Egy éves késéssel, várhatóan május 9-én veszi kezdetét az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat. Új elemeit figyelembe véve, nem kell radikális változásokra számítani az Európai Unióban.
Ez alkalommal már nem a járványhelyzet alakulásától, hanem az uniós intézmények jóváhagyásától függött, elkezdődhet-e az Európa jövőjéről szóló konferencia 2021. május 9-én. A portugál elnökség múlt héten asztalra tett, közös nyilatkozatra vonatkozó javaslatának elfogadásával lezárult a konferencia vezetőjének személyéről folytatott vita, amely a leginkább gátját képezte az utóbbi időszakban a rendezvénysorozat elindulásának. Az új koncepció értelmében hármas elnöksége lesz a konferenciának, a trió tagjait az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöke, valamint az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő nemzet vezetője alkotja. A munkájukat egy bizottság és egy titkárság segíti, amely testületek a rendezvények lebonyolításával kapcsolatban hoznak majd döntéseket. Ezekbe a három uniós intézmény egyenlő arányban delegálna politikusokat, mindegyik hét főt. Következésképpen az Európai Parlament valamennyi pártcsaládjából jelen lehet egy személy, kérdéses ugyanakkor, hogy a megkülönböztetett „képviselők” és „megfigyelők” milyen eltérő jogkörökkel rendelkeznek majd, hiszen ez még okozhat feszültséget az EP frakciói között.
A koronavírus-járvány miatt a vitasorozat a virtuális térben zajlana, de legalábbis ott kezdődik meg, az előirányzott témákról a civil, a tudományos, illetve a politikai szférából érkezők különböző szinteken rendezett panelek keretében – európai, nemzeti, regionális – folytathatnak párbeszédet. Ezeken kívül minden tagállamnak lehetősége van további fórumokat szervezni. A tematikus tanácskozásokon megfogalmazott ajánlásokat egy olyan eseményen gondolnák tovább, amelyen minden érintett szereplő részt vesz. A konferenciának ez az úgynevezett plenáris része félévente kerülne megrendezésre. Tekintettel arra, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem két évig, hanem csak egy esztendeig tartanak majd az eszmecserék, ilyen alkalomra legfeljebb kétszer kerülhetne sor. Az egy éves időtartam azt is jelenti, hogy a rendezvény közös elnökségében a Tanácsot António Costa után Janez Janša szlovén miniszterelnök, majd Emmanuel Macron francia államfő képviseli. 2022 tavaszára már a három uniós intézmény vezetője előtt lennének a konferencia végkövetkeztetései, amelyek lehetséges végrehajtását azt követően mind a Tanács, mind a Parlament, mind pedig a Bizottság a szerződésekben lefektetett hatásköreivel összhangban vizsgálja.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia eredeti célját tekintve arra szolgálna, hogy politikusok, civilek, szakmai szervezetek közösen szabjanak az Uniónak új irányvonalakat. A mostani feltételek mellett mindezt nehezen, vagy csak részben lehet megvalósítani. A 12 hónap kevésnek ígérkezik a rendezvénysorozat tág témaköreinek – például digitális átalakulás, társadalmi igazságosság, az EU szerepe a világban – érdemi körüljárására, valamint, ha a szervezők valóban minden szempontot, érdeket be akarnak csatornázni, akkor arról is dönteniük kell, hogy a több, de kisebb létszámú, vagy a kevesebb, de sok résztvevőjű online fórumok lennének erre a legmegfelelőbbek. Digitális térben ugyanis kevésbé gördülékenyek az egyeztetések, mint személyesen. Azáltal pedig, hogy az új javaslat nem tartalmazza a szerződésmódosítás lehetőségét, jelentős reformok nem várhatók az Európai Unióban.
Kép: Eurodiaconia
