A pandémia hatására az uniós regionális politika megújulni látszik: a kohéziós alapok felhasználási módja lényegesen megváltozott, mi több, a regionális politikák legújabb pályázati lehetősége is a járvány által okozott károkra adott innovatív megoldásokat támogatja.
A világjárvány okozta súlyos gazdasági és társadalmi károk ellensúlyozása érdekében úgy a tagállamok, mint az Európai Unió számos intézkedést foganatosítottak, amelyeknek célja a krízishelyzetre adott gyors válaszadás volt. Tudva azt, hogy az egyes kihívások pontos részleteit a helyi közösségek ismerik és ennek megfelelően a leghatékonyabb választ is azok adhatják, az Európai Unió szakpolitikáiban úgy tűnik, hogy megerősödött a régiók szerepe. Ezt leginkább a kohéziós szakpolitika egyes új intézkedéseiből láthatjuk.
Egyrészt, megváltoztak a kohéziós alapok felhasználásának elsődleges céljai és a forráselosztás aránya. A kohéziós alapok támogatásai a különböző fejlettségű régiók felzárkóztatását célozza meg, vagyis a regionális konvergencia hosszútávú beruházásaira összpontosít. Ezzel szemben, az egyik új kezdeményezés elsődleges célja, hogy a kialakult szükséghelyzetre a tagállamok régiói gyorsan és eredményesen tudjanak reagálni. A Bizottság 2020 áprilisában két, a koronavírusra adott válaszokat támogató beruházási kezdeményezési intézkedéscsomagot (Coronavirus Response Investment Initiative és a Coronavirus Response Investment Initiative Plus) indított el, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács rendkívül gyorsan jóváhagyott. Az átalakítási céloknak megfelelően az új intézkedési csomagok rendkívül rugalmasak. A regionális felzárkóztatáson túlmenően elsődleges céljuk, hogy a leginkább érintett területeken nyújtsanak gyors segítséget, mint például az egészségügy valamint a helyi kis- és középvállalatok. Mi több, a program lehetővé teszi, hogy a régiók 100 százalékos társfinanszírozási rátáért folyamodjanak az egyes programok esetében, ami nagymértékű segítséget nyújt az esetleges likviditási nehézségek elkerülésében. Az intézkedéscsomag által nyújtott lehetőséggel az Unió 27 tagállama élt vagy tervez élni, és több, mint száz különböző, releváns programmódosítási szándékot nyújtottak már be. Ezek mintegy kétharmadát a Bizottság már jóváhagyta és a többi program engedélyezése is folyamatban van. Magyarország esetében ez a módosítás tette lehetővé, hogy a korábban csak bizonyos régiókban lévő kis- és középvállalatoknak adható támogatást az ország többi területén lévő vállalkozás is igénybe vehesse. A kohéziós politikák átalakítása az Interreg Magyaroroszág-Szlovákia programot is érintette, amelynek költségvetése 97 millió euró és jelenleg összesen 39 futó projektje van.
Nem csupán a kohéziós alapok felhasználási célja és az egyes programok finanszírozási aránya módosult a pandémia hatására. Július végén, rendkívül szoros lejáratú jelentkezési határidővel (szeptember 7-e), a Bizottság egy új pályázati lehetőséget tett közzé, amelynek célja új regionális partnerségi programok kialakítása. A kezdeményezés leginkább arra törekszik, hogy olyan transznacionális üzleti beruházási projektek kialakítását ösztönözze, amelyek felgyorsítják a régiók közötti innováció kiterjesztését. A jelenlegi bizottsági prioritásokkal összhangban négy új kiemelt terület van. Első helyen szerepelnek a világjárvány kezelésére bevezetett új technológiák és megoldások, mint például az orvosi értéklánc fejlesztése érdekében mozgósított regionális kapacitás és innováció felgyorsítása. Második pontban azon orvostechnikai termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos projektek szerepelnek, amelyek érintik a körkörös gazdaság és az egészségbiztonság sürgető kérdéseit. Ilyenek például az orvostechnikai eszközök és berendezések újra gyártása és felújítása, vagy az egészségügyi hulladék kezelése. A pályázat keretén belül egyéb támogatott területek: a felelősségteljes, innovatív és intelligens turizmus a különböző értékláncokon keresztül, illetve a hidrogéntechnológián alapuló innovatív megoldások a szén-intenzív régiók sajátos kihívásainak kezelése érdekében.
A bemutatott legújabb uniós intézkedések azt emelik ki, hogy krízishelyzetekben leginkább a lokális vagy regionális szereplők képesek gyors és hatékony választ adni. Az Unió az ilyen irányú törekvéseket támogatja, miközben a hosszútávú stratégiák és prioritások meghatározásának jogát megtartja önmagának.
Az elemzés letölthető PDF formátumban.
