Javuló tendenciák láthatóak a legtöbb területen az oktatás különböző szféráiban az Európai Unióban, az alapkészségek elsajátításának javításával kapcsolatban azonban még sok teendő áll a tagállamok előtt.
Az oktatáspolitika az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe tartozik, ami azt jelenti, hogy az Unió szerepe kizárólag a tagállamok tevékenységének támogatására, koordinálására és kiegészítésére korlátozódik. A tagországok nemcsak a jól ismert közösségi programokban és kezdeményezésekben – mint az Erasmus+ vagy az Európai Egyetemek – vesznek részt, hanem az úgynevezett nyitott koordinációs módszer keretében is együttműködnek egymással.
Ez a mechanizmus olyan kormányközi együttműködési forma, amelyet kifejezetten a tagállami hatáskörben maradó szakpolitikáknál alkalmaznak. Lényege, hogy a résztvevők egy meghatározott időszakra – oktatáspolitikában tíz esztendőre – szóló jogilag nem kötelező érvényű célokat határoznak meg, így a vállalások teljesítése a saját döntésükön és elkötelezettségükön múlik. A koordináció négy egymásra épülő lépésből áll. Az állam- és kormányfők elsőként kijelölik az adott terület általános, stratégiai irányait. Ezt követően a közös célokhoz uniós szinten teljesítendő konkrét mutatókat és referenciaértékeket rendelnek. Harmadik lépésként minden tagállam kidolgozza a saját stratégiáját, meghatározva, hogyan járul hozzá a közös sikerekhez. Végezetül, a tíz év lezárultával a felek együtt mérlegelik és elemzik az elért eredményeket, és állapítanak meg új elérendő célokat.
Az oktatás terén a jelenlegi együttműködés alapját a szakminiszterek által 2021 februárjában elfogadott stratégiai keretrendszer adja, amely a 2021 és 2030 közötti időszakra határozza meg az irányvonalakat. Ebben a döntéshozók számos olyan kulcsfontosságú részterületet jelöltek meg, amelyek fejlesztésével érdemben javítani kívánják az európai oktatási rendszerek színvonalát. A hároméves kort betöltött, ám még nem iskoláskorú gyermekek körében kilencvenhat százalék fölé emelnék azok arányát az évtized végére, akik kisgyermekkori nevelésben vesznek részt. A legfrissebb adatok alapján, 2024-ben uniós szinten 94,9 százalék volt ezen gyermekek aránya. A legjobb mutatókkal Franciaország és Belgium rendelkezik, a legtöbb teendője pedig Romániának van még. Magyarország a közel kilencvennyolc százalékos eredményével azon országok közé tartozik, akik önállóan is teljesítették már a közösen elérendő célkitűzést.
A tagállamok tizenöt százalék alá csökkentenék továbbá azon diákok arányát, akik a PISA-felmérések szerint alulteljesítenek a matematika, a természettudományok, valamint a szövegértés területén. A legfrissebb, 2025-ös számok romló tendenciát mutatnak uniós és nemzeti szinten is. Minimális, egy százalékpontnyi javulás egyedül Szlovákiában volt tapasztalható. További célként határozták meg a politikusok, hogy kilenc alá csökkenjen a 18 és 24 év kor közöttiek körében a korai iskolaelhagyók aránya, vagyis az alapfokú végzettséggel rendelkezők, de tanulmányaikat nem folytatóké. A tavalyi esztendőben a tagállamok a 9,1 százalékos mutatóval tovább haladtak célkitűzésük megvalósítása felé. Tizenhat nemzet 2025-re egyedül is teljesített a referenciaértéket, kilenc számára pedig még további munka szükséges.
A diplomások számának növelése ugyancsak a prioritások között szerepel a 25–34 korúak körében. A tagországok 2030-ra negyvenöt százalék feletti arányt szeretnének elérni ezen fiatalok körében, a bizakodásra pedig minden okuk megvan a 2024-ben mért 43,9 százalékos adat tükrében.
Mindezek alapján uniós szinten szinte valamennyi területen fejlődés látható, különbségek egyes tagállamok között vannak. Az alapkészségek terén való romló teljesítmény azonban olyan problémát jelöl, amellyel kapcsolatban megkerülhetetlen, hogy lépéseket tegyenek a politikai vezetők.
Nyitókép forrása: serezniy / depositphotos.com
