A március 14-én kezdődő népszámlálás lesz a 2022-es év egyik legnagyobb kihívása Romániában. Az eredmények ismeretében értékelhetjük majd az elmúlt évtized társadalmi változásait, és tervezhetjük a romániai magyar közösség jövőjét. Ezért nem mindegy, hogy milyen eredmény születik.
A legutóbbi 2011-es népszámlálás óta Románia lakossága minden valószínűség szerint csökkent:
- A természetes fogyás miatt több mint félmillió, a kivándorlás miatt több mint egymillió lakossal csökkenhetett Románia lakossága az elmúlt tíz évben.
- A természetes fogyás és a negatív kivándorlási mérleg együttesen mintegy 100–110 ezer fős éves veszteséget jelent Romániának. Évente annyi ember fogy, mint Nagybánya vagy Szatmárnémeti teljes lakossága.
- A kritikus demográfiai helyzetet az is jól mutatja, hogy évente mintegy 35 ezer fővel csökken a közoktatásban tanuló diákok létszáma.
A 2021 márciusában zajlott próbanépszámlálás során számos negatív tapasztalat született, többek között az, hogy jelentősen csökkent a lakosság nyitottsága. Emellett a társadalmi megosztottság, az intézmények iránti bizalmatlanság sem kedvez a népszámlálásnak.
Az összeírás célja a lakosság számának feltárása mellett az életkörülmények feltérképezése. A kormányzati és önkormányzati munkában mindennapi eszköz a népszámlálások eredménye, hiszen ez alapján kerülnek elosztásra a települések, megyék között a lakosságarányosan járó támogatások, ezek a számok befolyásolják a lakhatással, a családdal, az oktatással, az egészségüggyel, a foglalkoztatottsággal, a szociális helyzettel kapcsolatos döntéseket. De a népszámlálás, főleg a romániai magyarság számára, nem csak pragmatikus kérdés, hanem szimbolikus tétje is van. Mégpedig lehetőségünk adódik arra, hogy felmutassuk, továbbra is egy számbelileg erős közösség vagyunk, Európa legnagyobb őshonos nemzeti kisebbsége.
A minél nagyobb részvétel érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tájékoztató kampányt indított, hogy minden magyar embernek lehetősége legyen kitöltenie a kérdőívet, és hogy ezt helyesen tudja megtenni. Ebben óriási előrelépés az, hogy idén először használhatjuk anyanyelvünket a kérdőív kitöltésekor, az online önkitöltés, illetve a személyes lekérdezés magyar nyelven is lehetséges lesz. Arra az esetre, ha a számlálóbiztos nem tud magyarul, a 20 százalék feletti magyar aránnyal rendelkező településeken lesz magyar nyelvű, nyomtatott mintakérdőív.
A március közepén induló internetes önkitöltés is nagy lehetőség. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy a számunkra fontos adatokat (etnikai, vallási hovatartozást) saját kezűleg, közvetítők és esetleges hibák nélkül rögzítsük. Ahhoz, hogy a technológia senkinek sem legyen akadály, olyan segítőkre van szükség Erdély-szerte, olyan lelkes, közösségünk iránt elkötelezett személyekre, akik helyi szinten tudnak segíteni családtagjaik, szomszédjaik, ismerőseik online népszámlálási kérdőívének a kitöltésében. Az online önkitöltés jelentősen növeli annak lehetőségét is, hogy a külföldön levők regisztráljanak. Akik ideiglenesen kint élnek, azaz kevesebb mint 12 hónapja vannak külföldön, vagy az elkövetkező 12 hónapban itthon szándékoznak élni, azok beleszámítanak az ország lakosságába (idénymunkások, külföldön tanulók, közelmúltban kimentek, hazatelepedést tervezők).
2011-ben a magyar nemzetiségnek három alkategóriája volt: „maghiar”, „ungur”, „secui”. Ekkor a válaszadók közül 1 224 825 vallotta magát magyarnak, 1665 székelynek és 1133 „ungurnak”. Úgy tűnik, hogy a székely identitással rendelkezők tudatosították annak a kockázatát, hogy a Román Statisztikai Hivatal a későbbiekben a székelyt külön etnikumként kezelheti, ezzel csökkentve a magyar közösség számát. A népszámlálás megszervezéséről szóló jelenlegi törvénytervezetben a magyar etnikai identitáshoz nem társul alkategória. Fontos, hogy ha később alkategóriaként megjelenik a székely és a csángó, az ne menjen az egységes romániai magyar társadalom lélekszámának rovására, amely valamikor, valakiknek eszköz lehet a kezében arra, hogy megossza a romániai magyar közösséget!
