Az Európai Bizottság elnöke a múlt héten szerdán mutatta be az Európai Parlamentben a Bizottság gazdaságélénkítő csomagjának elemeit. Eurókötvényről nincs szó, ám a déli államok számára sikert jelenthet, hogy a jövőben fokozottan segítik a legsúlyosabb károkat szenvedett gazdaságok újjáépítését. Nyertesek lehetnek tehát a dél-európai országok, míg a vesztesek közé az előző Bizottság által kidolgozott többéves pénzügyi kerettervet, valamint a válság által kevésbé sújtott közép-európai országokat sorolhatjuk.
Ursula von der Leyen május 13-án, az Európai Parlament plenáris ülésén ismertette az Európai Bizottság által kidolgozott gazdaságélénkítő és -újjáépítő csomag részleteit. A helyszín két okból is adottnak volt tekinthető. Egyrészt a csomag egyik eleme a következő többéves pénzügyi keretterv, amelynek tervezetét az Európai Parlament már megtárgyalta. Az alapvető átalakításokhoz meg kell azonban szerezni a testület jóváhagyását, így idejekorán meg kell ismertetni a képviselőket a tervezett változtatásokkal. Másrészt von der Leyen az intézkedéssorozat demokratikus legitimációját is erősíteni kívánta azzal, hogy a nyilvánosság előtt itt ismertette először elképzeléseit.
A Bizottság által javasolt gazdasági élénkítő csomag alapvetően két elemből állna. Az egyik a többéves pénzügyi keret – azaz az Európai Unió hétéves költségvetés – tervezetének módosítása. Mellette azonban a Bizottság indítványa szerint létrejönne egy kifejezetten a gazdasági újjáépítést szolgáló pénzügyi eszköz is, amelynek a pénzügyi alapját olyan kölcsönök jelentenék, amelyeket a tagállamok garanciavállalásával és azok erejéig a Bizottság venne fel a tőkepiacokon. A tervet egy héttel később már a megvalósulás követte: május 18-án Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megállapodtak 500 milliárd eurónyi garanciavállalásban, amely a Bizottság számára jelentene meglehetősen nagy mozgásteret. A tervezet szerint a két forrásból rendelkezésre álló pénzek mindegyike európai uniós programokon keresztül jutna el a kedvezményezettekhez.
Az újjáépítésre szánt források elköltési mechanizmusa három pilléren fog nyugodni. Az első pillér a tagállamokat segíti majd. Ennek célja nemcsak az, hogy olyan programokat finanszírozzon, amelyek lehetővé teszik az adott tagállam gazdaságának újjáépítését, hanem egyben a Bizottság által a következő időszakra meghatározott elsőbbségi célok felé is orientálja a gazdaságokat.
A cél, hogy a jövő Európája klímasemleges, digitális és reziliens legyen. Ezeknek a céloknak a megvalósítását is segítené egyben az új újjáépítési csomag, amelynek ez az eleme az európai szemeszter mechanizmusába épülne be. Az első pillérben szereplő programok minden tagállam számára elérhetőek lesznek, függetlenül attól, hogy az adott ország tagja-e az eurozónának, vagy sem. Ugyanakkor von der Leyen egy kohéziós kiegészítő rendszert is javasol, ami azokat az országokat segítené, amelyek gazdaságát a legmélyebben sújtotta a járvány.
A csomag második pillére a magánbefektetéseket ösztönözné, elsősorban a mesterséges intelligencia és a megújuló energiák hasznosítása terén. Ennek keretében tovább erősítenék az InvestEU elnevezésű befektetésösztönző programot. Új elemként a további befektetések támogatására létrehoznák a Stratégiai Beruházási Eszközt (Strategic Investment Facility), míg a likviditás erősítése érdekében pedig egy új Fizetőképességi Eszközt (Solvency Instrument) vezetnének be.
Végül a harmadik pillér azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyek a koronavírus-járvány tanulságaira adnak közvetlen választ. Ennek keretében megerősítik azokat az európai uniós programokat, amelyekről a járvány kezelése során bebizonyosodott, hogy alapvető fontosságúak. Így több pénzre számíthat a jövőben az Európai Unió polgári védelmi és humanitárius segélyező tevékenységét összefogó RescEU program, vagy az Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizont Európa. A járvány következményeként szorosabbra fogják a szakpolitikai együttműködést az egészségügyi politika területén is, és a Bizottság indítványozza egy új, önálló, uniós szintű Egészségügyi Program megalkotását. Ugyancsak megerősítik az Európai Unión kívüli partnerekkel való együttműködést az újabb járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében. Ennek jegyében az eddigieknél is nagyobb figyelmet fognak kapni azok a programelemek, amelyek a szomszédságpolitika, a nemzetközi együttműködés és fejlesztéspolitika, valamint az előcsatlakozási alapokon belül az ilyen jellegű partnerséget erősítik.
Von der Leyen európai parlamenti beszéde azt mutatja, hogy a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válság felszámolásának pénzügyi eszközeiről szóló vita a végéhez közeledik. Az Európai Unión belüli válságkezelés hagyományos receptje érvényesült: a dél-európai országok végül nem tudták kiharcolni a koronakötvény kibocsátását, ugyanakkor az északiak teljes ellenzése is elbukott. A megoldás nagyjából a német javaslat körül körvonalazódik. Jórészt a meglévő uniós struktúrák átalakításával segítik a tagállamokat, illetve – ugyancsak a német javaslatnak megfelelően – a tagállamok a befizetéseiken túl garanciavállalással segíthetik a Bizottságot újabb forrásokhoz.
A Bizottság mostani javaslata alaposan átrendezheti a következő – elvileg 2021. január elsején hatályba lépő – többéves pénzügyi kerettervet is. Amennyiben a járvány okozta károk elhárítása a kohéziós politika szempontjává is válik, akkor a dél-európai országok, annak ellenére, hogy az eurókötvény bevezetésére tette erőfeszítéseik kudarcot vallottak mégis az elkövetkező időszak nyertesei lehetnek. Ez viszont azt is jelenti, hogy a közép-európai országok – amelyeknek gazdasága és társadalma is sikeresebben állt ellen a koronavírus-járványnak – pozíció- és forrásvesztéssel kénytelenek szembesülni a jövőben.
Kép: Európai Bizottság
