Az Országos Helyreállítási Terv részeként az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma kilenc emlékmúzeum létrehozását tűzte ki célul: Bukarestben, Szászfenesen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Temesváron, Máramarosszigeten, Nagyenyeden és Rămnicu Sărat-on. Ezek közül kettő, a bukaresti Holokauszt Múzeum és a Rămnicu Sărat-i „Csend Börtöne” börtönmúzem finanszírozási szerződését október elején írták alá.
Románia az EU-s tagállamok közül egyedüliként foglalta be az Országos Helyreállítási Tervébe az emlékmúzeumok építését. Az országban eddig nem voltak a totalitárius rendszereket hűen és kellő alapossággal bemutató múzeumok. Ez egy hatalmas lehetőség arra, hogy épületeket újítsanak fel és használjanak közösségi célokra, de arra is, hogy olyan emlékek, történetek kerüljenek elő a történelmi és kulturális örökségükből, amelyek eddig elzárva voltak a nagyközönség elől.
Sajnos láttuk mit jelent, amikor korlátozzák az alapvető emberi jogokat és elhallgattatják azokat, akik ki merik fejteni véleményüket. Láttuk azt is, hogy mit jelent, amikor egy közösség vezetőit, ártatlan embereket kivégeznek. Ezeken a múzeumokon keresztül elrettentő példát állítunk a jövő nemzedékei számára, biztosítva ezzel, hogy a múlt sötét hibái ne ismétlődhessenek meg. A múzeumok közösségi szükségletet elégítenek ki, empátiát közvetítenek az áldozatok családjai iránt, teret adnak a feldolgozatlan közösségi traumákról való párbeszédnek.
Romániában 18 nemzeti kisebbség él, évszázadok óta különböző etnikumok viharos együttélésének helyszíne, eddig mégsem volt zsidótörténeti és holokauszt-múzeum. Fontos megemlíteni azt is, hogy a két világháború közötti időszakban a romániai volt a harmadik legnagyobb zsidó közösség Európában, Lengyelország és a Szovjetunió után. 752 000 zsidóról van szó, akik az ország teljes lakosságának valamivel több mint 4%-át képviselték.
Ma valamivel több mint 3000 zsidó él Romániában. A múzeumnak fontos szerepe lesz a sokszínűség, a multikulturalizmus megértésében, sőt a diszkrimináció és antiszemitizmus elleni küzdelemben is. Az épület megtervezésével a romániai holokauszt kutatására hivatott bukaresti Elie Wiesel intézetet bízták meg. A 10 397 m2-es területű építmény célja a romániai zsidó közösségek történelmének, kultúrájának és hagyományainak megismertetése lesz, az állandó kiállítás központjában pedig a zsidóság Románia modernizációs történetében betöltött szerepe lesz. Mindezeken túl a múzeum multifunkcionális médiaközpontként is üzemel majd, kulturális, oktatási és kutatási tevékenységeknek ad otthont. A teljes beruházás értéke 17,85 millió euró, a tervek szerint az építési munkálatok 2026-ig tartanak majd.
Hasonló fontossággal bír a Rămnicu Sărat-i börtönmúzem is, melyben a kommunizmus ideje alatt a politikai foglyokat tartották elzárva, ezért a kommunista elnyomás egyik fő jelképeként tartják számon. A 10,71 millió eurós beruházás 1989 óta a legnagyobb projekt, mely a kommunizmus áldozatainak állít emléket. A múzeumnak edukatív szerepe is lesz, hiszen egy oktatási központ is tartozni fog hozzá, melyben virtuális valósággal, interaktív módon mutatják be a fiatalok számára a kommunizmus rideg valóságát.
A kommunizmus, illetve a holokauszt évei is jelentős nyomot, fájdalmas emlékeket hagytak a köztudatban és még évtizedek távlatából is vannak olyan témák, amelyekről nagyon kevés vagy semmilyen szó nem esett.
Mindkét múzeum fontos mérföldkő az ország kulturális életében, hiszen azt a gondolatot erősítik, hogy Románia számára fontos a közösségi traumák feldolgozása, az emlékezés, illetve fontos olyan közösségi terek kialakulása, ahol a múlt feldolgozatlan traumáiról lehet beszélni.
