Minden év július 11-én emlékezünk meg Nursiai Szent Benedekről, Európa védőszentjéről.
A 2016-os, hatalmas pusztulást okozó közép-olaszországi földrengés egyik legsúlyosabban sérült települése a szabin vidék Norcia nevű városkája volt. A város központja romokban hevert, katedrálisa súlyosan megsérült. Az épületet le kellett zárni, hogy elkerüljék az állag további romlását. Amikor én egy évvel a pusztítás után Antonio Tajanival, az Európai Parlament akkori elnökével arra jártam, egy épített környezetében, műemlékeiben, de lelki jólétében is súlyos veszteségeket szenvedett, traumatizált közösség tagjaival találkoztam. Az akkoriban alakult Európai Szolidaritási Testület egyik első bevetése tehát keresve sem talált volna alkalmasabb helyet emberbaráti missziójának megkezdéséhez.
Norcia Nursiai Szent Benedek szülővárosa. Itt látta meg a napvilágot a feljegyzések szerint Kr.u. 480 körül egy előkelő család fiaként. Innen indult el arra az életpályára, amely végül az európai kultúra újjászületéséhez és megújulásához vezetett.
Aki csak egy kicsit is ismerős a történelemben, láthatja, hogy Nursiai Szent Benedek olyan korban élt, amikor minden, ami Európához köthető volt, hanyatlani látszott. A Nyugatrómai Birodalom éppen széthullott, központi területei behódoltak a gót hódítóknak. A kultúra központja az új birodalmi főváros, Konstantinápoly lett, míg az egykori Római Birodalom nyugati területein a teljes politikai, morális és kulturális hanyatlás lett úrrá.
Az érzékeny fiatalember a kivonulást választotta. Több évnyi bolyongás után, amikor különböző szerzetesi közösségeknél keresett lelki nyugalmat, végül Monte Cassino hegyén létrehozta saját kolostorát és szerzetesi közösségét, elindítva ezzel történelmi útján a bencés rendet. Megalkotta a rend alkotmányává váló Regulát, amely mind a mai napig a nyugati szerzetesrendek belső szabályainak mintájaként él. Megalkotta a rend jelszavát: „Imádkozzál és dolgozzál” – Ora et labora -, amely nemcsak a bencés rend, de hamarosan az újra erőre kapó Nyugat iránymutatója is lett.
Nursiai Szent Benedek életének emlékei kézenfekvően kínálják a későbbi korok európai történelmének megfeleltetéseit. Az általa adott jelszó az európai kultúra virágkorának alapvető parancsa. Az általa alapított kolostor, Monte Cassino 1944-es háborús pusztulása az egész kontinens számára a régi rend pusztulását, és egy új korszak eljövetelét jelezte. Szülővárosának mostani szenvedése pedig mintha újabb figyelmeztetés lenne arra, hogy Európa ismét bajban van.
VI. Pál pápa 1964-ben Pacis nuntius kezdetű brévéjével nyilvánította Nursiai Szent Benedeket Európa védőszentjének. A pápa indokolása szerint Nursiai Szent Benedeket azért nyilvánítja Európa védőszentjének, hogy: „…a mai embereknek legyen szinte kitapintható és szent Európa spirituális egységének eszménye, és ehhez ne hiányozzék nekik a fentről jövő segítség, hogy ezt a gyakorlatban is tervszerűen megvalósítsák.”
Kézenfekvő írói fordulat megjegyezni, hogy Nursiai Szent Benedek küldetése most is legalább annyira fontos, mint bármikor a történelem korábbi időszakaiban. Béke van a földrészen, ez a legfontosabb. Ám mintha elfeledkeztünk volna a lelki egységről, és mindazokról a dolgokról, amelyek inkább összekötnek, mintsem szétválasztanak minket. Nursiai Szent Benedek missziója napjainkban tehát legalább olyan fontos, mint ezerötszáz évvel ezelőtt volt.
