Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Mitrovits Miklós

Hamis gólkirályok?

Járt-e Ernest Wilimowski Magyarországon?

Mitrovits Miklós 2022.12.05.
Tóth Bettina

Tisztább vizek és levegő: az Európai Bizottság legújabb Green Deal javaslatai

Javítani az emberi élet minőségén.

Tóth Bettina 2022.11.10.
Tóth Bettina

Uniós klímavédelem az állami szinten túl

Hárommillió európai ígéret.

Tóth Bettina 2022.09.30.
Tóth Bettina

Sokkal több cselekvésre van szükség a környezetvédelemben

Bár a bizottsági jelentés maga derűlátó.

Tóth Bettina 2022.09.14.
Miszlivetz Áron

Belgrád–Pristina: pár-baj vagy párbeszéd?

Szerbia hivatalosan nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Miszlivetz Áron 2022.08.29.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.09.30.
  • 2021.09.30.

Testvérháború Európa közepén

Annak ellenére, hogy a lengyel monda szerint testvérek leszármazottai, a csehek és a lengyelek történelmi kapcsolatrendszere korántsem idilli. Modern államiságuk kezdeténél rögtön a tescheni térség hovatartozása robbantott ki fegyveres villongásokat is magában foglaló konfliktust, amelyet lengyel-csehszlovák háború néven is ismer a történelem. Az ekkor kialkudott megoldás azonban csak részleges megoldást hozott. Az itt és a határ más szakaszain fennálló ellentét az egész két világháború közötti időszakban rányomta a bélyegét a két szláv állam kapcsolatára.

Ezúttal nem területi követelés a vita tárgya, bár a konfliktus intenzitása már-már ismét háborús mértéket ölt. Erre utal legalábbis, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Lengyelország a jövőben bojkottál minden olyan rendezvényt, amelyen a cseh fél is részt vesz, beleértve a V4 rendezvényeket is. Ennek első jeleként a lengyel kormányfő lemondta a budapesti demográfiai csúcson való részvételét is, mivel azon szerepelt Andrej Babiš cseh kormányfő.

A mostani, elmérgesedett vita középpontjában egy, a cseh–lengyel–német határon fekvő lignitbánya és az ennek termelésére épülő erőmű áll. Nem akármilyen bányáról és erőműről van azonban szó: összteljesítményét tekintve az ipari komplexum hét százalékát adja Lengyelország teljes energiatermelésének. A bányászati tevékenység azonban komoly problémákat okoz a határ másik oldalán. A csehek már évek óta panaszkodnak arra, hogy az egyre kiterjedtebb lignitbányászat a lengyel oldalon vízhiányhoz vezet, amelynek következtében naponta több órára lebénul az élet a csehországi falvakban.

Csehország végül, megelégelve a meddő vitát, idén februárban az Európai Bírósághoz fordult. A testület májusban ideiglenes intézkedésként elrendelte a bányászati tevékenység felfüggesztését azzal, hogy az intézkedés végrehajtása esetén pénzbüntetést szab ki. Ezt megelőzően azonban a lengyel hatóságok a már éppen lejáró bányászati engedélyt 2044-ig meghosszabbították.

Mindazonáltal a tény, hogy a csehek bírósághoz fordultak az ügyben – amivel precedenst is teremtettek, hiszen az Európai Unión belül először fordult elő, hogy egy tagállam környezetvédelmi okokból pereljen be egy másik tagállamot – a lengyeleket is arra ösztökélte, hogy tárgyalások induljanak a vitás felek között a konfliktus közmegegyezéses rendezése érdekében. Ezt a folyamatot tette fölöslegessé Lengyelország szerint az Európai Bíróság újabb döntése, amelyben az előzetes intézkedésben meghatározottak nem teljesítése miatt szeptember végén napi 500 ezer euró pénzbüntetés megfizetésére kötelezte Lengyelországot, amely összeg a döntés értelmében az Európai Bizottságot illeti.

A pénzbüntetésre ítélt Lengyelország rögtön kijelentette, hogy nem zárja be a turówi lignitbányát. Szerinte az Európai Bíróság túllépte a hatáskörét, amikor olyan, alapvetően tagállami nemzetbiztonsági kérdésekbe szól bele döntésével mint valamely ország energiamixe. Így a kirótt napi büntetést – ami meggyőződése szerint aránytalanul magas – sem szándékozik megfizetni. Ezzel jutottunk el ahhoz a lengyel sajtóban megjelent, ám a varsói kormány által nem cáfolt értesüléshez, miszerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök azért nem utazott el a budapesti demográfiai csúcsra, aminek programjában egyébként eredetileg szerepelt, mert azon részt vesz cseh kollégája, Andrej Babiš is.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a lengyel kormány eszköztárától nem idegen egyes tárgyalások bojkottálása politikai okok miatt. 2019 februárjában egyszer már döntött úgy a lengyel kormányfő, hogy bojkottál egy tervezett V4-rendezvényt, amelynek keretében a visegrádi országok miniszterelnökei Izraelbe látogattak. A többi három kormányfő el is utazott, ám a lengyel miniszterelnök – hivatkozva Benjamin Netanyahu egy nyilatkozatára, ahol a lengyeleket a második világháború alatti kollaborációval vádolta a zsidóüldözések során – tiltakozásul távol maradt. Ennek következtében el is halasztották a megtartani tervezett V4-Izrael csúcstalálkozót.

Amennyiben igazak a sajtóhírek, és a lengyel kormány valóban a csehek elleni bojkottra készül a visegrádi együttműködés keretein belül, az azt jelenti, hogy a V4 belső kapcsolatrendszere talán fennállásának legnehezebb időszaka elé néz. Akadtak ugyanis a visegrádiak történetének olyan pillanatai, amikor a kooperáció apályát élte. Olyan azonban még nem történt, hogy valaki az együttműködés lebénítására törekedjék.

Ugyanakkor ez a válság egyfajta stressztesztje is az amúgy meglehetősen sikeres közép-európai együttműködésnek. Az időpont nem a legalkalmasabb a belső érdekellentétek nyílt megvívására: Lengyelország és Magyarország több ponton is éles konfliktusban van az uniós intézményekkel, Csehország pedig kormányfője korábbi üzleti ügyei miatt szerepel gyakran a napirenden. Ha valamikor, hát most, a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítés időszakában, illetve a migrációs politikával kapcsolatos viták felélénkülése idején lenne igazán fontos egy hatékony és szoros szövetség a visegrádi országok között.

A nyitókép forrása: GazetaPrawna.pl

Témakörök: cseh, konfliktus, környezetvédelem, lengyel, testvérháború
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT