Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Zsivity Tímea

Belgrád–Pristina párbeszéd a növekvő belpolitikai feszültségek árnyékában

Kulcsfontosságú lenne a régió stabilitása és biztonsága.

Zsivity Tímea 2025.04.23.
Zsivity Tímea

Kelet csábítása, Nyugat ígérete: Montenegró válaszúton

„Ulcinj nem eladó!”

Zsivity Tímea 2025.04.16.
Zsivity Tímea

Omladoznak a boszniai béke daytoni alapjai?

Új politikai és társadalmi párbeszédre lenne szükség.

Zsivity Tímea 2025.03.25.
Zsivity Tímea

Perben repedezik Bosznia-Hercegovina

Az ítélet hatással lehet Bosznia-Hercegovina stabilitására.

Zsivity Tímea 2025.02.25.
Zsivity Tímea

Merre tovább, Szerbia?

Kettős vonzásban: Kelet és Nyugat határán.

Zsivity Tímea 2024.11.06.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Zsivity Tímea
Zsivity Tímea
kutató, NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.09.04.
  • 2023.09.04.

Francia ultimátum a szerb-koszovói viszony rendezése érdekében

Emmanuel Macron francia elnök pár nappal ezelőtti kijelentése, miszerint Belgrádtól és Pristinától is elvárja, hogy eleget tegyenek a francia-német rendezési javaslatban foglaltnak, ellenkező esetben kilátásba helyezi a vízumpolitika felülvizsgálatát, felborzolta a szerb közvéleményt. A francia elnök kiemelte, hogy az uniós vezetőknek különösen óvatosnak kell lenniük, amikor a Nyugat-Balkán stabilitása forog kockán. Elvárásként fogalmazta meg a béke megteremtését a térségben.

Macron kijelentésének hatását a szerb közvéleményre tágabb társadalmi-politikai kontextusban érdemes vizsgálni. Egyrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vízumpolitika felülvizsgálata egy burkolt fenyegetés, amelynek esetleges megvalósítása a 90-es évek Jugoszláv Szövetségi Köztársaságába repítené vissza az utazni, külföldön tanulni, dolgozni vágyó polgárokat, amikor szigorú követelményeknek kellett megfelelniük ahhoz, hogy a vízumot megkapják.

Másrészt, az ilyen természetű szankció kilátásba helyezése nem segíti a Belgrád-Pristina közti feszültség oldását, nem ösztönzi a feleket a francia-német javaslatban foglaltak elfogadására és realizálására, s így Szerbia európai integrációját sem mozdítja elő.

Ana Brnabić szerb kormányfő Szlovéniában a bledi stratégiai fórumon így nyilatkozott: „az emberek már belefáradtak, hogy bármit tesznek az az EU-nak nem elég jó”. Ezt a kijelentést alátámasztják a szerbiai európai integrációért felelős minisztérium által végzett legfrissebb felmérés eredményei is. A kérdésre, hogy „Ha holnap népszavazást tartanának azzal a kérdéssel, hogy támogatja-e Szerbia EU csatlakozását?” a válaszadók 43 százaléka igennel, 32 százaléka nemmel válaszolt (13 százaléka nem szavazna, 12 százaléka nem tudja hogyan válaszolna). A Szerbiai Fiatalok Ernyőszervezete (KOMS) által végzett közvéleménykutatás eredményei pedig a következők voltak: a válaszadók 41 százaléka nem támogatja Szerbia EU csatlakozását, 36 százaléka támogatja, harmada pedig bizonytalan. A fiatalok 39,5 százaléka gondolja úgy, hogy Szerbiának egyensúlyoznia kell Kelet és Nyugat között, 13,6 százaléka véli úgy, hogy az EU-ra és USA-ra kell alapoznia, 28,2 százaléka szerint pedig Oroszország és Kína a megfelelő külpolitikai partnerek. Ha valóban választaniuk kellene, akkor a fiatalok 54,9 százaléka Keletet, míg 45,1 százaléka a Nyugatot választaná. Ami az orosz-ukrán háború témakört illeti, az ifjúság 59,2 százaléka véli úgy, hogy Szerbiának nem szabad elítélnie vagy szankciókat alkalmaznia Oroszországgal szemben, 17,1 százaléka gondolja úgy, hogy a kormánynak csak akkor kellene szankciókat bevezetnie, ha azok mellőzése Szerbiára nézve túl súlyos következménnyel járnának.

Mindezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a szerbiai polgárok körében magas az euroszkeptikusok aránya. Az országban állandósult belpolitikai viszály, a „nyugati” nyomás a francia-német javaslat elfogadása és az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult helyzet miatt Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke kilátásba helyezte az előrehozott parlamenti választásokat. A szerbiai közvéleménykutatások eredményei szerint a kormány elleni tüntetéssorozatok nem befolyásolták nagyban a Szerb Haladó Párt támogatottságát. A 2022-es választások óta 5-7 százalékkal csökkent a párt népszerűsége, míg a Faktor plus közvélemény-kutató cég adatai szerint az ellenzék támogatottsága stagnál, kivéve néhány szélsőjobboldali pártot, akik kihasználva a koszovói és orosz-ukrán háború okozta helyzetet, nacionalista retorikájuknak köszönhetően minimális növekedésre tettek szert. Vučić az előrehozott választásokkal egyrészt időt kíván nyerni (az új kormány felállításáig az ország belügyeire hivatkozva elodázhatja a Pristinával való párbeszédet), másrészt hatalmát kívánja így megerősíteni és egy stabil kormányt felállítani, amellyel véghez tudná vinni politikai célkitűzéseit, elnyomva az euroszkeptikus hangokat.

Ahhoz, hogy a Nyugat-Balkán biztonságos térséggé váljon, stabilizálni kell Szerbia helyzetét. Ezt figyelembe kell vennie az EU vezető politikusainak is, főleg olyan helyzetben, mikor a geo- és biztonságpolitikai szempontok minden más megfontolást felülírnak a régióban. Erről tanúskodnak nem csak Macron, de Giampiero Romano, a NATO belgrádi összekötő irodája vezetőjének szavai is, aki kijelentette: „továbbra is várnak az észak-koszovói helyzet teljes deeszkalálására”, figyelmeztetve, hogy az erőszak a Nyugat-Balkán instabilitásához vezethet, és veszélyeztetheti a régió euroatlanti törekvéseit.

Szerbia kulcsfontosságú és megkerülhetetlen partnere az EU-nak, amikor a térség stabilizációjáról van szó. A Belgrád-Pristina és a Szarajevó-Banja Luka közötti párbeszéd javítása és az együttműködésre való ösztönzés prioritásként kell, hogy szerepeljen az EU vezetői számára. Miközben ugyanis javában zajlik az orosz-ukrán háború (amelynek befejezésére jelenleg még nincs kilátás), akkor az EU számára is fontos a nyugat-balkáni országok biztonságosabbá tétele.

Harmadrészt, Macron kijelentése értelmezhető úgy is, hogy a közelgő európai parlamenti és a 2024-es amerikai választások előtt az EU vezető tisztségviselői eredményt kívánnak felmutatni az orosz-ukrán háború kapcsán. A Nyugat-Balkán és ezen belül Szerbia és Koszovó úgy kerül fókuszba, hogy kulcsfontosságú megakadályozni a „politikai vákuum” kialakulását és más külső szereplők bevonását, amelyek a későbbiekben befolyásolhatják az orosz-ukrán háború kimenetelét és a nyugat-balkáni országok uniós integrációját.

A „politikai vákuum” megakadályozása olyannyira fontos az EU és az USA számára, hogy az eddigitől szokatlan módon nem is szankcionálta Szerbiát. Ez arra enged következtetni, hogy a „Nyugat” ezzel a stratégiával igyekszik az orosz befolyást gyengíteni, valamint elérni, hogy Szerbia is vezessen be szankciókat Oroszország ellen.

A másik oldalon Koszovó kapcsolata az USA-val sem konfliktusmentes. Az Egyesület Államok hiába kérte a koszovói kormányt, hogy tegyen konkrét lépést az északi helyzet enyhítésére, ez egyelőre nem valósult meg. A kialakult helyzet miatt várható, hogy Törökország mint NATO-tag és aktív szerepvállaló a békefenntartó missziókban, a boszniai és koszovói háború kapcsán tett erőfeszítései, a nyugat-balkáni muszlim közösségekkel való szoros kapcsolata és a régióhoz fűződő gazdasági érdekeltségei okán tovább erősítheti a befolyását a régióban.

Az EU és az USA egyre türelmetlenebbek, ezt bizonyítja Macron elnök fenti kijelentése is. A jelen geopolitikai helyzetben gyors megoldásra törekszenek, figyelmen kívül hagyva a régió társadalmi-politikai jellemzőit. A szankciókkal való fenyegetés nem vezet eredményre, mivel az érintett felek új gazdasági, politikai szövetségeseket kereshetnek, akik tovább erősíthetik jelenlétüket a régióban, különösen Kína.

Témakörök: Balkán, Koszovó, Macron
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT