Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Gát Ákos Bence

Föderalista ütőkártya

Jogállamiság az uniós reformjavaslatokban.

Gát Ákos Bence 2023.11.24.
Hegedüs Csilla

Lehet kicsit zöldebb Románia?

Néhány nap múlva indul a betétdíjas visszaváltó rendszer.

Hegedüs Csilla 2023.11.23.
Ződi Zsolt

Kisiklik az EU MI-szabályozása?

Vita egy nehezen megoldható kérdés körül.

Ződi Zsolt 2023.11.23.
Bólya Boglárka

Az Európai Parlament európai szuperállam-teremtési kísérlete

Kinyílhat Pandóra szelencéje?

Bólya Boglárka 2023.11.23.
Hegedüs Csilla

Nyugdíjemelés Romániában: hol a pénzügyi fedezet?

A forrás a kormányfő szerint létezik, a pénzügyminiszter szerint nem.

Hegedüs Csilla 2023.11.22.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Máthé Réka Zsuzsánna
Máthé Réka Zsuzsánna
tudományos munkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.08.27.
  • 2021.08.27.

Meg tudjuk csinálni! Vagy mégsem?

A gazdasági nehézségek politikai feszültségeket okozhatnak, amelyek tovább súlyosbítják a válságot.

Az Eurostat a múlt héten közölte a második félévre vonatkozó inflációs adatait. Mint ismeretes, az előző hónapokban Magyarország vezette a listát, a maga 5 százalék feletti inflációs rátájával. Júliusban a magyar infláció némileg csökkent, így az Európai Unió legmagasabb értékét – 4,9 százalékot – jelenleg Észtországban mérték, de 4 százalék feletti inflációval küzd még Lengyelország, valamint Litvánia is. 

Az árak emelkedése a legtöbb uniós tagállamot érinti, így például Németországot vagy Luxemburgot is, mi több, az eurózóna inflációs rátája is meghaladta a kívánt 2 százalék alatti értéket. A legtöbb esetben az infláció okai a válság alatt nyújtott bőkezű és szükséges állami támogatásokban, az alacsony jegybanki kamatokban, valamint a gazdaság újranyitásával elkezdődő pénzáramlás összetett kölcsönhatásaiban kereshetőek. Mindez egyelőre nem ad különösebb aggodalomra okot, a legtöbb elemző ugyanis átmeneti időszakkal számol. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy egy rövid inflációs időszak után valóban visszatér-e az európai gazdaság a megszokott mederbe? 

Az euróövezet inflációjának legfontosabb összetevője az energia volt (júliusban 14,3 százalék, szemben a júniusi 12,6 százalékkal), ezt követte az élelmiszer, az alkohol és a dohány (1,6 százalék, szemben a júniusi 0,5 százalékkal). Kisebb mértékben ugyan, de a szolgáltatások és a nem energetikai ipari termékek ára is növekedett. Mindezek közül az energia árak emelkedése okozhat több kihívást, hiszen ez egyéb termékek árát is jelentősen befolyásolja. Vagyis az átlagos uniós állampolgárnak jelentős áremelkedéssel kellett szembenéznie és egyelőre nem várható, hogy gazdasági kilátásai jobbak lesznek. 

A legösszetettebb gazdasági mutatókon túl azonban érdemes az emberi, humán tényezőkre is figyelmet fordítani hasonló kérdések esetén. Ebben a kérdésben fontos tényező, hogy számos uniós tagállamban nagyon magas a munkanélküliség. A legfrissebb adatok szerint Görögországban és Spanyolországban 15 százalék feletti értéket mértek, valamint Olaszországban is 10 százalék feletti arányt. Szorosan ezeket követi Ciprus és Svédország is, kilenc százalék feletti értékkel. Bár Görögország eddig deflációval küzdött, a többi tagállam esetében a magas munkanélküliség és az árak emelkedése könnyűszerrel igencsak elkeseredett szavazókat eredményezhet. Mindezt súlyosbíthatja a jelenlegi afganisztáni helyzet miatt várható újabb menekülthullám, amely várhatóan felerősíti a nacionalista érzelmeket. Várható tehát, hogy több tagállamban a szavazók olyan politikai pártoknak engednek teret, amelyek redisztribúciós politikákat ígérnek. Csakhogy a hasonló programokkal hatalomra kerülő pártok az esetek túlnyomó többségében mégsem valósították meg ígéreteiket így a válság elhúzódott vagy súlyosbodott. 

Az Európai Unió gazdasága aránylag stabil, egy átmeneti magas inflációs időszak nem kellene, hogy különösebben hatással legyen sem a gazdasági, sem a politikai stabilitására. Azt viszont tudjuk, hogy a gyakorlat nem mindig igazolja az elméletet és még az is előfordulhat, hogy a folyamatos válságok korát élő Európai Unió mégsem lesz képes könnyűszerrel átlépni az újabb krízist. 

Témakörök: euróövezet, Európai Unió, gazdaság, infláció, pénzügy
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT