Sok olyan bűncselekmény van, ami megbotránkoztatja a közösséget. Azonban néha a közösség és az elkövető nyitottsága és együttműködése olyan párbeszédeket indít meg, melyek közösségformáló erővel hatnak.
Bizonyára sok mindenkihez eljutott a hír, miszerint augusztus 12-én a második kerületi Frankel Leó úti zsinagóga falára egy 48 éves férfi horogkeresztet festett, valamint a liftet is megrongálta: SS-emblémát és Adolf Hitler monogramot rajzolt ide. A rendőrség néhány napon belül elkapta a tettest, aki be is ismerte a bűncselekményt, de az elkövetés oka vagy az elkövető hozzáállása az eseményekhez már nem derül ki a rendőrség által közzétett hírekből.
A kanadai Cambridgeben hasonló problémával küzdenek, a nyár folyamán egyre megszaporodott a gyűlöletkeltő graffitik száma a régióban. A helyi rendőrség válaszként több esetben is a helyreállító igazságszolgáltatás felé fordult. A ’Community Justice Initiatives’ szervezet célja, hogy a kultúrák közti különbségeket párbeszédekkel próbálja csökkenteni, így építve kapcsolatot a felek között. A szervezet lehetőséget kínál a sértetteknek és az elkövetőknek is – a helyi rendőrséggel együttműködve. A sértő graffitik esetében általában nem egy áldozatról beszélünk, aki ellen irányul a tett, hanem egy egész közösséget érintő problémáról. Kanadában ezekben az esetekben a közösség egy reprezentatívja vesz részt az ülésen az elkövetővel, ő képviseli a közösség nézőpontját. Azonban egy másik megoldás a békítő körök alkalmazása lenne erre a szituációra, amikor a közösség több tagja is részt tud venni a megbeszélésen, hiszen biztosan más és más szempontok fontosak például a helyi vallási vezetőnek, amennyiben egy vallási közösséget sértettek meg, illetve egy helyi anyukának, akinek esetleg el kellett magyarázni a gyermekének a sértő feliratokat hazafelé az iskolából.
Már az hatalmas teljesítmény, ha a felek le tudnak egymással ülni megbeszélni a történteket. Ezeknek a megbeszéléseknek egy része a felelősségvállalásról szól, másik része pedig arról, hogy hogyan tudjuk a kapcsolatot helyreállítani, a károkat helyrehozni. Sokszor ez a folyamat egy levéllel kezdődik, hiszen sok embernek egyszerűbb írásban kifejezni az érzéseit, mint személyesen – vagy mint egy másik kanadai esetben, az elkövető fiatalkorú, és ezért eleve máshogy kell hozzáállnunk a folyamathoz.
Természetesen a cél az lenne, hogy a resztoratív módszerek preventív jelleggel tudjanak működni, és ezek a bűncselekmények ne is történjenek meg. Azonban amíg ez a világ nem jön el, addig már az is nagy előrelépés, ha egy elkövető további bűnelkövetését meg tudjuk akadályozni, és helyreállítani a sértettek, illetve a közösség igazságszolgáltatásba vetett hitét, valamint a keletkezett károkat.
Kép: pixabay.com
