Ismerős frontvonalak rajzolódnak ki az Európai Tanács csütörtöki ülésére készülődve. Blogunkban is többször foglalkoztunk már a vitával, ahol az európai szolidaritást szorgalmazók állnak szemben a költségvetési fegyelem híveivel. A vitában eddig a Visegrádi Négyek nem nagyon hallatták hangjukat. Az előzmények alapján azonban vélhetően nem lennének boldogok egy, az eurozónára vonatkozó koronakötvény bevezetésével.
A mai Európai Tanács ülése előtt viszonylag kevés ismeretlen tényezővel kell számolnunk. Ismerjük a déli országok álláspontját. Láthattuk, hogy ez milyen heves ellenkezést váltott ki a holland és az osztrák kormány részéről. Figyelemmel kísérhettük azt is, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálja az egymással szemben álló álláspontokat kibékíteni javaslatával, amely tartalmilag megőrizné a déliek javaslatának lényegét, maximálisan figyelembe véve az ellenkezők érzékenységét is.
A közel egy hónapos vitában ugyanakkor egy országcsoport látványosan nem vett részt. A visegrádi országokról van szó, akik egyébként a következő hétéves pénzügyi kerettervről szóló vita aktív résztvevői, a Kohézió Barátai nevű koalíció tagjaiként. Ebből adódóan némileg meglepő az országcsoport passzivitása.
Kétségtelen, a Visegrádi Négyek nincsenek könnyű helyzetben, amikor érdekeiket kell egyeztetniük. A négy ország közül három az eurozónán kívül található, míg Szlovákia része a közös pénz övezetének. Mind a négyük hagyományosan támogatói annak a megközelítésnek, amit a déli országok is magukénak vallanak – jól mutatja ezt a Kohézió barátai nevű csoportban való részvételük is –, ám ebben a konkrét esetben vélelmezhetően más érdekeik vannak. Szlovákia például a koronakötvény kibocsátását támogató euróövezeti nyilatkozatot nem írta alá, ezzel is jelezve különállását a déli euróövezeti országoktól.
Közvetlen módon a visegrádi országok politikusai közül egyedül Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter nyilvánult meg, aki ugyan támogatta a francia fél által javasolt ötszáz milliárdos gazdaságélénkítő csomagot, amely mind az eurózóna, mind pedig az eurózónán kívüli gazdaságok számára segítséget jelentene. Úgy gondolta azonban, hogy az európai gazdaságok újjáélesztésére nem a meglévő forrásokat kell felhasználni, hiszen azok legitim célokat finanszíroznak most is. Szerinte nem is a kötvénykibocsátás a megoldás, hanem az új európai adók bevezetése. Ezek közé tartoznak például a különböző adóparadicsomok megadóztatása, a digitális adó, valamint a pénzügyi tranzakciók megadóztatása.
Figyelembe véve azonban az európai adók bevezetésével kapcsolatos eddigi tagállami ellenállást, a lengyel javaslatot inkább tekinthetjük ügyes politikai manővernek, mint reális, a tagállamok összességének támogatását élvező javaslatnak. A rendelkezésemre álló adatok alapján, a visegrádi országok mai álláspontjára vonatkozóan az alábbi kísérleti jellegű prognózist teszem:
1. Lesz közös visegrádi álláspont. Az uniós migrációs politikában, és a közös pénzügyi keret támogatása során szorossá tett együttműködés jó tapasztalatai arra ösztönzik a Visegrádi Négyeket, hogy közös, vagy legalábbis összehangolt álláspontot próbáljanak érvényesíteni a vita során.
2. A visegrádi országok nem az eurózónára korlátozódó, hanem az egész Európai Uniót lefedő programot fognak támogatni. Ebből adódóan nem fogják támogatni a koronakötvényre vonatkozó indítványt sem.
3. Nem fogják támogatni azt a megoldási javaslatot sem, hogy az elkövetkező időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettervet alakítsák át, és az uniós politikák jelenlegi finanszírozásának megváltoztatásával teremtsék elő a gazdaságélénkítő programok szükséges fedezetét.
4. Úgy gondolják, hogy szükség van egy európai uniós gazdaságélénkítési programra, amely azonban nem vonhatja el létező uniós programok pénzügyi fedezetét, és nem ingathatja meg közös garanciavállalásaival az egyes országok költségvetését.
5. A fentiek alapján a legvalószínűbb, hogy a visegrádi országok a Franciaország által támogatott javaslat mögött sorakoznak fel, amely egy ötszáz milliárd eurós célhoz kötött és előre meghatározott ideig működő alapot hozna létre.
Természetesen a fenti, kísérleti prognózis értékelhetőségéhez néhány további feltételnek kell teljesülnie. Mindenekelőtt annak, hogy az Európai Tanács csütörtöki ülésének döntéssel kell zárulnia. Ez azonban – figyelembe véve a különböző álláspontok egymástól való távolságát – egyáltalán nem vehető biztosra.
A bejegyzés letölthető PDF formátumban.
