A vártnál nagyobb fölénnyel nyert Emmanuel Macron a vasárnapi választáson, így a következő öt évben ismét ő lesz Franciaország államfője.
Április 24-én, azaz tegnap rendezték meg Franciaországban az elnökválasztás második fordulóját. Az április 10-ei első fordulós eredményekből fakadóan a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron és a radikális jobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen közül választhatták ki a polgárok vasárnap, ki legyen az ország elnöke a következő öt esztendőben. A közvéleménykutatók mind az első, mind pedig a második forduló előtt szoros eredményt jósoltak, Emmanuel Macronnak azonban végül sikerült jelentős fölénnyel győznie, így továbbra is ő lesz Franciaország köztársasági elnöke.
A vasárnapi választás két szempontból is kivételesnek bizonyult. Egyfelől, 1969 óta a második legalacsonyabb volt a mostani részvételi arány, másfelől két évtizede nem volt példa arra, hogy hivatalban lévő elnök újabb felhatalmazást szerezzen a választóktól. Ez legutoljára Jacques Chiracnak sikerült 2002-ben.
Macron – győzelme esetén – a francia polgároknak az életszínvonal javítását, nyugdíjreformot, a növekedő energiaárak elleni fellépést ígérte. Fontos feladatnak nevezte továbbá a közalkalmazotti bérek rendezését, illetve új megközelítés alkalmazását az oktatás és az egészségügy területén.
Az Európai Unióban örömmel fogadták a tegnap született eredményt, hiszen ez azt jelenti, hogy radikális változásra nem kell számítani az egyik legmeghatározóbb uniós tagállam Európa-politikájában. Macron elkötelezett az Európai Unió megerősítése, egységesebbé tétele mellett, mely célok megegyeznek az EU jelenlegi törekvéseivel. A régi-új államfő az Oroszország elleni szankciókban is partnere lesz az európai államoknak, Macron ráadásképpen az energiaszektort érintő intézkedésekkel kapcsolatban a jelenleginél radikálisabb intézkedéseket szorgalmaz.
Magyarország számára egyfelől jó hír Macron győzelme, hiszen hazánk azonos álláspontot képvisel a franciákkal, mind az európai hadsereget, mind a kohéziós források fontosságát illetően, másfelől viszont minden valószínűség szerint nem számíthatunk Franciaország támogatására a jogállamisági eljárásban, vagy éppen az Unió jövőjével kapcsolatos elképzeléseinkben.
Franciaországban 2002-től kezdődően egy évben rendezik meg az elnök- és a nemzetgyűlési választásokat, hogy csökkentsék a kohabitáció esélyét, vagyis, hogy más politikai irányvonalat képviseljen az államfő és a miniszterelnök. A nagyarányú győzelme ellenére ugyanakkor Macron nem lehet nyugodt a júniusi törvényhozási választásra készülve. Pártjának komoly ellenfele lesz a Nemzeti Tömörülés, illetve a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szervezete, az Engedetlen Franciaország is.
Kép: Infostart