A konferenciát tíz témakörben rendezték meg, a legtöbb esemény az éghajlatváltozás és környezetvédelem témájáról szólt.
(A konferenciáról podcast adásunkat itt hallgathatják meg. )
Az európai polgárok az elmúlt egy évben az Európai Unió jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésekről alkothattak véleményt, fogalmazhattak meg javaslatokat és hallgathattak meg ötleteket. A konferencia-sorozat lezárására május 9-én került sor, amelyen számot vetettek az eredményekről. Kapcsolódva az uniós prioritásokhoz, a nemzeti rendezvények kiemelt kérdéskörét alkották az éghajlatváltozás és környezetvédelem, amelyet több adat is alátámaszt: a legtöbb rendezvényt ebben a témában szerveztek (1164-et a 6465-ből), a résztvevők száma is itt volt a legmagasabb, illetve az online platformon itt fogalmaztak meg legnagyobb számban új ötletet. Klímakérdésekkel foglalkozott még az uniós tagállamokból delegált, kétszáz főt számláló 3. európai polgári vitacsoport is, akik három alkalommal tartottak online és helyszíni ülést. Összesen 51 ajánlást – környezettudatos nevelés megteremtése, ökocímke helyezése minden termékre, védett földrajzi területek kiterjesztése, az intenzív állattenyésztés fokozatos megszüntetése stb. – nevesítettek meg az utolsó, varsói találkozón, amelyeket a konferencia plenáris ülésére terjesztettek elő. Május 9-én a strasbourgi ülésen többek között az ezen ajánlásokból álló jelentést mutatták be az EU intézmények elnökeinek, amely végérvényesen 49 javaslatot foglal magába, abból hat pedig az éghajlatváltozás és környezetvédelem területét érinti.
A javaslatcsomagot előzetesen a hetedik, egyben utolsó plenáris ülésen, április 29. és 30. között állította össze és fogadta el szinte egyhangú egyetértéssel valamennyi résztvevő és intézményi képviselő, amely széleskörű támogatottsági háttérről tesz tanúbizonyságot. Zöldpolitikai kérdésekben elsőként a biztonságos, fenntartható és igazságos élelmiszerellátásra vonatkozóan szerepelnek részletes javaslatok, amelynek alapját képezi a kibocsátáscsökkentés és az innováció mellett a biodiverzitás megőrzésére történő törekvés. Csatlakozva az előbbihez, az élővilág fenntartására irányul a második javaslat is, miszerint szükséges a védett területek esetében a precízebb ellenőrzés és kezelés, az erdősítés és a vizek védelme, valamint az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása a várostervezésben, főként a zöld területek növelésében.
Kiemelt jelentőséggel bír az európai energiabiztonság, illetve a külföldi energiaforrásoktól történő függetlenedés fokozása, amelyet számos spektrum megteremtésével képzelnek el, mint a beruházások, közvetlen uniós források vagy az igazságos átmenet biztosítása a kutatások finanszírozása és az adórendszer reformja révén. A negyedik pont a közösségi közlekedés hálózatának színvonalas és környezetkímélő, valamint az úthálózatok és a kerékpáros infrastruktúra innovációjára fókuszál. Szintén kardinális kérdéskörként jelenik meg a körforgásos gazdaság kiépítése, a betétdíjas rendszer bevezetése a csomagolóanyagokra és tárolódobozokra vonatkozóan, vagy a hulladékexporttal kapcsolatos irányelvek kialakítása is. Utolsó témakörként pedig az éghajlatváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó oktatási és a kommunikációs eszköztárat hozza be a jelentés, mint a tanfolyamok, tantárgyak vagy oktatási segédanyagok megalkotása, a döntéshozók és a társadalom közötti párbeszéd ösztönzése, illetve a növényi alapú étrend népszerűsítése.
Konzekvenciaként levonható, hogy nem minden, az Európa jövőjéről szóló konferencia alatt megfogalmazódott javaslat újszerű, hiszen, ha csak Magyarország példáját vesszük, számos ajánlás, mint a tömegközlekedés fejlesztése, az erdősítés vagy a lakossági konzultáció már zajlanak különböző projektek formájában. Az viszont kijelenthető, hogy az egyéves időtartamú, az Európai Unió demokratikus attitűdjét erősítő társadalmi diskurzust dominálták a klímavédelmi kérdések, vagyis az európai polgárok egyre nagyobb elkötelezettséget mutatnak a környezet megóvása érdekében. Így még ha nem is minden témakörben születik uniós szintű szabályozás, pozitív irányba mozdulhat el az emberi felelősségvállalás az erőforrások és a természet védelme iránt.
