Genfben, 2021. december 2–3-án, illetve online formában rendezték meg a 14. ENSZ Kisebbségi Fórumot, mely a ,,Konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogainak védelme” címet viselte.
Az esemény felelőse a kialakult gyakorlat és az Emberi Jogi Tanács vonatkozó határozatai alapján az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős különleges jelentéstevője, jelenleg Dr. Fernand de Varennes. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kétnapos tanácskozáson nem csak kisebbségi szakértők és a kormányzati szféra képviselői vettek részt, de az esemény lehetőséget adott a nemkormányzati szervezetek, illetve az egyes kisebbségi csoportok képviselői számára is, hogy tapasztalatot cseréljenek és tematikus ajánlásokat fogalmazzanak meg az adott témakör kapcsán, melyeket a jelentéstevő – szintén a gyakorlat alapján – a Fórumot követően az Emberi Jogi Tanács következő ülésszakán mutat be.
Az idei tanácskozás célja az volt, hogy megvizsgálja a konfliktusok megelőzésével és a kisebbségek emberi jogainak védelmével kapcsolatos gyakorlatokat, kihívásokat, lehetőségeket és kezdeményezéseket az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatában, illetve egyéb multilaterális dokumentumok által meghatározott elvekkel és jogokkal összhangban. A Fórum jelen esetben a ,,konfliktust” erőszakos eseményként értelmezte, mely kifejezetten a kisebbségekre és a civil lakosságra irányul, mint például a népirtás, háborús bűncselekmények, etnikai tisztogatás és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények. Az elmúlt 10 évben megfigyelhető, illetve aggasztóvá vált, hogy az államok és a nemzetközi szervezetek nem avatkoznak be, addig nem kezelik a konfliktusokat, míg azok nem válnak erőszakossá, mely instabil, erőszak sújtotta társadalmakat eredményez. Egyes jelentések azt is megerősítik, hogy 2010 óta világszinten az erőszakos konfliktusok száma megháromszorozódott, melyek nagy része érinti valamely kisebbséget. Emellett a konfliktusok jelentős részét az országokban jelenlévő belső probléma okozza, melyeknek általában etnikai, nyelvi vagy vallási vonatkozásai vannak. A témával kapcsolatban ki kell emelni azt is, hogy a megelőzés fontosságát sokszor csupán a konfliktusok lejátszódása után hangsúlyozzák, illetve általában sokkal nehezebb és költségesebb megállítani az erőszakos cselekményeket, mint megelőzni azokat. Fentiekre való tekintettel az idei Kisebbségi Fórum célja az volt, hogy a figyelmet a megelőzésre irányítsa, illetve cselekvésre ösztönözze az államokat és a nemzetközi szervezeteket.
A kétnapos esemény a következő konkrét témaköröket járta körül: a kisebbségeket érintő jelenlegi konfliktusok gyökerei; a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogainak jogi és intézményi háttere; a kisebbségek jogai és a konfliktusok hatékony korai megelőzése, illetve a tartós béke elérésével kapcsolatos előremutató kezdeményezések megvitatása a kisebbségek jogainak megfelelőbb védelme és a konfliktusok megelőzése érdekében. A Fórum magas rangú előadói között köszönthettük, többek között Nazhat Shameem Khant, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának elnökét; Fernand de Varennes-t, az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó különleges jelentéstevőjét; Kairat Abdrakhmanovot, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosát; Alice Nderitut, az ENSZ főtitkárának a népirtás megelőzésével megbízott különleges tanácsadóját és Nassima Baghlit, az Iszlám Együttműködés Szervezetének képviselőjét. A Fórum további előadói az akadémiai és civil szféra képviselői, illetve kisebbségi szakértők, tanácsadók, kisebbségi jogvédők voltak.
Fernand de Varennes bevezetőjében a fentiek mellett elmondta, hogy a világban nem csak a konfliktusok háromszorozódtak meg, de egyre nagyobb mértékben növekszik az egyenlőtlenség, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés. Ezek a gyakorlatok meg is sokszorozódnak a növekvő egyenlőtlenség és a kisebbségekkel szembeni gyűlölet miatt, melyet a nemzetközi környezet nem képes kezelni. Emellett százmilliók élnek rendkívüli szegénységben, példaként említette, hogy a világ 22 leggazdagabb embere több vagyont tudhat magáénak, mint az összes Afrikában élő nő együttvéve, illetve 258 millió gyermek – minden ötödikből egy – nem jut hozzá az alapvető oktatáshoz. A társadalom leghátrányosabb rétegei az őshonos kisebbségek és egyéb kisebbségi csoportok, illetve a nők, akik nem profitálnak a világban zajló gazdasági fejlődésből sem, így az említett egyenlőtlenségek komoly konfliktusokat robbanthatnak ki, melyek mind az államokat, mind a nemzetközi környezet egészét veszélyeztetik. A jelentéstevő kiemelte, hogy foglalkozni kell a felvázolt problémákkal, sőt, szükséges lenne megelőzni ezeket annak érdekében, hogy inkluzív társadalmak épüljenek ki. Ehhez azonban fontos a kisebbségi jogok megfelelő védelme, továbbá meg kell szüntetni az intoleranciát, idegengyűlöletet, a kisebbségek bűnbakként való kezelését, a ,,másoktól” való félelmet, mely a konfliktusok alapjának, hátterének tekinthető, és a kisebbségeket a társadalom teljesértékű tagjaiként kell kezelni. Varennes kiemelte az utóbbi időszakban a Tom Lantos Intézettel közösen szervezett regionális fórumokat is, melyek az egyes térségek, kisebbségek problémáit mérték fel, illetve fogalmaztak meg ajánlásokat helyzetük javítása érdekében.
Kairat Abdrakhmanov is egyetértett azzal, hogy a megelőzés hosszabb távon sokkal hatékonyabb, mint a konfliktusok és azok következményeinek kezelése, így a konfliktusmegelőzés az EBESZ kisebbségi főbiztosi mandátumának is szerves részét képezi. Elmondta, hogy főbiztosként a kisebbségek emberi jogai biztosításának komoly, biztonsággal összefüggő eleme is van, mivel az inkluzív, összetartó és békés társadalom nem működhet megfelelő kisebbségvédelmi rendszer nélkül, melyben a kisebbségek a többségi társadalom tagjaival egyenlőnek érezhetik magukat. Ehhez szükséges a kisebbségek identitásának, kultúrájának, nyelvének védelme, és az is, hogy integrációjuk erőszakos asszimiláció nélkül valósuljon meg. A főbiztos felhívta a figyelmet az EBESZ kisebbségekkel kapcsolatos tematikus ajánlásaira is, melyet a tagállamok annak érdekében alkalmazhatnak, hogy országaikban átfogó és megfelelő kisebbségvédelmi rendszert építsenek ki.
A Fórumon felszólalók és előadók a világ több pontjáról érkeztek, így kitértek a saját államaikban vagy kontinensükön zajló folyamatokra, konfliktusokra, illetve pozitív gyakorlatokra is, mely által az esemény valóban nemzetközi szinten tudott foglalkozni az ismertetett témakörrel. Bővebb információ a Fórumról az esemény hivatalos honlapján érhető el, illetve a konferencia visszanézhető az ENSZ hivatalos csatornáján.
Kép forrása.
