Vajon hatékony vagy nem a magyar családtámogatási rendszer? Korábban szinte mindenki elismerte, hogy sikeresek a magyar intézkedések, s mivel most csökkennek a születésszámok, a kritikusok hangja felerősödött. Szerintük pazarlás közpénzből e drága rendszer fenntartása.
A születésszám csökkenés még nem bizonyítja, hogy ne lenne hatékony a rendszer. Ez egy kattintásvadász felületes értékelés. Nézzük meg alaposabban!
Tény, hogy folyamatosan csökken a legaktívabb gyermekvállalási korban levő nők létszáma, hisz a mostani 20-40 éves korúak 1984-2004 között, a rendszerváltás idején születtek, amikor hatalmas termékenység csökkenést szenvedtünk el. 2024-ben e csoport létszáma 1,178 millió, ami a 2007-es 1,533 milliónál majdnem negyedével kevesebb.
Ha a 2007-es termékenységi szint lenne ma is, akkor mindössze 75 ezer gyermek születne, de ha a 2011-es, a valaha mért legrosszabb termékenységi szint lenne most, akkor pedig csupán 68 ezer. Nem tartunk itt, jóval nagyobbak még az éves születésszámaink.
A potenciális anyák létszámának ilyen mértékű csökkenése miatt az elemzéseinkben félrevezető a születésszámokat vizsgálni, a termékenységi ráta elemzésével pontosabb képet alkothatunk. 2011-ben hazánkban 1,23 volt a termékenységi ráta, ami a mindenkori legalacsonyabb értékünk, s ebben az évben a tagállamok között is a legalacsonyabb volt. 2021-ig folyamatosan javultunk egészen 1,61-ig, majd 2021-ben visszaestünk 1,56-ra. Ebben az évben a magyar csökkenésnél 20 országban nagyobb romlást tapasztalhattunk, így még ekkor is előre léptünk az országok sorrendjében, s a 6. helyre jutottunk. Kézenfekvő lenne ezt a családtámogatási rendszerünk eredményének tekinteni. Ekkor azonban megkapjuk azt az ellenvetést, hogy máshol is javult a termékenység, ez egy általános folyamat.
Az Eurostat termékenységi adatai közül a legfrissebb a 2022-es. Az unió átlaga 1,46, míg 2011-ben 1,54 volt. Mindössze 10 országban volt nagyobb a termékenység 2022-ben, mint 2011-ben, 17 országban romlott a mutató. A legnagyobb javulás nálunk volt. Rajtunk kívül javult még Románia, Csehország, Bulgária, Lettország, Szlovákia, Horvátország, valamint Németország, Portugália és Ciprus.
A cikkben terjedelmi okból a részletes elemzést nem végezzük el, de megállapítható a fentieken kívül az is, hogy
- a polikrízis időszakában, azaz a Covid első évében, 2020-ban már 18 országban csökkent a termékenység, nálunk még 0,04 növekedést tapasztalhattunk. Aztán 2021-ben már csak három országban folytatódott tovább romlás, mi még ekkor is növekedtünk. De 2022-ben, a háborús szankciók bevezetése miatt egekbe ugró energiaárak időszakában szinte mindenhol, azaz 25 országban csökkent a termékenység, köztük Magyarországon is. Sőt összességében 2019-2022 között mi azon 6 ország egyike voltunk, ahol nem csökkent a gyermekvállalási kedv (Bulgária, Horvátország, Ciprus, Portugália, Szlovákia és Magyarország, ahogy ez a fenti ábrán is látható).
- A 2023-as év adatait még nem adta ki az Eurostat, jövő tavaszra várhatók. A KSH-ból tudjuk, hogy mi tavaly egy századdal csökkentünk, a környező országok statisztikai hivatalai pedig ennél jóval nagyobb mértékű romlásról számoltak be. A cseh termékenységi ráta közel két tizeddel alacsonyabb 1,45 lett, így biztosan megelőztük sajnos őket.
- A cseh adat igazán azért drámai, mert 2021-ben még 1,83 volt a rátájuk, az unió második legjobbja, s két év alatt 1,45-re esett vissza. 0,38 rátaromlás azt jelentette, hogy 18,5%-kal, azaz 20 ezer 644-gyel csökkent a születések száma, ez a romlás a kilencvenes évek elejét idézi.
- Magyarországon két év alatt a rátánk 0,08-cal esett, s a születések arányának csökkenése is csak 8% volt úgy a legaktívabb szülő korú nők számának jelentős esése mellett. A magyar ráta romlása e két évben a negyede sincs a csehnek.
- A környező országok közül Szlovákiában 14%, Romániában 15%, Lengyelországban 18% születésszám romlás volt 2022 és 2023 évben.
Összegezve, 2011-2022 között a leggyorsabban nálunk nőtt a termékenység, 2022-2023 években pedig feleakkora csökkenést szenvedtünk el a polikrízis alatt, mint a környező országok.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a termékenység prociklikus változó, azaz már a hírek hatására beindul a változás. A 2022 nyári energiaár emelkedés óta az ellenzék rákapcsolt a családok katasztrofális helyzetét vizionáló kommunikációra, s rengeteg negatív (ál)hírt terjeszt. Ez mind hozzájárul a termékenység csökkenéshez. A gyermekvállalási kedvet növelő, a családok bizonságérzetét javító intézkedések közül az első jelentős a tavaly októberben bejelentett CSOK plusz, vagy „városi CSOK”, aminek következtében remélem, hogy augusztustól már születésszám növekedésről tudunk ismét beszélni. S ha sikerül jövőre békeköltségvetést alkotni a kormánynak, és duplázódhat a családi adókedvezmény, amit valószínűleg novemberben tudhatunk meg, akkor jövő augusztustól ismét javulhatnak a termékenységi mutatóink.
Ezek után kijelenthető, hogy a magyar családbarát kormányzás (tehát a családtámogatási rendszer mellett azok az intézkedések, amelyek más szakterületeken születtek, és a családok életkörülményeit javítják) összességben egyértelműen hatékonyak. Fejleszteni, korszerűsíteni persze kell, de nem azért, mert nem volt hatékony, hanem azért, mert új kihívások jelennek meg, új gátakkal szembesülnek a most gyermeket vállalni szándékozók, mint korábban, s ezeket a gátló tényezőket segítenünk kell legyőzni ahhoz, hogy a vágyott gyermekek megszülethessenek.
(A téma érdeklőinek javaslom a nemrégiben megjelent két cikket a Vasarnap.hu-n és a Mandineren.)
