A koronavírus az Európa jövőjéről való gondolkodásra is hatással volt. Az eredeti menetrend szerint május 9-én nagyszabású konferenciasorozat vette volna kezdetét a témában, de a jól ismert korlátozások miatt a rendezvényeket el kellett halasztani. A válságkezelés egy időre elterelte figyelmet a kérdéskörről, a vírushelyzet csillapodásával azonban ismét egyre többen szorgalmazzák a konferenciasorozat elindítását.
A konferenciasorozat nyitó eseményére eredetileg május 9-én, az Európa-napon került volna sor. Az időzítés több szempontból is szimbolikus jelentőséggel bírt. A konferenciasorozatot Dubravka Suica horvát uniós biztos irányítása alatt nyitották volna meg a Schuman Nyilatkozat 70. évfordulóján Dubrovnikban, az Unióhoz legújabban csatlakozott Horvátország soros elnöksége alatt. A koronavírus okozta helyzet felülírta az eredeti menetrendet. Érthető okokból az elmúlt hónapokban a válsággal kapcsolatos sürgősségi kérdések élveztek prioritást.
A járvány lecsengésével azonban ismét egyre több szó esik a konferenciáról. Az uniós intézmények közül e téren az Európai Parlament bizonyul a legaktívabbnak. A Parlament már 2020. január 15-én elfogadta a konferenciával kapcsolatos álláspontját, egy héttel megelőzve ezzel a Bizottságot is, amely január 22-én tette közzé a saját elképzeléseit összegző dokumentumot. A Tanács év elején szintén nekilátott álláspontja kidolgozásához, azonban a tagállamok miniszterei között végleges kompromisszum még nem született. Amíg nem születik meg a tanácsi álláspont, az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat sem kezdődhet el. A tervek szerint ugyanis a konferenciasorozat keretét a három intézmény között kötendő megállapodásban rögzítik majd.
Az Európai Parlament rendszeresen igyekszik nyomást gyakorolni a Tanácsra annak érdekében, hogy az mielőbb meghatározza az álláspontját. Az európai parlamenti frakcióvezetőket tömörítő Elnökök Értekezlete május 9-én közleményben sürgette a Tanácsot, hogy jusson megegyezésre a konferenciával kapcsolatos álláspontját illetően. Az Európai Parlament június 17-i plenáris ülésén is vitát folytatott az Európa Jövőjéről szóló konferenciáról, majd állásfoglalást fogadott el, amelyben jelezte, „sajnálja, hogy a Tanács még nem fogadta el álláspontját a konferenciára vonatkozóan, és ezért sürgeti a Tanácsot, hogy nézeteltéréseit meghaladva gyorsan terjesszen elő álláspontot a konferencia formátumára és megszervezésére vonatkozóan.” A parlamenti vitán, amelyen a Tanács és a Bizottság képviselői is részt vettek, többen hangot adtak azon véleményüknek, hogy a koronavírus miatt talán még sürgetőbbEurópa jövőjéről gondolkodni, mint korábban.
A konferenciasorozat mielőbbi elindítása azonban még önmagában nem jelentene sikert. Ahhoz, hogy hasznos legyen a több évesre tervezett közös reflexió, a tagállami és európai döntéshozóknak olyan formátumot kell teremteniük, amely biztosítja, hogy az európai polgárok számára valóban fontos ügyek kerüljenek elsősorban a napirendre. A konferencia sikeressége szempontjából meghatározó, hogy mennyire tudja majd megjeleníteni az európaiak gondolatait a maguk sokszínűségében. Az uniós intézmények által látványosan felkarolt konferenciasorozat magában hordozza a kísértést, hogy elsősorban olyan kérdéseket és véleményeket helyezzenek előtérbe, amelyek az uniós intézményrendszer hatásköreit erősítik. Európa érdekét ugyanakkor az szolgálná a leginkább, ha a konferenciasorozat valódi demokratikus fórumot teremtene, ahol nincs különbségtétel az uniós fősodor szempontjából „bevett”, vagy „marginálisnak” tekintett nézőpontok kezelése között. Az, hogy ezt az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatnak sikerül-e biztosítania, még a jövő kérdése.
Fotó: Portfolio
