Magyarország magasabb ligában játszik

Ó–ió–ció–innováció, avagy a 2023-as Európai Innovációs Eredménytábla regionális következtetései

Magyarország magasabb ligában játszik 2023-tól, ha az innovációs kapacitását vizsgálják az Európai Unióban. Külföldi doktori hallgatók számában elöl jár hazánk, fokozatot szerzettek mutatójában azonban növekedés szükséges. 

A 2023. évi Európai Innovációs Eredménytábla kiemeli, hogy 2016 óta jelentősen, mintegy 8,5 százalékkal javult az innovációs teljesítmény a kontinensen, ami igazolja az EU azon törekvését, hogy előmozdítsa az innováció kultúráját. Huszonöt országnak javult az innovációs teljesítménye az említett időszakban, bár az utóbbi években lassabb ütemben, míg húsz tagállam esetében jelentős növekedés volt tapasztalható, hét tagállamban visszaesést figyeltek meg. Mindazonáltal a kevésbé robusztus innovációs rendszerekkel rendelkező országok jellemzően lassabban fejlődnek az uniós átlagnál.

Az innovációs teljesítmény a regionális innovációs eredménytábla szerint is javult az EU legtöbb régiójában 2016 óta. Bár az innovatív régiók jellemzően a leginkább innovatív országokban találhatók, előfordulnak kiemelkedően jól teljesítő régiók olyan tagállamokban is, amelyek viszonylag gyengébb innovációs teljesítményt nyújtanak.

Az eredménytáblán a tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125%-át), erős innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 100%-a és 125%-a között van), mérsékelt innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70–100%-a között mozog) és feltörekvő innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70%-a alatt van). A fenti tábla kimutatja, hogy Dánia idén az első számú innovátor, megelőzve a korábbi évek listavezetőjét, Svédországot, utóbbinak szorosan a nyomában van Finnország, majd őt követi Hollandia és Belgium mint vezető innovátorok. Ausztria, Németország, Luxemburg, Írország, Ciprus és Franciaország erős innovátorok, teljesítményük meghaladja az EU átlagát. Észtország, Szlovénia, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Málta, Portugália, Litvánia, Görögország és Magyarország mérsékelt innovátorok. Végül Horvátország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Bulgária és Románia a feltörekvő innovátorok közé tartoznak.

Az elmúlt évhez képest a tagállamok eloszlása a teljesítménycsoportok között nagyrészt változatlan, azonban Magyarország jelentős előrelépést tett, és feljebb került egy teljesítménycsoporttal, így most már mérsékelt innovátornak számít. Franciaország és Luxemburg teljesítménye viszont enyhén csökkent, ami rávilágít az innovációs képességek folyamatos javításának szükségességére.

A 2016 és 2023 közötti időszakban a tagállamok közötti teljesítménybeli különbségek csökkentek – leginkább az erős és a mérsékelt innovátorok csoportjában. Azonban a teljesítménycsoportok eloszlása még mindig földrajzi koncentrációt mutat. Észak- és Nyugat-Európában találhatóak az innovációs vezetők és a legtöbb erős innovátor, míg Dél- és Kelet-Európában a mérsékelt és feltörekvő innovátorok kategóriája figyelhető meg. Az idei eredménytábla 32 mutatóból áll, amelyek 12 dimenzióba csoportosulnak, mint például a vonzó kutatási rendszerek, a vállalatok K+F beruházásai és az információs technológiák használata. 

Hazánk országprofilja alapján üdítő eredmény, hogy sikerült egy ligával feljebb lépni, a mérsékelt innovátorok közé, teljesítménye az EU átlagának 70,4 százaléka, így elmarad a kategóriájának átlagától, a teljesítménynövekedése szintén lassabb, mint az EU-átlag. Magyarország relatív erősségei közé tartozik a külföldi doktoranduszok jelenléte, az állami támogatások folyósítása a vállalati K+F tevékenységekhez, a köz- és magánszektor közötti közös publikációk nagy száma, a közepes és magas technológiai tartalmú áruk exportja, valamint a tudomány és technológia területén a humán erőforrás munkahelyi mobilitása. A legnagyobb gyengeségei közé tartozik a design alkalmazások, az üzleti folyamat innovátorok,  az innovatív vállalkozásokban történő foglalkoztatás alacsony mértéke, a doktoranduszok száma, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya.

Csehország, hazánkhoz hasonlóan, a mérsékelt innovátorok ligájába tartozik, azonban 94,7 százalékkal a kategória átlagán felül teljesít. Relatív erősségei közé tartozik a nem K+F innovációs kiadások mértéke, az üzleti folyamatok innovátorainak száma, a köz- és magánszektor közötti közös publikációk nagy száma, a termék innovátorok és az innovatív KKV-k együttműködésének hálózatosodása. A legnagyobb gyengeségei a szabadalmi beadványok, a publikációk idézettsége, a tudomány és technológia területén a humán erőforrás munkahelyi mobilitása, a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya, és az állami támogatás folyósításának alacsony mértéke a vállalati K+F tevékenységekhez.

Lengyelország 62,8 százalékkal a feltörekvő innovátorok kategóriájába tartozik, relatív erősségei a design alkalmazások, a vállalkozások által nyújtott információs technológiai képzések száma, a tudomány és technológia területén a humán erőforrás munkahelyi mobilitása, a védjegyek száma és a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya. A legnagyobb gyengeségei a fokozatot szerzettek alacsony száma, a szabadalmi beadványok volumene, a környezetbarát technológiák alkalmazásának hiánya, valamint az üzleti folyamat innovátorok jelenlétének és az alkalmazottankénti innovációs kiadások alacsony mértéke.

Szlovákia 65,6 százalékkal feltörekvő innovátorként relatív erősségei a közepes és magas technológiai tartalmú áruk exportja, az innovatív termékek értékesítése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, a finom részecske kibocsátású légszennyezés visszaszorítása és a nem K+F innovációs kiadások mértéke. A legnagyobb gyengeségei a tudomány és technológia területén a humán erőforrás munkahelyi mobilitása, a vállalati szektor K+F kiadásainak, valamint a kormányzati támogatás alacsony mértéke a K+F tevékenységekhez, a szabadalmi beadványok és a kockázati tőke kiadások száma.

Az interaktív statisztikai táblán regionális bontásban vizsgálva Európa térképét kiderül, hogy a V4-es országok fővárosai az egyes országok többi részéhez viszonyítva egy kategóriával jobban teljesítenek innovációs kapacitásukban. Az előbbi tény nem különösebben meglepő, az viszont igen, hogy míg Varsó és Pozsony a mérsékeltek közé, addig Budapest az erős, Prága pedig a legmagasabb, vezető innovátorok kategóriájába tartozik. 

A V4-es országok 2016 óta bekövetkezett változásait vizsgálva a következő tendenciák rajzolódnak ki:

Magyarország erős növekedést mutatott a külföldi doktoranduszok, a tudomány és technológia területén tevékenykedők munkahelyi mobilitása és a köz- és magánszektor közötti közös publikációk terén. Ugyanakkor erős csökkenést tapasztaltak az állami támogatások mértékében a vállalati K+F tevékenységekhez, az innovatív termékek értékesítése és a környezetbarát technológiák alkalmazása terén. Csehországban jelentős növekedés tapasztalható az üzleti folyamatok innovátorai, a kockázati tőke kiadások és a termék innovátorok számában. Ugyanakkor erős csökkenés látható a vállalati K+F tevékenységekhez folyósított állami támogatás mértéke, a közszféra K+F kiadásai és a design alkalmazások terén. Lengyelországban erős növekedés tapasztalható az vállalkozások által nyújtott információs technológiai képzések, a vállalati K+F tevékenységekhez folyósított állami támogatás mértéke és az üzleti folyamatok innovátorai terén. Ugyanakkor jelentős csökkenés mutatkozik meg a környezetbarát technológiák alkalmazása, a nem K+F innovációs kiadások és a design alkalmazások tekintetében. Végül, Szlovákia erős növekedést mutatott az élethosszig tartó tanulás, a köz- és magánszektor közötti közös publikációk és a nemzetközi tudományos publikációk terén. Azonban erős csökkenés tapasztalható a doktoranduszok számában, a környezetbarát technológiák alkalmazása és az innovatív termékek értékesítése tekintetében.

Összességében a V4-es országok változó tendenciákat mutatnak az innováció területén. Az állami K+F támogatás változásai különösen fontosak, hiszen Magyarország és Lengyelország növekedést, míg Csehország és Szlovákia csökkenést mutat ezen a területen. Magyarország erős növekedést mutatott a külföldi doktoranduszok számában 2016 óta, azonban ezt a tendenciát nem követi a fokozatot szerzettek számának emelkedése. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában mind csökken a fokozatot szerzettek száma annak ellenére is, hogy Lengyelország, Magyarországhoz hasonlóan, jelentős erőforrást fordít a K+F tevékenységekre. 

Az EU globális pozíciója az elmúlt évhez képest nem változott jelentősen, közel azonosan teljesít, mint Kína, és egyre jobban felzárkózik Ausztráliához, de a Kanadához, Dél-Koreához és az Egyesült Államokhoz viszonyított hátrány nőtt.

Kép forrása: ec.europa.eu