• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Gyaraki Réka

A kiberbűncselekmények áldozatai – Catch Me, If You Can

A 4. ipari forradalom nyújtotta digitális forradalom változásokat hozott az emberek életébe. A személyes találkozások és kontaktusok helyét átvette a kibertér, amely sokszor megkönnyítette a

Gyaraki Réka 2021.02.25.
Hőnich Henrik

Germanizálás vagy centralizálás? II. József nyelvrendelete és a magyar rendek

II. József 1784. április 26-án kibocsátott, a történeti szakirodalomban szokásosan „nyelvrendeletként” emlegetett királyi leirata fordulópontot jelentett az uralkodó és a rendek viszonyában. A rendelet új

Hőnich Henrik 2021.02.25.
Zahorán Csaba

1920 a közép-európai emlékezetben – regionális emlékezetpolitikai körkép (2020) II.

Románia – még egy centenárium 2020-ban egy újabb, mégpedig egy kifejezetten magyar vonatkozású elemmel gazdagodott a román történeti tudat. A „Nagy Egyesülés” centenáriumának 2018-as felidézése

Zahorán Csaba 2021.02.25.
Szilágyi Balázs

A visegrádiak és Bécs árumegállító joga

Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón megfogalmazott egyik fő célkitűzés – amint azt a történelemkönyvek lapjain olvassuk – az árumegállítójogával visszaélő Bécs elkerülését lehetővé tevő kereskedelmi útvonalak

Szilágyi Balázs 2021.02.25.
Navracsics Tibor

Egy újabb Európai Tanács ülés a koronavírus-járvány árnyékában

Nem várható váratlan fordulat az Európai Tanács ma kezdődő ülésén. Mégis, néhány részletre érdemes lesz odafigyelni: az állam- és kormányfők vitát folytatnak a déli partnerség

Navracsics Tibor 2021.02.25.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Hegedüs Csilla
Hegedüs Csilla
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.26.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.26.

Értelem és érzelem – avagy a megfutamodás diszkrét bája

Sokat olvashattunk az elmúlt napokban a Bizottság döntéséről, amelyben elutasítja a jogalkotást Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek ügyében. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről van szó, amelyről bővebben itt olvashatnak.

Kiváló cikkek, elemzések születtek arról, hogy miért utasította el a jogalkotást a Bizottság több, mint 50 millió nyelvi vagy etnikai kisebbségben élő európai polgár ügyében. Megszólaltak azok is, akik bár semmit nem tettek az ügy sikeréért, sok esetben alá sem írták a kezdeményezést, most mégis az Unió törvényeinek, szokásjogának legfőbb ismerőivé váltak, és elmondták: mi már az elején elmondtuk, hogy ezzel nem kell foglalkozni, nem így kell foglalkozni, és különben is csak az ingyenélő politikusok felfújt lufija az egész.

Hogy miért nem akarta a Bizottság felvállalni több, mint 50 millió nyelvi vagy etnikai kisebbségben élő európai polgár ügyét?

Nézzük csak végig az EB döntéseit.  

Volt olyan döntés, amely évtizedek, vagy évszázadok megoldatlan emberi, polgári  problémáira adott volna választ? Nem.

Volt olyan döntés, amellyel esetleg szembement volna néhány tagállam berögzött szokásaival, azért hogy jobbá tegye az európai polgárok életét? Nem.

Volt olyan döntés, amellyel megmutatta volna, hogy Európa egységes, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak? Nem.

Sőt, nagyon gyakran a kettős mérce érzetét keltik, lásd a jogállamiságra vonatkozó vitát.

Az alapelvek, amelyek szépen és hangzatosan le vannak fektetve, nem ugyanazt jelentik Európa polgárai számára.

A Minority Safepack segíteni akart a Bizottságnak bátorságot önteni a saját lelkébe, hogy belenyúljon olyan kérdésekbe, amelyek fontosak Európa polgárai számára, amely folyamat során megmutathatta volna, hogy „ki az úr a háznál”. Hiába.

A Minority Safepack precedenst akart teremteni arra, hogy a Bizottság Európa polgárainak ügyében, az ő érdekükben döntsön, hisz ő a polgárokat, és nem a nemzeti kormányokat képviseli. Hiába.

A Minority Safepack tisztázni akart egy alapvető emberi jogi kérdést: az anyanyelvhez, a kultúrához, az identitáshoz való jog kérdését. Nem elméletben, hisz az minden tagállam alkotmányában szerepel, hanem gyakorlatban, mintegy eszközt adva a Bizottságnak, hogy megmutassa: szerinte miért érték a sokszínűség, és hogyan kell védeni ezt az értéket. Hiába.

Ha a kisebbségi jogok meg lennének oldva a tagállamok szintjén, akkor nem lett volna szükség az MSPI-re.

Ha több, mint egymillió polgár felhívja erre a Bizottság figyelmét, akkor legalább annyi jóindulat kellett volna legyen a bizottságban, hogy azt mondja: köszönöm, hogy szóltatok, üljünk le, beszéljük meg. Hisz a kezdeményezők és a bizottság is – elvileg – ugyanazt akarják: hogy az európai polgárok az egység a sokszínűségben zászlaja alatt jólétben éljenek, gyarapodjanak. „Meggyőződésünk az, hogy Európának meg kell védenie polgárait, az őshonos kisebbségeket is, akik a többségiekhez hasonlóan szintén hozzájárultak az elmúlt száz esztendőben Európa sokszínűségéhez, viszont nem kívánnak asszimilálódni. Ezt az EU-nak kötelessége felismerni. Mi párbeszédet kérünk a törvényhozóktól, ezt követően pedig egy olyan törvényt, amely rendezi a kisebbségi jogokat a tagállamok szintjén. Uniós védelmet nyújt az őshonos kisebbségeknek, szabad anyanyelv-használatot és szimbólumhasználatot ír elő, egyenlő bánásmódot biztosítana többség és kisebbség között” – mondták anno a kezdeményezők.

A Bizottság azonban elhárította ezt, nem tudott, vagy nem mert felnőni a feladathoz. Nem tudott, vagy nem mert belenyúlni egy olyan problémába, amely esetenként akár több százéves megoldatlan ügy.

Márpedig mi itt tudjuk, hogy a megoldatlan ügyek félreseprése sosem vezet jóra! Éppen ezért kell folytatnia a munkát a kezdeményezőknek és azoknak, akik melléjük álltak. Rá kell ébreszteniük az Európai Bizottságot arra, hogy el kell látnia a feladatát. Így az MSPI küldetése túlmutat 50 millió európai polgár jogainak kiharcolásán: az is a feladata, hogy jobbá, hatékonyabbá, az EU polgárai valós gondjainak megoldójává tegye az EU intézményeit.

Kép: The Innovation in Politics Institute

Témakörök: Európa, Európai Bizottság, kisebbségpolitika, kisebbségvédelem, Minority SafePack

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.