A cseh parlament alsóháza 2022. január 13-án bizalmat szavazott Petr Fiala koalíciós kormányának. Az ötpárti jobbközép koalíció képviselőinek eddigi külpolitikai megnyilatkozásai alapján a júliustól az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó új cseh kormány várhatóan nagyobb figyelmet szentel majd a nyugat-európai kapcsolatok mélyítésére és az európai politikai fősodorhoz való közeledésre, ezzel párhuzamosan pedig a V4 csoporttól való távolságtartás várható Prága részéről. Ez azonban azt jelenti, hogy a Fiala-kormány tevékenyen fellép majd a visegrádi szövetséggel szemben.
Az új cseh kormány hivatalba lépésére azok után került sor, hogy a korábbi kormányfő, Andrej Babiš pártja tavaly októberben szűken bár, de elveszítette a parlamenti választást a Spolu (Együtt) pártszövetséggel szemben. A Spolu hármas koalíciója (Polgári Demokratikus Párt, Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, TOP 09 Párt) a Kalózpárt-Polgármesterek és Függetlenek Pártja (STAN) pártszövetséggel lépett kormánykoalícióra. Az ötpárti szövetségnek jelenleg 108 mandátuma van a 200 fős cseh alsóházban.
Miloš Zeman cseh államfő november végén nevezte ki kormányfővé Petr Fialát, ezt követően pedig a kormány pontos összetétele, a miniszterek listája került terítékre. Zeman csupán egyetlen miniszterjelölttel szemben emelt kifogást; a kalózpárti Jan Lipavský külügyminiszteri kinevezésével nem értett egyet. Fiala kiállt jelöltje mellett, és a Lipavský külügyminisztersége mellett felálló kormányt 2021. december 17-én nevezte ki a cseh államfő. Ezzel az aktussal ért véget Andrej Babis ügyvezető miniszterelnöki időszaka, és vette át a hatalmat Petr Fiala, akinek kormányát még a cseh parlamentnek is meg kellett erősítenie – erre került sor január 13-án.
Az ötpárti koalíciós kormányban a konzervatív és enyhén euroszkeptikus Polgári Demokratikus Párt (ODS) adja a kormányfőt és öt minisztert, míg a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppártnak (KDU–ČSL) három, a TOP 09 Pártnak két, a Polgármesterek és Függetlenek Pártnak (STAN) négy, a Kalózpártnak pedig három minisztere van. Az öt pártból álló kormánykoalíció bár alapvetően jobboldali beállítottságú, politikailag meglehetősen színes.
A cseh kormánypártok által 2021. november 8-án aláírt megállapodásban kiemelt figyelmet fordítottak az új cseh kormány külpolitikájára is. Csehországban általában véve a külpolitika formálásában három fontos szereplő azonosítható: a kormányfő, a külügyminiszter és az államfő. Utóbbi kettő véleménye Csehország külpolitikai irányultságát illetően (különösen Kína, Oroszország és Izrael vonatkozásában) merőben eltér egymástól. Ahogy ezt Lipavský maga is kifejtette, e hármas felállásban az ő feladata Zeman államelnök ellensúlyozása.
A kormánymegállapodás alapján a Fiala kormány külpolitikájában fel akarja újítani a Václav Havel egykori államfő nevével fémjelzett irányvonalat, vagyis a demokráciára, az emberi jogokra és a civil társadalomra helyezi majd a hangsúlyt. Ezen felül az új kormány a külpolitikáját szorosabban köti majd az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, miközben az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatokat „felülvizsgálat alá helyezi”.
Magyarország Kormánya számára kedvezőnek tekinthető, hogy Petr Fiala miniszterelnök pártja, az ODS enyhén euroszkeptikus, az EU-t a nemzetállamok lazább szövetségeként képzeli el. Az ODS ráadásul az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagja (ugyanúgy, mint a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság). Ezzel szemben a külügyminisztert adó Kalózpárt a szorosabb integráció híve. Ezen felül mivel Orbán Viktor nyíltan kampányolt Andrej Babiš mellett, kevésbé valószínű, hogy Petr Fiala látványosan a magyar kormányfő nyakába borul majd a viszonylagos ideológiai közelség ellenére is.
Ennél fontosabb szempont a cseh kormány lehetséges kül- és Európa-politikáját illetően, hogy Csehország július 1-jén veszi át Franciaországtól az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. Többek között ennek is tudható be, hogy az új cseh kormányban a külügyminiszter mellett tárca nélküli miniszterként foglalkozik majd az európai ügyekkel a STAN jelöltje, Mikuláš Bek.
Mikuláš Bek nemrégiben azt fejtegette, hogy amíg Magyarországnak és Lengyelország súlyos vitái vannak az EU többi tagállamával, Csehország és Szlovákia ettől eltérő álláspontot foglal el. Az EU-ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter kifejtette: V4-ek keretében folytatott együttműködés fontos, és azt semmiképpen sem akarják gyengíteni, de nem lehet az egyetlen együttműködési forma. Csehország ennek megfelelően keresni fogja a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségét a V4-en kívül is, olyan tagállamokkal, mint Franciaország és Németország, amelyek álláspontjával a miniszter szerint Csehország több ponton tud azonosulni. Sőt, Bek azt is elmondta, „a visegrádi együttműködés túlértékelt”, a magyar és a lengyel fél pedig csak a Brüsszel elleni ideológiai harchoz akar a csehektől támogatást szerezni.
Csehország elsőszámú partnere nem csak a V4 csoporton belül, de hagyományos valamennyi külkapcsolatot illetően Szlovákia. Csehország és Szlovákia 1992-es különválása ellenére e két ország kapcsolata mindig rendkívül szoros maradt, és ebben most sem várható változás. Sőt, Petr Fiala keresztény, mérsékelt jobboldaliként vélhetően jól megtalálja majd a közös hangot a szintén gyakorló katolikus, és szintén jobbközép Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel. Szlovákia ráadásul júliusban veszi át a V4 csoport elnöki tisztségét, éppen akkor, amikor Csehország az EU soros elnöke lesz, így a két állam még szorosabban tud koordinálni az EU–V4 viszonyrendszer tekintetében.
A cseh–szlovák együttműködés hatása a V4 csoportra azért is releváns, mert újra felélénkült a cseh–lengyel vita a turówi lignitbánya kapcsán, tehát korántsem felhőtlen a viszony Csehország és Lengyelország között. Az ugyanakkor mindképpen a vita megoldásának esélyeit növeli, hogy mind a kormányzó Jog és Igazságosság, mind Fiala pártja, az ODS az ECR frakció tagja az Európai Parlamentben. Mindemellett – a magyar külügy legnagyobb erőfeszítései ellenére – a szlovák–magyar viszony sem teljesen harmonikus. A szlovák külügyminiszter – kihasználva Magyarország visegrádi együttműködés megszilárdítása iránti mély elköteleződését – igyekszik megragadni minden lehetőséget, hogy Magyarország pozíciónak gyengítésével belpolitikai előnyhöz jusson.
Csehország várhatóan arra fogja felhasználni 2022 második felében esedékes soros elnökségi időszakát, hogy az Unió vezető tagállamaival szorosabbra fűzze a kapcsolatát. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy tevékenyen fel fognak lépni a visegrádi együttműködés ellen, de várhatóan nem is fogják támogatni az országcsoport további látványos eltolódását az uniós fősodortól, valamint annak karakteres szuverenista politikáját.
Kép: E15 Michaela Szkanderová
