A demográfiai változások jelentette nehézségek kezelése várhatóan ismét Dubravka Šuica feladata lesz az Európai Bizottságban. A kérdésre Magyarország is kiemelt figyelmet fordít hat hónapos elnöksége során, a cél több tanácsi következtetés elfogadása.
Az előző ciklust követően az Európai Bizottság (EB) elnöke ismét a horvát Dubravka Šuicát bízta meg újabb öt esztendőre a demográfiai kihívások kezelésével a megújult összetételű testületben. Ursula von der Leyen az egyes biztosjelöltek jövőbeni feladatait tartalmazó megbízólevelében Šuica számára két fő prioritást határozott meg. Egyrészről a foglalkoztatottak számának növelését, különös tekintettel a nőkre, fiatalokra és más, eddig alulreprezentált csoportokra. Az uniós biztosjelölt másik feladata a demográfiai eszköztárban foglaltak végrehajtása annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) segítséget nyújtson a tagországoknak nehézségeik csökkentésében. Mindezek természetszerűen részét képezik az Ursula von der Leyen által 2029-ig meghatározott politikai prioritásoknak.
A demográfiai eszköztárat 2023 októberében ismertette a Bizottság, eleget téve az Európai Tanács ugyanazon év júniusában megfogalmazott felhívásának. Az eszköztár célja a demográfiai problémák orvoslása, amellyel egyúttal a közösség versenyképességét is növelni tudják. Az Európai Unióban természetes fogyás figyelhető meg, az előrejelzések szerint pedig az Unió népessége tovább fog csökkenni a következő évtizedekben. Az EB mindezen célkitűzések megvalósítása érdekében négy területen jelölt ki fejlődési irányvonalakat a tagállamok részére. Az első a család és a munka összhangjának megteremtése, hogy a gyermekvállalás nem legyen hátráltató tényezője a sikeres karriernek. Ennek keretében a Bizottság szorgalmazza egyebek mellett a nők munkaerőpiacon való részvételi arányának jelentős mértékű növelését, azt, hogy a lehető legtöbb háromévesnél fiatalabb részesüljön kisgyermekkori nevelésben, valamint az apasági szabadság alkalmazását. A legfrissebb adatok szerint 2023-ban az EU-ban míg a nők körében valamivel több mint 65 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, addig a férfiak esetében ez a 75 százalékot is meghaladta. Kisgyermekkori nevelésben 2022-ben közösségi szinten az arra jogosultak 93,1 százaléka vett részt, mely arány egyelőre alatta marad a 2030-is tartó időszakra szóló stratégiai keretrendszerbenkijelölt 96 százalékos referenciaértéknek.
A második területet a fiatalabb generáció támogatása jelenti, amely magában foglalja például a korai iskolaelhagyók számának csökkentését, valamint a lakhatási helyzet javítását. Korai iskolaelhagyónak azon 18 és 24 éves kor közötti polgárokat nevezzük, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és nem vesznek részt oktatásban, képzésben. Ezen fiatalok aránya 2023-ban uniós szinten 9,5 százalékos volt, melyben ugyan folyamatos csökkenés tapasztalható az esztendők előrehaladtával, ám még van teendő a területen, ha a nemzetek 2030-ra 9 százalék alatti számot szeretnének látni.
Az Európai Bizottság harmadikként az idősebb generáció munkavállalásának ösztönzését, illetve a megfelelő életszínvonal biztosítását nevezte meg a demográfiai kihívások kezelésére szolgáló eszközként. Ennek értelmében fenntartható nyugdíjrendszer kialakítására van szükség, a munkahelyek különböző formákban történő támogatására nyugdíjhoz közel álló polgár foglalkoztatása esetén, továbbá a minőségi egészségügyi ellátás megteremtése ugyancsak megkerülhetetlen. 2023-ban az Európai Unióban az 55-64 éves korosztály tagjai körében 63,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, amely az elmúlt évek során lassú, ám növekvő tendenciát mutatott.
Végezetül, negyedik pontként a Bizottság a legális migráció elősegítését határozta meg. Ennek érdekében létrehoznának egy uniós tehetségbázist, amelyen keresztül az uniós munkaadók és a harmadik országbeli munkavállalók találhatnának egymásra. Ezen túlmenően, felgyorsítanák a harmadik országban szerzett képesítések uniós elismerését, továbbá növelnék a tanulmányi céllal az EU-ba érkezők arányát is.
Demográfia és a magyar soros elnökség
A demográfiai fordulat elérése hosszú időt és sok munkát igényel, ám az első lépéséket Magyarország már ezekben a hónapokban szeretné megtenni. A 2024 második felében esedékes magyar uniós elnökség legfontosabb célkitűzései között szerepel ugyanis a fennálló problémákra való megoldáskeresés. A demográfiai eszköztárra Magyarország kiindulási pontként tekint, annak mentén, a hatáskörök teljes tiszteletben tartásával kerültek meghatározásra a részintézkedések, így nem véletlen, hogy az eszköztárban leírt és a magyar cselekvési tervek számos helyen megegyeznek. A magyar elnökség kiemelt fontosságúnak tartja a kisgyermekes családok támogatását, valamint annak elősegítését, hogy a munkát vállalni akaró idősebb korosztály tagjai elhelyezkedhessenek – akár nyugdíj mellett is – a munkaerőpiacon. Magyarország több tanácsi következtetés elfogadását tervezi a rendelkezésére álló hat hónap alatt, olyan területeken, mint például a kohéziós politika szerepe a demográfiai kihívások kezelésében, illetve a „munkaerő tartalékok hatékony mobilizálása”.
Európa versenyképességének a középpontba kerülésével óhatatlanul több figyelem irányul a népességváltozásra és annak – egyelőre – káros hatásaira is. Ezt tükrözi az Európai Bizottság fentebb bemutatott új intézkedéscsomagja is. A magyar törekvések emiatt jó eséllyel kedvező fogadtatásra találnak majd az európai politikusok körében, a migráció mint lehetséges – hosszú távú – megoldás a népességcsökkenésre kérdésében azonban már nézeteltérések mutatkoznak meg. A közös nevezőre jutás azonban megkerülhetetlen, ha a nemzetek közös uniós választ szeretnének adni a problémára.
Kép: Freepik
