Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Kutasi Gábor

Felkészültség a védelmi kiadások bővítésére

A védelem és a jólét közti feszültség nem elkerülhetetlen.

Kutasi Gábor 2025.06.17.
Mitrovits Miklós

Ezer éve koronázták meg Vitéz Boleszlávot

Lengyelország Piast-öröksége és az állami szuverenitás kérdése.

Mitrovits Miklós 2025.05.14.
Pató Viktória Lilla

Fémesen fényes?

Gondolatok az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodásról.

Pató Viktória Lilla 2025.05.14.
Csepeli Réka

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

Csepeli Réka 2025.03.26.
Taraczközi Anna

Az EU biztonságának új korszaka?

Von der Leyen 150 milliárd eurós védelmi alapot javasol.

Taraczközi Anna 2025.03.05.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Varga Csilla
Varga Csilla
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.06.13.
  • 2022.06.13.

NATO törésvonalak az orosz–ukrán konfliktus árnyékában

A NATO – általános értelemben, illetve a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus során is –  egységesen lép fel, tagállamai egymást támogatva járnak el. Látni kell azonban, hogy nem minden esetben egyszerű kezelni a szervezetben megjelenő belső feszültségeket, melyek közül jelenleg talán a legszembetűnőbb az újra felélénkülő török–görög ellentét. Emellett május folyamán, hosszú semlegesség után, Svédország és Finnország az orosz agresszió miatt felvételét kérte a szervezetbe, melyhez az összes NATO tagállam jóváhagyása szükséges. Az esetleges belső konfliktusok és megoldásra váró feladatok mellett természetesen Oroszország is egyre újabb és újabb tervekkel áll elő, hogy gyengítse a NATO egységét.

Ez utóbbi kapcsán, a hírek szerint az orosz parlament elé olyan törvényjavaslat került, amely indítványozza, hogy vonják vissza Litvánia függetlenségének elismerését, melynek hátterében természetesen Oroszország NATO-ellenes politikája húzódik. A javaslata indoklása az, hogy az ország függetlenségről szóló határozatot egy, a javaslattevő képviselő szerint alkotmányellenes testület, a szovjet Államtanács fogadta el, illetve Litvániában nem rendeztek népszavazást a Szovjetunió fennmaradásáról, és az országban nem volt egyfajta átmeneti időszak a kiválással kapcsolatos kérdések áttekintése, rendezése érdekében.  

1991-ben Litvánia volt az első szovjet tagköztársaság, amely kivált a Szovjetunióból, és kihirdette függetlenségét. Litvánia azért is áll e javaslat középpontjában, mivel a három balti köztársaság közül ez a legdélebbi, határa közös Lengyelországgal és Belarusszal. A lengyel–litván határ száz kilométeres szakaszán található Kalinyingrád, ahol Moszkva jelentős haderőt állomásoztat, és tengeri kikötője geostratégiailag is nagyon fontos az orosz flotta számára. Belorusz felől indulva az oroszok közvetlen szárazföldi kapcsolatot tudnak teremteni Kalinyingráddal, egyben el tudják vágni a három balti államot a többi NATO tagállamtól. Látva a fenti orosz javaslatot, jóval megalapozottabnak tűnnek a balti államok régebb óta hangoztatott felvetései, miszerint  Oroszország célja, hogy visszaállítsa a Szovjetunió korábbi határait. Ehhez azonban természetesen a NATO-nak is lenne a jövőben néhány szava, illetve Oroszország próbálkozásaira már most nem várt válaszok születnek. Ennek egyik példája, hogy május közepén Finnország és Svédország felvételét kérte a NATO-ba, azonban maga a folyamat lezárása akár egy évet is igénybe vehet, hiszen a csatlakozáshoz az összes NATO tagállam jóváhagyása szükséges. Látni kell viszont azt is, hogy a két ország hosszú katonai semlegessége után mégis biztosabbnak látta a NATO-val való közelebbi kapcsolat létesítését, nyilvánvalóan az orosz agresszió miatt. A NATO főtitkár-helyettese, Mircea Geoană június 9-i nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország történelmi jelentőségű csatlakozási szándéka a NATO-hoz, illetve későbbi csatlakozásuk nem csak a balti régió, de az egész szervezet biztonságát jelentős mértékben növeli majd.  

Ezzel a felfogással azonban nem mindegyik NATO tagállam ért egyet, és feszültségek is kezdenek mutatkozni a szervezetben. Törökország, illetve Erdogan elnök ugyanis előrevetítette, hogy megvétózza a finn és svéd NATO csatlakozást abban az esetben, ha a két ország nem teljesíti a feltételeit. Emellett Törökország viszonya újra megromlott a szintén NATO-tag Görögországgal is, mely többek szerint a szervezet legnagyobb belső erőpróbája, és állandó feszültséget jelent a NATO-ban. A két állam azóta áll konfliktusban egymással, mióta Görögország 1830-ban kivívta függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Ezt követően több háborúra is sor került közöttük, majd a I. világháború után kialakultak a ma is érvényes határok. A két ország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, de azóta is nagy ellentétek vannak közöttük, elsősorban Ciprus miatt, ami ugyan független államként működik, lakosságának nagy része görög, kisebbik része török. 1974-ben Törökország megszállta az északkeleti török területeket, és 1983-ban kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, de ezt a nemzetközi közösség hivatalosan nem ismeri el. További ellentéteket szül a két ország között a főként kiaknázatlan földgázlelőhelyek miatti Földközi- és Égei-tengerrel kapcsolatos területi viták. A köztük lévő legújabb konfliktus is emiatt tört ki 2020 augusztusában, amikor is Görögország szerint egy török kutatóhajó görög felségvizeken kezdett feltárásokat földgázlelőhelyeket keresve, melyre válaszul Görögország hadihajókat küldött a térségbe, majd a 2021 januárjában újraindultak a tárgyalások a két ország között.

Fentiek mellett a migráció vonatkozásában is komoly problémák merültek fel, mivel Görögországba és az Égei-tenger egyes görög szigeteire, például Leszboszra a 2015-ös menekültválság idején rendkívül sok bevándorló érkezett Törökországból, ami a görög számára rendkívül nagy terheket jelentett, amit a későbbiekben az EU és Törökország közötti migrációs megállapodás enyhített. Májusban azonban ismét nagymértékben nőtt a Törökországból Görögországba érkező migránsok száma, a görögök azonban kijelentették, hogy nem fogják beengedni őket az országba. A hírek szerint május 24-én néhány óra alatt, csónakokkal vagy szárazföldön, 590-en próbáltak meg belépni görög területre. Az év első négy hónapjában 11 ezer migráns szeretett volna belépni Törökországból Görögországba, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

Emellett Törökország és Görögország között az utóbbi időben tovább feszíti az egyébként is kiélezett kapcsolatot, hogy május 20-án török harci repülőgépek sértették meg a görög légteret az Alexandrúpoli térségben, ahol egy amerikai katonai bázis található, ahonnan könnyen elérhető a Fekete-tenger. A jelenlegi orosz-ukrán háborúban tehát az oroszok elrettentése szempontjából is megfelelő helyszín Alexandrúpoli. 

Június 1-jén Erdogan török elnök bejelentette, hogy leállítja Görögországgal a 2021-ben újrakezdett tárgyalásokat, illetve a napokban kijelentette azt is, hogy nem támogatja Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba, illetve szerinte hiba volt a NATO részéről Görögország felvétele a katonai szervezetbe. Azt is kiemelte, hogy Törökország nem akar hasonló hibákat elkövetni a jövőben. Ez azonban még valószínűleg nem tekinthető Törökország végleges válaszának a kérdéssel kapcsolatban, és jelenlegi nézeteit jelentősen befolyásolják a kiéleződő török–görög ellentétek. A NATO tagság azonban mindkét állam számára nagy értékkel bír, így kénytelenek lesznek bizonyos szintű megegyezést találni, illetve valamilyen szinten biztosítan az egymás mellett való élést, összességében tehát az eddig fennálló rapszódikus kapcsolatrendszer valószínűleg a jövőben is folytatódik majd a két ország között. 

Kép forrása

Témakörök: egység, Európa, háború, NATO
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT