A 2022 februárjában megkezdett Ukrajna elleni orosz háború hatására az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB) egyhangú döntést hozott arról, hogy az ET Statútumának 8. cikke alapján megindított eljárás keretében az Orosz Föderáció ET-tagságát 2022. március 16-án, 26 év után, azonnali hatállyal megszünteti. Oroszország kizárásának nem csak jogi, de jelentős költségvetési következményei is várhatóak mind a szervezet egészére, mind magukra a tagállamokra nézve, melyek egy hónappal a döntés után már jobban körülhatárolhatók.
Az ET Statútum 8. cikke értelmében amennyiben az Európa Tanács egy tagállama súlyosan megsérti a 3. cikk rendelkezéseit (a jog uralmának elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban), képviseleti joga felfüggeszthető, és a MB felkérheti, hogy a 7. cikkben foglaltak szerint jelentse be kilépését. Ha az illető tagállam a felszólításnak nem tesz eleget, a Bizottság elhatározhatja, hogy az illető állam tagsága a Bizottság által megállapított időpontban megszűnik. Ezzel összefüggésben szükséges említést tenni arról, hogy az orosz Külügyminisztérium már 2022. március 10-i nyilatkozatában közölte, hogy az ET-statútum 7. cikkének értelmében a továbbiakban nem kívánnak részt venni az Európa Tanácsban, illetve az orosz ET nagykövet március 15-én ezt jelezte az ET főtitkárnak, illetve átadta Lavrov orosz külügyminiszter levelét az ET-ből való orosz kilépési szándékról, majd egy nappal később kizárásuk is megtörtént.
Ezt megelőzően azonban az ET MB már február 25-én elfogadta az Oroszország Miniszteri Bizottságban és a Parlamenti Közgyűlésben birtokolt képviseleti jogainak felfüggesztéséről szóló határozatot, melyet 42 tagállam támogatott.
A tényleges márciusi kizárás súlyos változásokat vont magával a szervezetben. Az egyik legszembetűnőbb következmény az ET költségvetését érinti, mivel az Orosz Föderáció tagdíja a teljes költségvetés 10,2 %-át teszi ki (a 2022-es költségvetésben ez 33 949 208,77 eurót jelentett), ezért az ország kilépésével a szervezeten belül komoly pénzügyi nehézségekkel kell majd számolni. Emellett a jogi helyzetet is átalakítja a kizárás, hiszen az egyes ET szerződések jogi sorsát a jövőben egyénileg kell majd megvizsgálni, melyek azok, amiknek részese marad Oroszország, és melyek kerülnek felmondásra. Azt például már látni lehet, hogy 2022. szeptember 16-ig az Emberi Jogi Egyezmény részes fele marad az Orosz Föderáció, illetve a kizárás után az említett dátumig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé kerülhetnek azok az ügyek, melyeket illetően az Egyezményben foglalt jogok megsértésére került sor. Ezek alapján a MB a továbbiakban is felügyeli az Oroszországgal kapcsolatos bírósági ítéletek végrehajtását, azonban a kizárás további következménye, hogy a Bíróságon a továbbiakban nem lesz orosz bíró. Március 16-tól kezdve Oroszország azonban nem részese az Európa Tanács tagállamainak fenntartott, ún. zárt egyezményeknek és jegyzőkönyveknek, valamint például a Pompidou Csoportnak, GRECO-nak (A korrupcióellenes államok Csoportja, Group of States against Corruption), a Velencei Bizottságnak, illetve a Történelem Oktatási Obszervatóriumnak sem.
A kizárásról szóló döntésre egyébként az ET eddigi történelme során nem volt példa, illetve a kilépésre is csak egy esetben került sor, 1969-ben Görögország a katonai junta hatalomgyakorlása alatt lépett ki a szervezetből, majd tért vissza oda 1974-ben, mely szintén rendkívül érdekessé, mondhatni visszássá teszi az ET tagság mibenlétét.
A Miniszteri Bizottságban március második felétől, illetve áprilisban is folytatódtak és zajlanak az egyeztetések az ET-tagság megszűnésének jogi és pénzügyi következményeiről. Az ET költségvetése tekintetében a bekövetkezett hiányt értelemszerűen a tagállamoknak kellene kipótolniuk, sőt felmerült, hogy Ukrajna képes lesz-e, illetve szükség lesz-e arra, hogy éves hozzájárulását befizesse a szervezet részére. Ennek elmaradása esetén ugyanis további hiánnyal kell számolni. A MB olasz elnöksége a költségvetési kérdésekkel összefüggésben hivatalosan még nem adott tájékoztatást, a helyzet megoldása, illetve annak hivatalos kommunikációja így várhatóan őszre tolódik majd.
A jelenlegi hónapban, az eddigiekig a MB több olyan területet is beazonosított egyeztetési során, melyet az Orosz Föderáció kizárása nyomán a közeljövőben tisztázni kell. Példaként említhető annak megvizsgálása, miként lehetséges fenntartani az ET kapcsolatait például az orosz civil társadalommal, illetve az orosz kapcsolatokkal átszőtt egyéb országok civil szervezeteivel, valamint többek között azt is ki kell alakítani, hogy az ET keretében kidolgozott és a nem tagállamok számára is nyitott szerződésekben való további orosz részvétel milyen módon valósul majd meg, továbbá fel kell tárni ennek jogi és gyakorlati következményeit is.
Az egyeztetés tehát folytatódik, azonban a költségvetési kérdéseken túl mindenképpen lényegesebb lenne a jogi helyzet mihamarabbi tisztázása. Az Orosz Föderáció kizárása az Európa Tanácsból ugyanis nem csak azt jelenti, hogy a fent leírtak alapján az állam nem része bizonyos egyezményeknek, de például azt is, hogy Oroszország ellen jogsértés esetén a továbbiakban nem indíthatók ügyek az EJEB előtt. Fontos kiemelni, hogy 2021-ben Oroszország ellen 6000 kereset került benyújtásra, mely ügyek nagy része a fent említett szeptemberi dátumot követően valószínűsíthetően függőben marad, illetve befagy. Abban az esetben is, ha a Bíróság ítéletet hoz vagy hozna, esélytelennek tűnik, hogy Oroszország kifizetné az esetlegesen számára megállapított kártérítéseket. Megoldásként az eddigiekig a sajtóban felmerültek olyan nézőpontok, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, illetve egyéb multilaterális szervezetek hozzanak létre különleges mechanizmusokat az említett orosz vonatkozású emberi jogi ügyek kivizsgálása érdekében. Ez azonban szintén időigényes folyamatnak bizonyulhat. Bárhogyan is alakul a fenti kérdésekre történő válaszadás, azt mindenképpen számításba kell venni, hogy az Oroszországgal való közvetlen kommunikáció hiánya mind az emberi jogok területén, mind egyéb témakörökben rendkívüli ellentéteket szülhet, illetve a jelenlegi konfliktusokkal terhelt helyzet még jobban elharapózhat. Ahogyan már többek is említették, egy teljes mértékben elszigetelt és magát is elszigetelő állam Európa számára ugyanis hosszú távon felettébb kontraproduktív.
