E héten szerdán, 2022. április 27-én a Gazprom leállította a Bulgáriába és Lengyelországba történő gázszállítást, mert a két ország nem hajlandó rubelben fizetni a szállítmányokért, melyet Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén fogalmazott meg feltételként. A rubelben történő fizetés az általuk nem oroszbarátként meghatározott országokra vonatkozik, mely többek között lefedi az EU tagállamait, az Egyesült Királyságot és az USA-t. Magyarországnak a hivatalos nyilatkozatok alapján egyelőre nem kell aggódnia.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata szerint a Magyarországra irányuló földgázszállítás szerződés és ütemterv szerint, zavartalanul zajlik. Kiemelte, hogy a Bulgáriának szánt gázmennyiség le nem szállítása nem jelenti a Bulgárián keresztüli tranzit leállítását, Magyarország a Gazprommal kötött szerződése értelmében kap orosz gázt Bulgárián és Szerbián keresztül. Ki kell azonban emelni, hogy jogi szempontból a Gazprom a rubelben történő kifizetések ellenére sem állíthatta volna le a gázszállítmányokat. A lengyel PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat és a Bulgargaz bolgár állami földgázvállalat is bejelentette, hogy a lépést szerződésszegésnek tekintik, melynek alapján kártérítést követelnek majd, illetve megteszik a szükséges jogi lépéseket a kérdés tisztázása érdekében. A Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly kb. 10,58 milliárd köbmétert tettek ki, míg a Bulgáriába irányulók 3,15 milliárd köbmétert. Magyarország éves gázfogyasztása 9–10 milliárd köbméter, melynek 85%-át az orosz gáz adja, illetve a magyar háztartások 90%-a fölgázzal fűt.
A Kreml márciusi határozata alapján az energiahordozókat vásárló vállalatoknak közvetlenül a Gazprombanknál kellene bankszámlát nyitniuk, így euróban vagy dollárban fizethetnek, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át. Az Európai Bizottság ezzel szemben azon a véleményen volt, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak.
A lengyel kormányfő még a gázelzárás megtörténte előtt úgy nyilatkozott, hogy az országa már előre felkészült a gázellátás diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben. A lengyelországi gáztározók feltöltöttsége, a lengyel környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint 76 százalékos, tehát egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, és a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni (bővebben erről itt). Azonban, ha erre szükség lesz a jövőben, akkor a lengyel vezetés ezt is kész megtenni, de nem fog engedni az orosz nyomásnak, hiszen az orosz gáz befagyasztása által Lengyelország teljes mértékben függetlenedett az Orosz Föderációtól.
Bulgária gázellátásának leállítása negatívan érinthetné Szerbiát és Magyarországot is, mert Szerbia kizárólag, Magyarország pedig nagymértékben Bulgárián át jut ehhez, azonban a hírek szerint egyelőre nem kell következményektől tartani. A déli útvonalon, tehát Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül napi kb. tízmillió köbméter gáz érkezik Magyarországra, azonban a bolgárok nem dönthetnek a teljes tranzit lezárásáról, mivel ebben az esetben ők is szerződésszegést követnének el. A lengyelekhez hasonlóan a bolgárok gázellátását sem kell egyelőre korlátozni, illetve az érintett bolgár minisztérium és a földgázvállalatok lépéseket tettek, hogy alternatív megoldásokat kössenek a gázellátás folytatása és a helyzet megoldása érdekében. A bolgár energiaminisztérium keddi nyilatkozata szerint a bolgár társaság teljesítette az importszerződésben foglalt minden kötelezettségét, mindent időben, pontosan, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően kifizetett. Azt is kiemelték, hogy az Oroszország által javasolt, kétlépéses fizetési mód az ország számára jelentős kockázatokat rejt, például azt, hogy úgy kell fizetni a gázért, hogy közben azt nem küldi el az orosz fél (bővebben erről itt).
A két ország gázellátásért felelős cégei érvelése jogi szempontból alátámasztható, mivel megállapodásaik a Gazprommal tartalmaznak egy számlázási eljárást, amely előírja a kapott gázszállítások kifizetésének szerződéses pénznemét, így lényegében az orosz gázcég nem teljesíti a kötelezettségeit. Ez alapján a vállalatok késedelmi pótlékot követelhetnek a le nem szállított gázért vagy egyösszegű kártérítést kérhetnek a Gazpromtól (bővebben erről itt).
A magyar és egyéb országok gázellátását, ha a jövőben az orosz forrás lezárása nem is fogja érinteni, az európai gazdaság számára jelentősen áremelést hozhat az orosz gáz korlátozása. Ezt jól példázza az is, hogy az európai piacon szerdán 20%-kal nőtt a földgáz ára. Emellett azt is fontos látni, hogy az Európai Bizottság eddig bizonyos feltételek mellett engedélyezhetőnek tartotta, hogy az orosz gázért rubelben fizessenek a tagállamok, azonban a hírek szerint egy brüsszeli javaslattervezet ezt minden tagállamnak megtiltaná. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy nyilatkozott, hogy az orosz gázszállítás leállítása legalább ösztönzi Európát egyéb források keresésére, illetve a zöldenergiára történő magasabb fokú átállásra, tehát pozitív hozadékai is lehetnek a tagállamok számára.
