Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Navracsics Tibor

A Nagy Átalakítás kísérlete

Az előttünk álló két évben eldől, hogy sikerül-e Ursula von der Leyen Nagy Átalakítása.

Navracsics Tibor 2025.07.17.
Pató Viktória Lilla

Versenyképesség és tudomány az új költségvetésben

Merre tart az EU kutatásfinanszírozása az FP10 keretében?

Pató Viktória Lilla 2025.07.16.
Matuz János

Mennyire és milyen területen fontosak a Türk Államok az Európai Uniónak?

A Türk Államok részvétele a közvetlen uniós programokban.

Matuz János 2025.07.15.
Czeczeli Vivien

Globális euró pillanat II.

A fiskális akadályok Előzőleg már írtunk arról, hogy a dollár geopolitikai szerepének változása, valamint az amerikai gazdasági és pénzpiaci fejlemények új ajtókat nyithat az euró nemzetközi

Czeczeli Vivien 2025.07.14.
Czeczeli Vivien

Globális euró pillanat I.

Lehetőség az átalakuló világgazdasági környezetben?

Czeczeli Vivien 2025.07.14.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Felder András Bence
Felder András Bence
vendégszerző, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.06.16.
  • 2023.06.16.

Parlamenti választások Montenegróban: megváltozott politikai erőviszonyok

A 2022-ben alapított Európa Most Mozgalom (PES) kevesebb mint egy év alatt a legnagyobb politikai erővé lépett elő Montenegróban. Milojko Spajić és Jakov Milatović vezetésével a párt előbb győzelmet aratott az októberi önkormányzati választásokon mind Podgoricában, mind Danilovgradban, majd az áprilisi elnökválasztásokon a párt alelnöke, Milatović kényszerítette távozásra Milo Đukanović államfőt (Szociáldemokrata Párt – DPS) a szavazatok több mint 60%-ának megszerzésével. A párt támogatottsága tovább nőtt, amelyet a június 11-i eredmények is igazolnak: a CEMI NGO által közölt adatok alapján az előrehozott parlamenti választásokat a PES nyerte meg, amely koalíciós kormányzásra készülhet.

Eredmények, átalakult erőviszonyok

Június 11-én valamivel több mint 540 ezer választásra jogosult állampolgár adhatta le szavazatát Montenegróban, ugyanakkor az elmúlt évek politikai frusztráltsága erőteljesen éreztette hatását: a részvétel a 2020. évi parlamenti, (73.4%), majd az áprilisi elnökválasztás (70.2%) után rekordalacsony, 56.2%-os szintet ért el. Az előzetes (PolitPro és CEDEM által készített) felméréseket figyelembevéve az alacsony részvétel inkább a kisebb pártoknak kedvezett, míg a PES a várakozásokkal (~29%) ellentétben a szavazatok 25.6%-át (24 mandátum) szerezte meg – mindazonáltal így is maga mögé utasítva a DPS vezette koalíciót, amely a voksok 23.2%-át (21 mandátum) tudhatja magáénak. A 81 fős törvényhozásba összesen kilenc párt (koalíció) delegálhat képviselőket, a két nagy párt mögött a szerbpárti Montenegró Jövőjéért koalíció a szavazatok 14.7%-át (13 mandátum), az Aleksa Becic és Dritan Abazovic vezette Demokratikus Montenegró és URA pártokat  tömörítő centrista koalíció a voksok 12.5%-át (11 mandátum) szerezte meg, míg a Bosnyák Párt (BP) 7.1%-ot ért el.

Tágabb kontextus: politikai instabilitás és gazdasági kihívások

A 2020. évi választásokon a DPS 30 mandátumot szerzett, mellyel több évtizedes kormányzás után került ellenzékbe. A „legkisebb közös többszörös” elvén szerveződő, Zdravko Krivokapic vezette szakértői kormány, majd a bizalmatlansági indítvány hatására 2022 augusztusától ügyvezetőként működő Abazovic-kormány instabilitását a Szociáldemokrata Párt nem tudta saját előnyére fordítani, a támogatottságában érzékelhető negatív trend végett az akkor még államfői pozíciót betöltő Milo Đukanović nem írt ki előrehozott választásokat. Az azóta eltelt időszakban a politikai környezetet a törvényhozás és az államfő közötti ellentét jellemezte: az Allkotmánybíróság testületének határozatképtelensége miatt az októberi önkormányzati választások eredményei februárig nem kerültek jóváhagyásra; Milo Đukanovic nem fogadta el Miodrag Lekićet (DEMOS) mint a parlament közös miniszterelnök jelöltjét, valamint előrehozott választásokat sem írt ki arra hivatkozva, hogy a parlament nem oszlatta fel magát; válaszul a parlament az elnök jogköreit korlátozó jogforrást fogadott el (amelyet a Velencei Bizottság is alkotmányellenesnek minősített). A politikai patthelyzetet tovább súlyosbította az energiaválság gazdasági hatásai: a Montenegrói Statisztikai Hivatal adatai szerint az infláció éves összehasonlításban 2022 decemberére 17.5%-ra (élelmiszer 30.2%-ra), a munkanélküliség 20%-ra nőtt. Mindazonáltal a gazdasági mutatók áprilisra mérséklődni kezdtek (az infláció 8.7%-ra, a munkanélküliség 17%-ra csökkent), ugyanakkor a pozitív adatok előbbi tekintetében az energiaárak csökkenésében, míg utóbbi a (GDP növekedést legalább 25%-ban meghatározó) turizmus és vendéglátó szektor újraindulásában keresendő. 

Milojko Spajić és a PES: political gamechangers

Spajić a Krivokapić-vezette szakértői kormányban pénzügyminiszterként kapott helyett és annak ellenére, hogy megbízatása alig egy évig tartott, számos eredményt ért el: többek között 2021 júliusában az általa vezetett minisztérium három nyugati bankkal írt alá megállapodást a Bar–Boljare autópálya projekt kínai finanszírozásának kockázatának mérséklésére, valamint az általa és akkor még gazdaságfejlesztési miniszterként dolgozó Jakov Milatović által benyújtott fiskális program az IMF értékelése szerint a gazdaság rövidtávú növekedéséhez járult hozzá. A később Európa Most Mozgalmat megalapító vezetők népszerűsége a mai napig a gazdasági reformok előmozdításának ambícióján alapszik. A párt megalakulását követően az októberi 14-i helyhatósági választások többségét megnyerte, illetve Spajić már az áprilisi elnökválasztáson is esélyesnek számított. Habár Spajićot a Központi Választási Bizottság kizárta tekintettel arra, hogy 2019-ben szerb állampolgársággal is rendelkezett, a helyette induló pártalelnök – az önkormányzati választásokon polgármesteri pozícióért induló és győztes –, Milatović megnyerte az államfőválasztást, így a pártelnök a kiírásra került előrehozott parlamenti választásokra koncentrálhatott. A párt igyekezett a DPS támogatottságában keletkező vákuumot betölteni, a korábbi választások politikai kampányainak központi elemeiről (korrupció, nemzetiségek közötti és vallási viták) a fókuszt a gazdaság teljesítmények fellendítésére és – az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeként is meghatározott – reformok irányába terelte. A vizionált intézkedések közvetlenül célozták a társadalmat is, május végén Spajić a minimálbér 700 euróra, a nyugdíjak 450 euróra történő emelését irányozta elő, amely mellett a munkanapok hét órára történő csökkentésére is ígéretet tett. A lépések meghozták a várt hatásokat, a CEDEM májusi felmérésében Jakov Milatović és Milojko Spajić a legnépszerűbb politikusok közé tartozott, megelőzve Aleksa Becićet, Milo Đukanovićot, valamint Dritan Abazovićot is. 

Hogyan tovább? 

Habár Milojko Spajić pártja az előzetes felmérésekhez képest szűkebben, de magabiztosan nyerte meg a választásokat, a kormányalakítás nem lesz egyszerű folyamat és könnyen időigényessé válhat. Az elmúlt években mind a Zdravko Krivokapić vezette koalíció, mind az Abazović-vezette kormány törékenynek bizonyult az eltérő pártérdekek miatt, amely bizalmatlansági indítványok elfogadásához és elhúzódó politikai válsághoz vezetett – közvetetten hozzájárulva az EU-integráció stagnálásához is. 

Spajić a választások előtt úgy nyilatkozott, hogy a stabil kormány létrehozása érdekében minden parlamenti küszöböt elérő párttal hajlandó tárgyalni, ugyanakkor leszögezte, hogy a PES győzelme esetén a DPS és az URA biztosan nem lesznek a koalíció tagjai. A DPS azért, mert a PES mindenekelőtt Milo Đukanović (volt) pártjának leváltásának, a korrupció elleni fellépésnek, valamint az átfogó gazdasági reformoknak az igényéből kovácsolt magának politikai tőkét, melyet egy ilyen „fúzióval” aligha kockáztatna. A Dritan Abazović vezette URA habár ügyvezető-kormányzása idején közelebb állt a PES politikájához, és a leköszönő miniszterelnök június elején még úgy nyilatkozott, hogy az URA és az Aleksa Becić vezette Demokratikus Montenegró a kormány „gerincét” fogja adni, Spajić döntései megalapozottnak látszanak: egyrészről szakítani igyekszik az elmúlt két év bizalmatlansági indítványaiban (előbb benyújtóként, majd elszenvedőként) érintett pártokkal, másrészről a külpolitikai elképzelésekben is eltérések mutatkoznak. Az ügyvezető-kormány habár integrációpártiként azonosítja magát, a Bar–Boljare autópálya-konstrukció kínai hitelezését övező EU aggályok ellenére március végén újabb egyetértési megállapodást írt alá a kínai Shangdong konzorciummal a Budva–Tivat autópálya megépítésére (54 millió euró). Spajić döntéséhez Abazović azon vádja is hozzájárult, miszerint a PES kampányát az összeomlott Terra kriptovaluta vállalat alapítója, a dél-koreai Do Kwon finanszírozta (akinek a kiadatását az Egyesült Államok is követelte), melyet a PES visszautasított.

A Demokratikus Front által vezetett Montenegró Jövőjéért koalíció királycsináló lehet a kormányalakítás során. A Milan Knezević vezette szerbpárti tömörülés 2020-ban támogatta a Krivokapić-vezette szakértői kormányt, ugyanakkor az elmúlt három évben nem sikerült kormányba kerülnie. A koalíció patronálta a vezetések nemzetközi ambícióit is, mint a NATO csatlakozás és Koszovó függetlenségének elismerése, de az Oroszországgal szembeni EU-szankciókhoz való csatlakozást már ellenezte 2022 első negyedévében. Mindazonáltal a kormányra nemzetközi nyomás helyeződhet egy potenciális összefogás során, a kérdés, hogy a nemzetközi szereplők mely kormánykoalícióban látják a stabilitás garanciáját. A PES előreláthatólag a szerbpárti koalícióval és a nemzetiségi alapon szerveződő pártokkal kezdhet tárgyalásokat, ugyanakkor ezek sikertelensége esetén az URA, illetve a Demokratikus Montenegróval való megegyezés lehetőségét is alternatívaként szükséges számításba vennie.

Eddig sima, és úgy tűnik, fordított sem lesz

Milojko Spajić mielőbbi kormányalakításban érdekelt. A vezetés első intézkedései között a gazdasági reformok végrehajtása szerepelhet, amely a nemzetközi környezet viszontagságaira tekintettel a kormányzatnak rövid távon hamar politikai tőkét kölcsönözhet. Az európai uniós integráció előmozdítását a korábbi kormányok is politikájuk középpontjába helyezték, melynek relációjában a PES is kontinuitást mutat. Mindazonáltal a belpolitikai célkitűzések elérésével szemben az integrációt érintő külpolitikai eredmények felmutatása nehezebb lehet: az integrációt érintő kérdésekben a potenciálisan szerbpárti kormánypártok az instabilitás jegyeit hordozhatják; másrészről a csatlakozási fejezetek lezárásának technikai részét nehezítheti valamennyi uniós intézmény (Európai Bizottság, Európai Parlament) apparátusának cserélődése 2024-ben.

Kép: OSCE

A gyorselemzés a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-3-I-NKE-55 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Témakörök: Európai Unió, gyorselemzés, Montenegro
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT