Egyelőre versenyelőnyünk van, de az uniós egységes minimálbér bevezetése ezen változtathat.
Az egységes európai minimálbér bevezetése már több éve heves viták tárgya, amelyek egy részéről itt írtunk. A legvitatottabb kérdés az volt, hogy a bérek számítása csak az inflációhoz, vagy a szegénységi küszöbhöz is igazodjon. Magyarországon a minimálbér összegéről a kormány és versenyszféra képviselői döntenek, amelyben a kormány szándékait, valamint a munkavállalók és a munkáltatók céljait és érdekeit egyeztetik. A tárgyalások alapja többnyire az infláció emelkedése, így a béreket ahhoz igazítják. A legutóbbi egyeztetések eredményeként a magyarországi minimálbért 2022-ben emelik. Ennek megfelelően, a napokban közzétett európai statisztikákban ez még nem jelenik meg.
Hat uniós tagállamban (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország) nincs hivatalosan megszabott minimálbér, helyette a szakszervezetek és a munkáltatók közötti kollektív szerződések révén határozzák meg fizetéseket. A minimálbérek tekintetében hatalmas szórás van az egyes tagállamok között, így az országokat három nagy csoportba lehet osztani.
Az országok többségében, tizenhárom tagállamban kevesebb, mint 1000 euró a minimálbér: Bulgáriában 332, míg Portugáliában 823 euró a legkisebb bér. A következő csoport csak két országot tartalmaz (Szlovéniát és Spanyolországot) ahol 1000–1200 euró között van a legkisebb fizetés. Ezerötszáz euró feletti minimálbér hat tagállamban van: Franciaországban, Németországban. Belgiumban, Hollandiában és Írországban. Luxemburgban 2257 eurót adnak, ami több mint hatszorosa az unióban mért legalacsonyabb, vagyis a bolgár minimálbérnek.
Ha csupán a bruttó összegeket néznénk, elég csalóka következtetésekre jutnánk, hiszen a tagállamokban nagyon eltérő munkapiaci szabályozások, szociális juttatások és adóterhelések vannak. Ráadásul Magyarországon a szakképzettségre vonatkozó garantált bérminimum összege is a minimálbértől függ, és ez több embert érint, mint a minimálbér. Ennek emelése tovább gyűrűzik számos más ágazatba és több társadalmi réteget is érint. Az adatok értelmezésében valamivel pontosabb képet kapunk, ha a vásárlóerő-paritáson számoljuk a béreket, csakhogy a fent említett adóterhelés és szociális juttatások miatt még így sem kapunk pontosabb képet, hiszen az Eurostat bruttó béreket közöl. Mi több, az adott nemzeti valuták euróban mért értékében is nagy eltérések vannak az egyes tagállamok esetében. Ezzel együtt, ha a tagállami árszínvonalakhoz mérjük a minimálbért, akkor az ezer euró alatti minimálbért biztosító tagállamok között középmezőnyben vagyunk, megelőzve Csehországot és Észtországot is. A kimagaslóan magas romániai vásárlóerő-paritás magyarázható a termeléstől független jövedelemáramlásokkal, mint például a külföldön megtermelt és hazautalt összegekkel.
Az európai minimálbér törvénytervezetét (COM(2020)682) a tagállamokat képviselő Tanács a tavalyi évben elfogadta, a tervezetet az Európai Parlament tovább szigorítaná. A magyarországi aránylag alacsony minimálbérek a nemzetközi piacokon versenyelőnyt jelenthetnek. Az utóbbi időben gyenge forint/euró árfolyam miatt az euróban számolt bérek mérsékeltek. A külföldi befektetők számára ez vonzó tényező, hiszen más országokhoz képest viszonylag olcsó a munkaerő. Az egységes uniós minimálbér bevezetése miatt növekedne a garantált bérminimum és az átlagbér is. Ezzel csökkenne vagy akár el is tűnhetne Magyarország versenyelőnye. Emiatt is szükséges a munkaerő-termelékenységének növelése, különben az ország hosszútávú gazdasági fejlődése megrekedhet.
