A 2023-as bővítési csomag
Az Európai Bizottság 2023. november 8-án fogadta el a legújabb bővítési csomagot, amely újabb pozitív üzenetet küldhet a nyugat-balkáni tagjelölt országok felé.
Várhelyi Olivér bővítési biztos megerősítette, hogy Bosznia-Hercegovina jelentősen igazodott az EU külpolitikai stratégiájához, elfogadta a pénzmosás elleni jogszabályt, valamint a terrorizmus és migráció elleni fellépés tekintetében is intézményi reformokat, azaz előrehaladást ért el. A Bizottság ezért javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését az országgal – Grúzia és Ukrajna mellett.
Észak-Macedónia komoly előrelépést könyvelhet el, mivel már teljes mértékben igazodott az uniós Közös Kül- és Biztonságpolitikához, alkotmánymódosítást kezdeményezett – amely elismerné a bolgárokat mint államalapító nemzetséget –, jobban bevonva a nemzeti kisebbségeket a döntéshozatalba, nagyfokú elköteleződést mutatva a mihamarabbi EU-tagság megszerzéséhez. Ez példaként szolgálhat más EU-aspiráns országok felé, ahol a kisebbségek jogállása, nyelvi, politikai és kulturális jogainak gyakorlása komoly akadályokba ütközik.
Albánia – a Bizottság előrehaladási jelentése szerint – minden területen – bár kevesebb intenzitással, de – de előrehaladást ért el, többek között a szervezett bűnözés elleni fellépés, korrupció elleni küzdelem, igazságszolgáltatás hatékonysága, szólásszabadság erősítése, valamint az emberkereskedelem és migráció elleni fellépés tekintetében. A Bizottság célja, hogy év végéig megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az 1. „alapkérdések” témakörben.
Szerbia kapcsán is előrelépésről beszélhetünk, hiszen a jogállamisági területen megkezdte az igazságszolgáltatás megerősítését végrehajtó alkotmánymódosítást és új médiajogszabályokat fogadott el. Az ország geopolitikailag egyensúlyozni próbál, hiszen míg elfogadta az EU orosz agresszióját elítélő nyilatkozatát az ENSZ 78. Közgyűlésén, addig nem szavazta meg a korlátozó intézkedések megtételét Oroszországgal szemben. Az előrehaladás tekintetében a legfontosabb megoldatlan probléma a Belgrád–Pristina párbeszéd fenntartása és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása. A jelentés szerint összességében Szerbia továbbra is részt vesz a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálásáról szóló, EU által támogatott párbeszédben, de komolyabb elkötelezettséget kell tanúsítania a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása érdekében. Természetesen Koszovónak is hasonló erőfeszítéseket kell tennie, hogy az EU teljeskörű tagjává váljon. Ezek ellenére mindegyik országban tapasztalható volt kisebb vagy nagyobb előrelépés.
A bővítésnek a legnagyobb lendületet az országok konkrét tagsága adhatja meg, e tagok a 2030-as céldátumig a legnagyobb eséllyel a Nyugat-Balkánról kerülhetnek ki, összhangban a 2024-es magyar elnökségi és külügyi prioritásokkal.
