A blogbejegyzés célja a mesterséges intelligencia (MI) szerepének bemutatása a küldetésalapú vezetésben. A bejegyzés átfogó áttekintést nyújt az MI és a küldetésalapú vezetés kapcsolatáról, hangsúlyozva az MI pozitív és negatív hatásait a vezetési folyamatokra. Az MI támogathatja a döntéshozatalt és a kommunikációt, de kihívásokat is jelenthet a vezetői (parancsnoki) láncban. Az eredmények szerint az MI-orientált vezetői magatartásnak vegyes hatásai vannak a beosztottakra: egyszerre javítja a teljesítményt, de növelheti az etikátlan viselkedést is. A blogbejegyzés kiemeli az MI-orientált vezetés potenciális kockázatait és előnyeit, valamint a beosztottak fontosságát a folyamatban. Végül a szerző felhívja a figyelmet az MI alkalmazásának új módszereire és az etikai kérdésekre, miközben arra a következtetésre jut, hogy többségében előnyös az MI a vezetésben.
A mesterséges intelligencia a küldetésen alapuló vezetésben számos előnnyel jár. Először is, az MI javíthatja a döntéshozatali folyamatot azáltal, hogy időben és pontos betekintést nyújt az adatokba, lehetővé téve a vezetők számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az MI által támogatott kommunikációs rendszerek segítségével tervek és utasítások (parancsok) leosztása gördülékenyebbé teszi azok végrehajtását. Katonai alkalmazás során fel kell készülni arra, hogy az ellenség megpróbál beavatkozni a saját döntéshozatali rendszerekbe, amely a decentralizált végrehajtást indokolja. Ezt az MI rendszerek számottevően tudják támogatni. Ha a vezető (parancsnok) tervei kivitelezhetetlenné válnak, a végrehajtóknak (alárendelteknek, beosztottaknak) fegyelmezett kezdeményezést kell gyakorolniuk, és mindent meg kell tenniük azért, hogy kezdeményezésük hozzájáruljon a végső vezetői szándék teljesítéséhez. Az értékelés során, az új információk alapján, amelyeket az MI által támogatott rendszerek nyújtanak a környezet elemzésével, a parancsnok szándéka is megváltozhat[1].
A katonai alkalmazása során MI gyorsan javasolhat változásokat az egységek célkitűzéseiben olyan sebességgel, amely jelenleg elképzelhetetlen lenne, ez pedig nyomást gyakorol a döntéshozókra és a személyzetükre. Egy összetett műveleti környezet sikeres navigálása a sebességben új békeidőbeli képzési módszereket igényel, részben virtuális környezetben végrehajtva, ahol a való élet résztvevőinek többsége jelen van. Az MI rendszerek erőteljes eszközt jelenthetnek a vezetői szándék elérésében, és ezzel a katonák képességeinek fejlesztése a siker kulcsa. Mivel az MI által támogatott rendszerek segítségével majdnem valós idejű helyzetfelismerés biztosítható, ez elméletileg lehetővé teszi a magasabb rendű parancsnokságoknak, hogy közvetlen is beavatkozva megkerüljék a parancsnoki láncot. Miközben a döntések sebessége javul, a parancsinterakcióknak változniuk kell, nagyobb önállóságot adva az alárendelteknek. Ez pedig teljesen összhangban van a küldetésalapú vezetés elveivel. Az MI megoldások használatát ráadásul nem lehet elkerülni, mert vitathatatlan előnyt nyújtanak, és így alkalmazásuk elodázhatatlan, de ezáltal gyökeres változtatással ját a képzésben és kiképzésben egyaránt[2].
Az MI javíthatja az operatív feladatokat azáltal, hogy felismeri és megmutatja a végrehajtók elmulasztott (rész)feladatokat, mintákat és jeleket, ami hatékonyabb vezetéshez vezet. Az MI már a jelenlegi fejlettségi szintjén is gyakran felülmúlja az embereket a feladatok, minták és jelek felismerése terén. Az MI felhasználása alapvető működési feladatok átalakítását és a belső szervezeti határok átlépését teszi lehetővé, sőt igényli annak érdekében, hogy létrehozzanak egy megosztott virtuális kapcsolatok ökoszisztémáját. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az MI drámai módon fogja átalakítani a munkaerővel szembeni követelményeket is[3]. Vélelmezhetően átveszi a sablonosan ismétlődő repetitív feladatokat, és új munkaköröket hoz létre. A munkavállalóknak új készségeket kell elsajátítaniuk, hogy versenyképesek maradjanak, és a munkaadóknak olyan munkahelyeket kell teremteniük, amelyek kihasználják az MI előnyeit. Az MI növelheti a hatékonyságot, csökkentheti a hibákat, és javíthatja a munkahelyi biztonságot, de munkahelyek elvesztéséhez és jövedelmi egyenlőtlenséghez is vezethet[4]. Az MI megváltoztatja a munkaerőt bizonyos feladatok automatizálásával, felszabadítva a vezetők számára időt arra, hogy magasabb szintű stratégiai gondolkodásra és problémamegoldásra összpontosítsanak[5]. Ezáltal az MI segíthet a vezetőknek az erőforrások rangsorolásában és a legnagyobb potenciális hatású küldetési problémákra összpontosítani, ami jobb hatásfokkal és értékesebb eredményekhez vezet.
Az MI-projektek olyan megoldásokat hoznak létre, amelyek önállóan vagy egy nagyobb rendszer részeként nyújtanak betekintést az adatokból. A négy projekt típushoz kapcsolódóan relevánsak az előrehaladott technikák: teljesítményértékelések, kísérletek, vezérlőpultok és működési MI-képességek. A projektek képesek lehetnek nem inspiráló, pontatlan és időszerű eredményeket szállítani. A siker nem garantált, és néhány MI-koncepció egyszerűen nem fog beválni. A vezetőnek biztosítania kell, hogy a kudarcok ne a csapat végrehajtási problémáinak eredményei legyenek. Ez a munka technikai jellegű és szigorú csapatmunkát igényel a hatás maximalizálása érdekében. A vezetők számos fázisban alkalmazhatnak minőségellenőrzéseket egy adott projekt körül, hogy hatékony csapatmunkát és a projekt kudarcának kockázatának minimalizálását érjék el[6].
Végül az MI megkönnyítheti a beosztottak és végrehajtók bevonását és minimalizálhatja a projekt kudarcainak kockázatát azáltal, hogy minőségellenőrzéseket alkalmaz a projekt egész életciklusában. A küldetésalapú vezetés nagyban segíti ezt, hiszen a beosztottak tisztában vannak a részfeladataiknak (zoom-in) a teljes projektre kiterjedő hatásával (zoom-out). Ez ugyan elősegítheti munkateljesítményüket, azonban növelheti az etikátlan viselkedést is. Ezen felül a versengésre hajlamosabb beosztottaknál a vezetők MI-orientált magatartásának pozitív hatása mind a munkateljesítményre, mind az etikátlan viselkedésre az alkalmazott teljesítményorientáció révén hangsúlyosabb[7].
Összességében az MI hatása a küldetésalapú vezetésre összetett, hiszen bár számos előnnyel járhat, ugyanakkor kihívásokat is felvet. A blogbejegyzés az MI és a küldetésalapú vezetés alapelveinek összefüggéseit vizsgálja irodalmi áttekintésen keresztül, kiemelve az MI potenciális előnyeit és hátrányait öt alapelv mentén: kölcsönös megértés és bizalom, parancsnoki szándék közvetítése, decentralizált végrehajtás, időben meghozott döntések és fegyelmezett kezdeményezés. Az eredmények szerint az MI képes lehet javítani a döntéshozatalt, kommunikációt, valamint támogathatja a decentralizált végrehajtást és a fegyelmezett kezdeményezést. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI integrációja új képzési és munkamódszereket igényel, és óvatosan kell mérlegelni a vezetőknek (parancsnokoknak) az MI használatát a küldetésalapú vezetésben. A blogbejegyzés nem tér ki az MI katonai alkalmazásának összes etikai vonatkozására, így nem nyújt végleges választ arra, hogy az MI hogyan fogja befolyásolni a küldetésalapú katonai vezetést a jövőben.
Felhasznált irodalom
[1] A. B. Tîrnăcop, „LEADERSHIP IN THE DIGITAL ERA: EXPLORING THE AI-EI NEXUS”, CTS, köt. 5, sz. 1, júl. 2023, doi: 10.24818/CTS/5/2023/1.05.
[2] F. Fazekas, „Mission Command and Artificial Intelligence”, Land Forces Academy Review, köt. 28, sz. 2, o. 69–79, jún. 2023, doi: 10.2478/raft-2023-0010.
[3] B. Reddy, P. Goel, V. B. Hasitha, és A. A. Pise, „Key Elements That Bind Leadership with AI”, in Coded Leadership, 1. kiad., Boca Raton: CRC Press, 2022, o. 71–79. doi: 10.1201/9781003244660-6.
[4] Varsányi Zsófi, „Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkaköröket?”, HR feed – powered by Profession. Elérés: 2024. február 4. [Online].
[5] C. Whitlock és F. Strickland, „How Leaders Should Think and Talk About AI”, in Winning the National Security AI Competition, Berkeley, CA: Apress, 2023, o. 13–45. doi: 10.1007/978-1-4842-8814-6_2.
[6] C. Whitlock és F. Strickland, „Leading the Project”, in Winning the National Security AI Competition, Berkeley, CA: Apress, 2023, o. 131–163. doi: 10.1007/978-1-4842-8814-6_6.
[7] X. Zheng, G. He, W. Li, és S. Chen, „The double-edged sword effect of leaders’ artificial intelligence (AI)-oriented change behavior: A multi-wave and multi-source field survey (Preprint)”, Transfer Hub (manuscript eXchange), preprint, ápr. 2023. doi: 10.2196/preprints.48082.
Nyitókép forrása: Getty Images/Userba011d64_201