Ukrajna két kereskedelmi sokkot élt át 2014 óta. Előbb a Krím annektálása és a donbaszi háború vágta el keleti piacaitól, majd 2022-ben a teljes körű invázió a tengeri útvonalaitól. Mindkét sokk ugyanarra lökte, nyugatra. Kereskedelmi kapcsolatai esetében is érvényes mindez.
Az EU ukrajnai importja 2015-ben 13 milliárd eurós mélyponton volt, 2021-re 24 milliárdra nőtt (Eurostat). A 2016-tól alkalmazott mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ezt a fordulatot intézményesítette. A téma nem pusztán elméleti. A Visegrádi Alap által támogatott „Ukraine and Its EU Integration in the V4 Context” projekt keretében a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen workshopot rendezünk az ukrán–V4 üzleti és kereskedelmi kapcsolatokról és azok javítási lehetőségeiről.
A visegrádi térség 2022 után egyszerre lett tranzitút és célpiac. A blokád miatt az ukrán gabona és napraforgóolaj szárazföldön kereste a kiutat, az EU pedig felfüggesztette a vámokat és kvótákat. Hét közép-európai ország (köztük a V4) Ukrajnából származó importja egy év alatt 10,8 milliárd euróról 15,8 milliárdra ugrott (PIE, 2025).
Csakhogy a tranzit egy része nem maradt tranzit. Az olcsó ukrán gabona a határ menti piacokon nyomta az árakat, a gazdák az utcára vonultak, és 2023 tavaszán Lengyelország, Magyarország és Szlovákia egyoldalú behozatali tilalmat vezetett be (OSW). 2024-re a térség ukrajnai importja 10 milliárd euróra esett, a háború előtti szint alá. Iskolapéldája ez annak, amikor a kereskedelempolitikát nem a komparatív előnyök, hanem a politikai szempontok határozzák meg.
A másik irányban viszont tartós a bővülés: a térség Ukrajnába irányuló exportja 2021 és 2024 között 13,7 milliárdról több mint 24 milliárd euróra nőtt (lásd az ábrát). Ebben üzemanyag, fegyver és drón is van, de a katonai termékek nélkül is 47 százalékos a növekedés. A V4 ugyanakkor nem egységes. A lengyel és a szlovák export több mint megduplázódott, a cseh 75 százalékkal nőtt, a magyar lényegében egy helyben toporgott.
Mit üzen mindez a csatlakozási tárgyalások előtt? Azt, hogy a V4 számára Ukrajna egyszerre piac és versenytárs: az ipari export nyertese, a mezőgazdaság vesztese lehet. A 2025-ben lejárt ideiglenes vámmentesség helyére lépő kvóták csak időt vásárolnak. A valódi kérdés az, hogy a közös agrárpolitika és a régió ellátási láncai képesek-e befogadni egy agrárnagyhatalmat.
Forrás: PIE (2025), Win-win for Ukraine and Central Europe,
1.1. és 1.3. ábra adatai alapján · 2021–2024
Források
- Eurostat (2022): Ukraine-EU – international trade in goods statistics
- Polish Economic Institute (2025): Win-win for Ukraine and Central Europe
- OSW (2024): A key partner. Ukraine–EU trade in 2023
- OSW (2025): Ukraine’s trade in 2024: restoration of logistical routes
Nyitókép forrása: seregalsv / depositphotos.com
