Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pató Viktória Lilla

Megszületett a világ első átfogó MI-szabályozása

Történelmi pillanatot éltek át a brüsszeli tárgyalásokon: a Tanács és a Parlament megegyezett a Mesterséges Intelligencia Szabályozásról (AI Act).

Pató Viktória Lilla 2023.12.11.
Tóth Bettina

Javult a belélegzett levegőnk minősége?

Az európai szén-dioxid-kibocsátás csökken, de a világátlag növekszik.

Tóth Bettina 2023.12.08.
Kalas Vivien

Vita az uniós költségvetésről

Az ellentétek feloldása jelentős kihívást jelent.

Kalas Vivien 2023.12.07.
Varga Csilla

NATO támogatás minden helyzetben?

A háborúk rendkívül kiszámíthatatlanok.

Varga Csilla 2023.12.06.
Molnár Ákos Ádám

A munkahelyek átalakítója? Megváltoztatója? Felszámolója?

Kilátások és lehetőségek.

Molnár Ákos Ádám 2023.12.04.
MESSZELÁTÓ BLOG
Pethő Marcell
Pethő Marcell
a Nemzetek Európája Karrierprogram végzett hallgatója
  • 2022.06.24.
  • 2022.06.24.

Hogyan alakult Szlovénia elnökség utáni Európa politikája?

Az elmúlt évben meglehetősen nagy figyelem irányult Szlovéniára az Európa Unió színterén, mivel az ország töltötte be 2021 júliusa és decembere között az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét. Azonban érdekes lehet megvizsgálni, hogy a rendkívül aktív globális folyamatok hatására hogyan alakult azóta az ország uniós politikája.

A szlovén elnökség összességében jobban szerepelt, mint 2008-ban az első alkalomkor. Sikerként értékelhető, hogy megerősítették az EU különböző válságokkal szembeni ellenállóképességét, hozzájárulva az országok világjárvány utáni helyreállításához. Jelentős előrelépés történt a munkakörülmények javításában és a digitális átmenet területén, elkezdődött az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat. Megfogalmazható kritikaként, hogy a szomszédságpolitikában nem történt meg a várva várt áttörés.  

Szakpolitikák

A szakpolitikai aktualitásokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy Szlovénia ellenzi Franciaország azon javaslatát, amely szerint azoknak az uniós országoknak, amelyek nem kívánnak migránsokat befogadni, pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük. Aleš Hojs belügyminiszter azzal érvelt, hogy nem támogatja a javaslatot, amíg átfogóan meg nem vizsgálják, hogy pontosan milyen jelentéstartalommal bír a szolidaritás. 

A francia elnökség egyik javaslata, hogy a Schengen-övezeti országok illetékes tárcavezetői között intézményesíteni kellene a politikai egyeztetést annak érdekében, hogy a schengeni térség jobban tudjon alkalmazkodni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokhoz. Szlovénia támogatja az EU-szintű operatív döntésekre kész, kellő politikai felhatalmazással rendelkező állandó „Schengen-tanács” létrehozását. 

Szlovénia szintén támogatja az atomenergia felvételét a fenntartható energiaforrások uniós taxonómiájába, mivel úgy vélik, hogy az atomenergiára az átmeneti időszakon túl, hosszú távon is szükség lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés fenntartásához. A fenntartható élelmezési rendszerekre való áttérést célzó uniós szakpolitikák és kezdeményezések kapcsán egyetértenek azzal, hogy az effektív átmenethez javítani kell a koordináció hatékonyságán. 

Orosz–ukrán konfliktus 

Az orosz–ukrán konfliktus során megfigyelhető, hogy a Jansa-kormány az uniós átlagnál határozottabban bírálta az orosz agressziót. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szerinte emberiség elleni bűncselekmények sorozatát követik el az oroszok Ukrajnában. A konfliktus kitörése óta számtalan alkalommal a szolidaritásáról biztosította az ukrán felet. Ennek egyik kiemelkedő megnyilvánulása volt, hogy márciusban Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel. Szintén diplomáciailag jelentős gesztus, hogy a szlovének elsőként helyezték vissza a nagykövetségük működését Kijevbe. 

Az uniós fellépés tekintetében a szigorú szankciós csomagokat támogatják. Február végén Jernej Vrtovec infrastrukturális miniszter hangsúlyozta, hogy diverzifikálni kell az EU gázellátását és szinkronizálni kell az ukrán és az európai villamosenergia-hálózatot. Áprilisban Anže Logar szlovén külügyminiszter az orosz gázimport azonnali uniós betiltását szorgalmazta. Ezért nem meglepő, hogy Szlovénia is csatlakozott ahhoz a tizenegy uniós országot tömörítő kezdeményezéshez, amely megszüntetné az EU orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét. Ugyanakkor Szlovénia is nagy mértékben rá van szorulva az orosz energetikai importra, a Horvátországon keresztül érkező cseppfolyós gázszállításokban látja a kitörés lehetőségét.

Janez Janša úgy nyilatkozott, a vezetőknek kötelezettséget kellene vállalni arra, hogy Ukrajnának 2030-ig garantált uniós tagságot biztosítanak. A szlovének a tanácsi üléseken Ukrajna felvételével párhuzamosan a keleti partnerség országai számára is uniós perspektívákat szorgalmaznak, és rendszerint kiemelik az EU mihamarabbi nyugat-balkáni bővítésének fontosságát. 

Az EU jövője 

Az Európa jövőjéről szóló diskurzusban a szlovének úgy látják, hogy az EU-ban politikai reformokra van szükség, mely során az uniós polgároknak nagyobb beleszólást kell kapniuk az uniós döntéshozatalba, mindemelett tudatosítaniuk kell magukban az uniós polgárság jelentőségét. A szlovének nem zárkóznak el az alapító szerződések módosításától, Borut Pahor köztársasági elnök csatlakozott Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen ilyen változtatásokat sürgető felhívásaihoz. Tizenhárom uniós ország, köztük Szlovénia, nem hivatalos dokumentumot készített az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeiről és nyomon követéséről, amelyben óva int az uniós szerződések elhamarkodott módosításától. 

Választások

Szlovéniában 2022. április 24-én parlamenti választásokat tartottak, ahol a választók leváltották a jobboldali populista Janez Jansa-t, és helyette egy viszonylag kezdő politikusnak, Robert Golobnak szavaztak bizalmat. A Golob által vezetett Szabadság Mozgalom végül a szavazatok 34,5%-át szerezte meg, míg Jansa Szociáldemokrata Pártja (SDS) 23,6%-ot. A Szabadság Mozgalom 41 mandátumot szerzett a 90 fős szlovén nemzetgyűlésben, szemben az SDS 27 képviselői helyével. Golob pártja várhatóan szövetségre törekszik majd a Szociáldemokratákkal (SD) és a Baloldali Párttal (Levica), amelyek összesen 12 mandátummal rendelkeznek. A Szabadság Mozgalom a zöld energiára való áttérés, a nyílt társadalom és a jogállamiság mellett kampányolt.

A választás eredményét örömmel fogadták a mainstream pro-európai politikai szereplők. Vélhetőleg az új kormányzati ciklusban irányváltoztatás lesz az eddigi Jansa-féle Európa politikához képest, azonban érdemes figyelemmel lenni arra a tényre, hogy amikor valamelyik párt megnyeri a szlovén választásokat, akkor valamit mindig kínálnia kell a vele koalícióra lépő kisebb partnereknek. A támogatásért cserébe ugyanis mindenki kér valamit, maga a kormányfő pedig könnyen elveszítheti a saját politikai mozgásterét, és ne felejtsük el azt sem, hogy az újonnan alakult Szabadság Mozgalomnak még nincsen kormányzati tapasztalata. 

Források

  • https://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/jha/2022/03/03-04/
  • https://english.sta.si/3032465/dnevnik-lauds-work-of-conference-on-the-future-of-europe?q=eu
  • https://english.sta.si/3012199/jansa-urges-eu-get-rid-of-russian-energy-asap?q=eu
  • https://english.sta.si/3034967/eu-countries-including-slovenia-warn-against-rash-changes-to-eu-treaties?q=eu
  • https://infostart.hu/kulfold/2022/02/03/miniszteri-szintu-schengen-tanacs-letrehozasat-szorgalmazza-a-francia-elnok
  • https://www.euronews.com/my-europe/2022/04/25/significant-win-for-brussels-as-france-slovenia-back-pro-eu-leaders
  • https://telex.hu/kulfold/2022/04/22/szlovenia-valaszt-jansa-es-golob-vagyis-a-szloven-orban-es-gattyan-harcat-a-kis-partok-dontik-majd-el
  • https://www.electionguide.org/elections/id/3766/

Nyitókép: Ljubljana belvárosa, Flickr / Fernando Stankuns

Témakörök: elemzés, Európai Unió, Jansa, Szlovénia
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT