gyűjtését. Vélhetően azonban nem fogják kivárni a nyarat az aláírások gyűjtésének megkezdésével, hiszen az EPK szorosan kapcsolódik az éppen zajló gazdatüntetésekhez, ha nem is fedi le a tüntető gazdák valamennyi követelését. Az EPK-t hónapokkal a tüntetések kezdete előtt kezdték el szervezni, azonban a január közepe óta zajló megmozdulások emelhetik az EPK-ra irányuló figyelmet, és fordítva: ha a szervezők megkezdik az egész EU-ra kiterjedő aláírásgyűjtést, az hozzájárulhat a kérdés napirenden tartásához az aláírásgyűjtés egy éve alatt.
Az EPK időzítésével kapcsolatos további fontos szempont, hogy nemsokára terítékre kerül a 2027 utáni közös agrárpolitika (KAP) reformja, így amennyiben sikerül összegyűjteni az érvényességhez szükséges egymillió aláírást, hét tagállamban teljesítve a kötelező minimális aláírásszámot, az azt is jelentené, hogy az uniós intézmények elé éppen a KAP reformjáról szóló vita idején kerülhetne a legalább egymillió uniós polgár aláírásával megerősített indítvány.
Kép: Flickr.com
