A menekültválság – annak első, 2015-ös hulláma óta – újabb és újabb helyszíneken fellépő kihívást jelent az Európai Unió tagállamai számára: legutóbb Finnország több mint ezer kilométer hosszú keleti határvonalán nőtt meg a vízum és útlevél nélküli menedékkérők száma. A probléma 2023 őszén kezdődött, ugyanis ekkor kezdett megugrani a keleti határt szárazföldön átlépni kívánó személyek száma, bár napi szinten nem haladta meg a száz főt az egész finn határszakaszt tekintve.
Ahogyan arról a finn közszolgálati médium, az Yle is beszámolt, a határ orosz oldalán tartózkodó menedékkérők közel-keleti származásúak, valamint nem rendelkeznek semmilyen papírral a Finnországba való belépéshez. Ugyan a migránsok száma erre nem feltétlenül adna okot, a finn kormány azonban rendkívüli lépésre szánta el magát a probléma megfékezésére: 2023. december 15-én lezárták a finn keleti határt teljes hosszában.
A Közel-Keletről érkező menekültek okozta krízis mindazonáltal Finnországban sem ismeretlen jelenség: 2015-ben itt is óriási nyomás helyeződött az Oroszországgal közös, 1 343,6 kilométer hosszúságú keleti határszakaszra. Akkor napi ezer körül mozgott a menedékkérők száma, mely jóval magasabb volt a mostaninál. A határátkelést megkísérlőknél egyébként gyakori, hogy biciklivel próbálnak meg átjutni az orosz oldalról Finnországba, mivel a gyalogos átlépés tilos, a bicikli viszont járműnek számít. Erre egyébként szintén volt már példa 2015-ben ugyanezen a határszakaszon, valamint Észak-Norvégiában is.
Azonban a 2015-ös menekültválsághoz képest markáns különbséget láthatunk a finn kormány reakciójában. A kormány a kezdetektől fogva Oroszország felől érkező fenyegetésként kezelte a határra érkezők számának megugrását; Petteri Orpo miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, nem egyéni menedékkérők érkezéséről van szó, hanem hibrid támadásról és nemzetbiztonsági kockázatról. Kezdetben az Oroszországgal közös szárazföldi határon néhány átkelő még nyitva maradt volna, azonban végül mindet lezárták. Ilyen határozott és széleskörű lépést korábban nem láthattunk Finnországtól a menekülthelyzet kapcsán.
Nemzetbiztonsági szempontból természetesen nem meglepő, hogy a finn kormány teljes keleti határzárat rendelt el, az azonban precedensértékű, hogy ezzel együtt felfüggesztette a menedékkérelem benyújtásának lehetőségét is Finnország szárazföldi határátkelőin. Korábban a finn kormány minden esetben követte a menekültek jogait biztosító nemzetközi szabályokat, többek között az Európai Unió szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségének menekültekre és migránsokra vonatkozó intézkedéseit. Eközben a finn állampolgárok továbbra is használhatják a lezárt átkelőhelyeket.
Feltehetjük a kérdést, mennyire megfelelő mértékű reakció ilyen, napi szinten alacsony számú migráns esetében a teljes határzár? A finn kormány a mostani hullám kezdetétől fogva hangsúlyozta, hogy a körülmények arra utalnak, hogy az orosz határra érkezőket szervezetten juttatják az átkelőpontokhoz. Így fennáll az instrumentalizáció veszélye, vagyis a határra érkezők között könnyen lehetnek terroristák, illetve a finn állam esetleges destabilizációjára alkalmas személyek.
A finn álláspont szerint egyértelmű az orosz hatóságok támogatása a migránsok eljuttatásában, ugyanis ennyi papír nélküli személy más esetben nem juthatna el a határig; az az orosz belbiztonsági erők működésképtelenségét jelezné. Az orosz közreműködést pedig a Finnországba átjutottak beszámolói is megerősítik. Ráadásul a finn határon kialakult helyzethez hasonlót már láthattunk 2021-ben, mikor a lengyel határon gyűltek össze a Közel-Keletről Belaruszon keresztül érkező migránsok. Bár abban az esetben jóval nagyobb embertömegről volt szó, mint jelenleg, akkor is az elsődleges problémát a nemzetbiztonsági kockázat jelentette. Szintén komoly kihívást jelent a 2021-es lengyel helyzethez hasonlóan, hogy a téli időben a határra érkezőknek akár -30 Celsius fokos hideggel kell szembenézni. Ez szintén nyomásgyakorlás eszköze lehet, hogy a finn hatóságok engedjék át a határon összegyűlt migránsokat.
A finn határon kialakult helyzet jól mutatja, hogyan okozhat a migrációs válság újabb és újabb kríziseket az EU tagállamaiban, melyek könnyen uniós szintű biztonsági kockázattá válhatnak. Finnország eddig szigorúan a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedéssel, vagyis határzárral igyekezett csökkenteni a lehetséges veszélyeket, azonban a finn keleti határ egyben EU-, és 2023 áprilisa óta NATO-határ is, így a finn-orosz határ fenyegetései a jelenleginél sokkal nagyobb potenciális kockázatot jelenthetnek.
Finnország egyelőre annyiban élt az Unió segítségével, hogy a korábbi tízfős Frontex csapatot ötven fővel bővítették, amivel együtt a határellenőrzéshez szükséges plusz felszerelést is kaptak. Január 11-én pedig a finn kormány közleményt adott ki, hogy a határzárat további egy hónappal meghosszabbították, múlt hónapban pedig április 14-ig terjesztették ki a belépési korlátozást. Kérdés azonban, meddig tudja Finnország a gyakorlatban állandó ellenőrzés alatt tartani az 1 343,6 kilométer hosszú határszakaszt, hiszen a migránsok közül így is vannak, akik sikeresen átjutnak gyalog. Érdemes figyelemmel kísérni a finn határhelyzetet, hiszen könnyen lehet, hogy komolyabb EU-s beavatkozásra lesz szükség további eszkalálódás esetén.
Források
Nyitókép: Figyelmeztető tábla a finn–orosz határzónánál, forrás: Wikipédia / JIP
