Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője április 7. és 9. között Montenegróba, Albániába és Bosznia-Hercegovinába látogatott. Április 7-én Podgoricában, a Milojko Spajić montenegrói miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU- csatlakozás érdekében további erőfeszítések szükségesek, és folytatni kell a reformok végrehajtását. A találkozó egyik fő témája a biztonságpolitikai kérdések megvitatása volt.
Kallas köszönetet mondott Montenegrónak, hogy támogatja az ENSZ Ukrajnáról szóló határozatát, és tiszteletben tartja területi integritását. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a Montenegró és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről és közös beruházásokról szóló megállapodások kapcsán. A megállapodásokat Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök, valamint Abdullah Bin Zayed Al Nahyan sejk, az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere írta alá március 28-án Abu Dhabiban. Az aláíráson részt vett az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed Bin Zayed Al Nahyan sejk. Kallas a két ország között létrejövő együttműködési megállapodások kapcsán elmondta, hogy az EU számára fontos Montenegró gazdasági fejlődése, de az uniós normákkal összhangban kell folytatnia az üzleti tevékenységét.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a podgoricai látogatást követően Cetinjén találkozott Jakov Milatović montenegrói elnökkel. Milatović a Kallasszal folytatott tárgyalása során kiemelt figyelmet fordított a montenegrói kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodás kérdésére. „Elvárom, hogy az EU egyértelműen meghatározza, hogy a Montenegró és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodás összhangban van-e a stabilizációs és társulási megállapodással” – mondta Milatović.
Az eset előzménye, hogy a montenegrói kormány a dokumentumot „sürgősségi eljárásban” határozathozatal céljából továbbította a parlamentnek. Szakértők szerint a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amely több montenegrói törvényt felülír. Milan Knežević, a Demokratikus Front parlamenti képviselője Marta Kos bővítési biztostól kérte az Európai Bizottság hivatalos véleményét az Egyesült Arab Emirátusokkal kötött megállapodásról, mondván, kétségeik vannak afelől, hogy az nem ütközik-e Montenegró európai útjába.
A korrupció ellen küzdő MANS civil szervezet arra szólította fel a parlamentet, hogy utasítsa el a kormány arra vonatkozó javaslatát, mely szerint sürgősségi eljárásban fogadnák el a megállapodást. A szervezet hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen egy átlátható, nyilvános vita a megállapodás részleteiről. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a megállapodás lehetővé tenné az állami tulajdonban lévő földterületek és infrastruktúra kiosztását anélkül, hogy alkalmaznák a közbeszerzési és pályázati eljárásokra vonatkozó törvényeket. Emellett az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetőket mentesítenék a montenegrói bíróságok joghatósága alól, és felfüggesztenék több alapvető hazai jogszabály alkalmazását. A MANS kiemelte, hogy az ilyen jellegű megállapodás súlyos kockázatot jelent a pénzmosás szempontjából is, mivel az Emirátusokban bejegyzett vállalatok valódi tulajdonosaira vonatkozó információk nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára. Ennek következtében a montenegrói kormánynak nem lennének megfelelő eszközei annak ellenőrzésére, hogy kik állnak valójában azoknak az Emirátusokból érkező cégek mögött, amelyek közbeszerzési eljárás nélkül juthatnának állami földhöz Montenegróban. Ezzel párhuzamosan fontos megjegyezni egy másik biztonságpolitikai kockázatot, amelyre az Európai Bizottság a 2024. évi országjelentésében is megfogalmazott. A dokumentumban felszólította Montenegrót, hogy tartózkodjon a befektetői állampolgársági rendszer működtetésétől, mert az ilyen rendszerek kockázatot jelentenek a biztonság, a pénzmosás, az adókijátszás, a terrorizmus finanszírozása, a korrupció és a szervezett bűnözés beszivárgása tekintetében, és összeegyeztethetetlenek az uniós vívmányokkal. Annak ellenére, hogy a befektetői állampolgársági rendszert 2022. december 31-én hivatalosan megszüntették, és Montenegró eljárásokat vezetett be a függőben lévő kérelmek átvilágítására – különös tekintettel arra, hogy a kérelmezők szerepelnek-e szankciós listán, illetve nem rendelkeznek-e illegális forrásból származó pénzeszközökkel –, a rendszer teljes felszámolása még nem valósult meg.
Ezenkívül a megállapodás ellenállásba ütközött Ulcinjban és a környezetvédelmi aktivisták körében. Ulcinj Montenegró legdélebbi és egyben egyik legrégibb városa, ahol található a „Velika Plaža” (szó szerinti fordításban: „Nagy Strand”), Európa egyik leghosszabb homokos strandja. A tömeges tiltakozást Mohamed Alabbar, az Emaar Properties és az Eagle Hills alapítójának idegenforgalmi fejlesztésének terve váltotta ki, mely szerint luxus üdülőközponttá alakítaná a „Velika Plaža” 13 kilométeres homokos partszakaszát. A projekt 30–35 milliárd eurós beruházással valósulna meg. A tervek magukban foglalják a legnagyobb adriai jachtkikötő, egy nemzetközi repülőtér és a régió legmodernebb kórházának megépítését, valamint Ulcinj óvárosának teljes felújítását. Spajić szerint a projekt évi 500 millió eurós bevételt generálna az államnak, míg Ulcinj városa 50–60 millió euróra számíthatna évente. A helyi lakosság és a civil szervezetek szerint a fejlesztések súlyos veszélyt jelentenek az ökoszisztémára, a hagyományos életformára és a gazdasági önrendelkezésre. A fejlemények hatására több száz ember tüntetett Ulcinjban a döntés ellen, „Ulcinj nem eladó!” felkiáltással. A tiltakozók azt állítják, a strandokat nem transzparens feltételek mellett engedik át a külföldi cégnek, a montenegrói állam ugyanis hosszú távú – akár 99 éves – földbérletet adna Alabbarnak. A feszültséget tovább fokozta Spajić egy tévéműsorban tett nyilatkozata, mely szerint az Egyesült Arab Emírségek befektetői érdeklődhetnek Buljarica, a Budvához közeli Jaz Beach és Herceg Novi egyes részei, főleg Luštica iránt.
A megállapodás körüli egyre növekvő társadalmi és politikai feszültségek rámutatnak arra, hogy Montenegrónak az uniós integráció felé vezető úton nemcsak gazdasági, hanem átláthatósági és jogállamisági szempontból is meg kell erősítenie elkötelezettségét. Felmerül a kérdés: Montenegró képes lesz-e összehangolni társadalmi-gazdaság érdekeit az európai integrációs elvárásokkal, és megtalálni az átlátható együttműködés útját az EU-n kívüli országok befektetőivel is?
Nyitókép: Ulcinj, Imperial Beach, forrás: krysi@ / Wikipedia
