Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
Kalas Vivien

A mai Európai Tanács ülés elé

Hat nagyobb témakört kellene megvitatniuk a politikai vezetőknek.

Kalas Vivien 2025.06.26.
Tóth Bettina

Használt járművek? Csakis körforgásosan!

Ülésezett a héten az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa.

Tóth Bettina 2025.06.20.
Kutasi Gábor

Felkészültség a védelmi kiadások bővítésére

A védelem és a jólét közti feszültség nem elkerülhetetlen.

Kutasi Gábor 2025.06.17.
LUDECON BLOG
Szalai Piroska
Szalai Piroska
munkaerőpiaci szakértő, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
  • 2024.07.09.
  • 2024.07.09.

Az időskori eltartottsági ráta használhatóságának korlátai

Időről időre riogatnak bennünket azzal, hogy rövidesen fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszerünk. A romló demográfiai mutatókkal szokták ezt indokolni: csökken a 15–64 éves aktív korúak, s nő a 65 év felettiek létszáma és aránya a társadalomban.

A demográfusok sajnos csupán a népesség strukturális összetételét vizsgálják, leginkább a korcsoportok létszámarányait, s nem terjed ki a figyelmük a nyugdíjkassza állapotára. Általában nem veszik figyelembe, hogy nem a teljes aktív korú népesség foglalkoztatott, azaz nyugdíj-befizető, s a 65 évesnél fiatalabbak között is vannak nyugdíjellátásban részesülők. 

Ezért aztán javaslom, hogy aki a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos állításokat kíván megfogalmazni, az lépjen túl a demográfiai szemléletű mutatók vizsgálatánál, s vegye figyelembe a vizsgált terület vagy szegmens munkaerőpiaci változásait is!

Munkaerőpiaci szempontból korrigált időskori eltartottsági ráták (%)
(Forrás: Eurostat adatokból saját számítás, készítette: Szalai Piroska)

A demográfusok az idős népesség eltartottsági rátáját úgy számolják, hogy a 65 éves és annál idősebbeket a 15–64 éves népességhez viszonyítják. Hazánkban ez az arány 2010-ben 24,2 % volt, s 2022-ra 31,7%-ra emelkedett. Ezekkel az arányainkkal az unió tagállamai között az átlagnál alacsonyabb a mutatónk, a 11–13. helyeken állunk. A nagy országokban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban sokkal nagyobb az idősek aránya. A mutató 2010–2022 közti romlása viszont hazánkban az unió átlagánál nagyobb volt – hasonlóan a térségünkbeli országokhoz. Mindez azért, mert a rendszerváltás idején az ezredfordulóig minden országban hatalmasat zuhant a születések száma, hiszen mindenhol a családok elszegényedésével járt ez az időszak. S most ezek a korcsoportok lépnek be az ötvenes évek végén született korcsoportok helyett az aktív korúak közé. S ez az arányromlás a későbbiekben folytatódni fog.

Véleményem szerint azonban az idős korúak arányának elemzése nem megfelelően precíz megközelítés a nyugdíjak vizsgálatakor. 2010-ben a 15–64 éveseknek mindössze 57%-a, 2022-ben pedig már 74,4%-a volt foglalkoztatott, azaz ők fizettek be a nyugdíjjárulékot. Javaslom, hogy az időskori eltartottsági ráta számításakor a 65 éves és annál idősebbek számát a 15–64 éves foglalkoztatottak létszámához mérjük. Ekkor azt láthatjuk, hogy 100 foglalkoztatottra 42,5 idős korú jut ott 2010-ben, ez az arány maradt 2022-re is. Tehát a foglalkoztatottak létszámának növekedése szinte azonos volt az idősek arányának növekedésével. Ezzel az aránnyal 2010-ben még az unió átlagánál rosszabbak voltunk, s 2022-re már alacsonyabb lett a hazai arányunk.

Javaslom mindenkinek, hogy térjünk át a munkaerőpiaci szemléletű ráta használatára.

Ha szeretnénk még precízebbek lenni, akkor érdemes nem csupán a 65 éveseket és az idősebbeket vizsgálni, hanem a nyugdíjban részesülők számát hasonlítsuk a 15–64 évesekhez vagy még inkább közülük a foglalkoztatottakhoz. Az Eurostat adataiból számolva 2010-ben 100 foglalkoztatottra 73,8 nyugdíjban részesülő jutott, 2022-ben pedig már csupán 45,9 fő. Ilyen mértékű javulás sehol nem történt az unióban. Ez kisebb részben abból adódott, hogy a korábbi 62 éves nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett, nagyobb részben pedig abból, hogy 2011-től átalakult a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere. Igazolható azzal, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők aránya a 15–64 éves foglalkoztatottakhoz viszonyítva 2010-ben 56,5% volt, tehát közel negyedével kisebb, mint az összes nyugdíjban részesülők aránya. 2022-re ez az arány is lecsökkent 43,5%-ra.

Összegzésként kijelenthető, hogy míg a demográfiai szemléletű (csak a korcsoportok arányát vizsgáló) időskori eltartottsági ráta folyamatosan nő hazánkban is, az unióban is (az unió számos országában még gyorsabb a romlás, mint hazánkban), addig az öregségi nyugdíjban részesülők, illetve az összes nyugdíjban részesülő foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya jelentősen csökkent, azaz nálunk javult a tényleges időskori eltartottság mutatója az elmúlt években, az unió átlagában pedig ez a mutató is romlott.

Forrás: EU Demográfiai Eszköztár

Témakörök: gazdaság, nyugdíj, statisztika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT