Az elmúlt évben meglehetősen nagy figyelem irányult Szlovéniára az Európa Unió színterén, mivel az ország töltötte be 2021 júliusa és decembere között az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét. Azonban érdekes lehet megvizsgálni, hogy a rendkívül aktív globális folyamatok hatására hogyan alakult azóta az ország uniós politikája.
A szlovén elnökség összességében jobban szerepelt, mint 2008-ban az első alkalomkor. Sikerként értékelhető, hogy megerősítették az EU különböző válságokkal szembeni ellenállóképességét, hozzájárulva az országok világjárvány utáni helyreállításához. Jelentős előrelépés történt a munkakörülmények javításában és a digitális átmenet területén, elkezdődött az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat. Megfogalmazható kritikaként, hogy a szomszédságpolitikában nem történt meg a várva várt áttörés.
Szakpolitikák
A szakpolitikai aktualitásokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy Szlovénia ellenzi Franciaország azon javaslatát, amely szerint azoknak az uniós országoknak, amelyek nem kívánnak migránsokat befogadni, pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük. Aleš Hojs belügyminiszter azzal érvelt, hogy nem támogatja a javaslatot, amíg átfogóan meg nem vizsgálják, hogy pontosan milyen jelentéstartalommal bír a szolidaritás.
A francia elnökség egyik javaslata, hogy a Schengen-övezeti országok illetékes tárcavezetői között intézményesíteni kellene a politikai egyeztetést annak érdekében, hogy a schengeni térség jobban tudjon alkalmazkodni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokhoz. Szlovénia támogatja az EU-szintű operatív döntésekre kész, kellő politikai felhatalmazással rendelkező állandó „Schengen-tanács” létrehozását.
Szlovénia szintén támogatja az atomenergia felvételét a fenntartható energiaforrások uniós taxonómiájába, mivel úgy vélik, hogy az atomenergiára az átmeneti időszakon túl, hosszú távon is szükség lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés fenntartásához. A fenntartható élelmezési rendszerekre való áttérést célzó uniós szakpolitikák és kezdeményezések kapcsán egyetértenek azzal, hogy az effektív átmenethez javítani kell a koordináció hatékonyságán.
Orosz–ukrán konfliktus
Az orosz–ukrán konfliktus során megfigyelhető, hogy a Jansa-kormány az uniós átlagnál határozottabban bírálta az orosz agressziót. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szerinte emberiség elleni bűncselekmények sorozatát követik el az oroszok Ukrajnában. A konfliktus kitörése óta számtalan alkalommal a szolidaritásáról biztosította az ukrán felet. Ennek egyik kiemelkedő megnyilvánulása volt, hogy márciusban Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel. Szintén diplomáciailag jelentős gesztus, hogy a szlovének elsőként helyezték vissza a nagykövetségük működését Kijevbe.
Az uniós fellépés tekintetében a szigorú szankciós csomagokat támogatják. Február végén Jernej Vrtovec infrastrukturális miniszter hangsúlyozta, hogy diverzifikálni kell az EU gázellátását és szinkronizálni kell az ukrán és az európai villamosenergia-hálózatot. Áprilisban Anže Logar szlovén külügyminiszter az orosz gázimport azonnali uniós betiltását szorgalmazta. Ezért nem meglepő, hogy Szlovénia is csatlakozott ahhoz a tizenegy uniós országot tömörítő kezdeményezéshez, amely megszüntetné az EU orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét. Ugyanakkor Szlovénia is nagy mértékben rá van szorulva az orosz energetikai importra, a Horvátországon keresztül érkező cseppfolyós gázszállításokban látja a kitörés lehetőségét.
Janez Janša úgy nyilatkozott, a vezetőknek kötelezettséget kellene vállalni arra, hogy Ukrajnának 2030-ig garantált uniós tagságot biztosítanak. A szlovének a tanácsi üléseken Ukrajna felvételével párhuzamosan a keleti partnerség országai számára is uniós perspektívákat szorgalmaznak, és rendszerint kiemelik az EU mihamarabbi nyugat-balkáni bővítésének fontosságát.
Az EU jövője
Az Európa jövőjéről szóló diskurzusban a szlovének úgy látják, hogy az EU-ban politikai reformokra van szükség, mely során az uniós polgároknak nagyobb beleszólást kell kapniuk az uniós döntéshozatalba, mindemelett tudatosítaniuk kell magukban az uniós polgárság jelentőségét. A szlovének nem zárkóznak el az alapító szerződések módosításától, Borut Pahor köztársasági elnök csatlakozott Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen ilyen változtatásokat sürgető felhívásaihoz. Tizenhárom uniós ország, köztük Szlovénia, nem hivatalos dokumentumot készített az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeiről és nyomon követéséről, amelyben óva int az uniós szerződések elhamarkodott módosításától.
Választások
Szlovéniában 2022. április 24-én parlamenti választásokat tartottak, ahol a választók leváltották a jobboldali populista Janez Jansa-t, és helyette egy viszonylag kezdő politikusnak, Robert Golobnak szavaztak bizalmat. A Golob által vezetett Szabadság Mozgalom végül a szavazatok 34,5%-át szerezte meg, míg Jansa Szociáldemokrata Pártja (SDS) 23,6%-ot. A Szabadság Mozgalom 41 mandátumot szerzett a 90 fős szlovén nemzetgyűlésben, szemben az SDS 27 képviselői helyével. Golob pártja várhatóan szövetségre törekszik majd a Szociáldemokratákkal (SD) és a Baloldali Párttal (Levica), amelyek összesen 12 mandátummal rendelkeznek. A Szabadság Mozgalom a zöld energiára való áttérés, a nyílt társadalom és a jogállamiság mellett kampányolt.
A választás eredményét örömmel fogadták a mainstream pro-európai politikai szereplők. Vélhetőleg az új kormányzati ciklusban irányváltoztatás lesz az eddigi Jansa-féle Európa politikához képest, azonban érdemes figyelemmel lenni arra a tényre, hogy amikor valamelyik párt megnyeri a szlovén választásokat, akkor valamit mindig kínálnia kell a vele koalícióra lépő kisebb partnereknek. A támogatásért cserébe ugyanis mindenki kér valamit, maga a kormányfő pedig könnyen elveszítheti a saját politikai mozgásterét, és ne felejtsük el azt sem, hogy az újonnan alakult Szabadság Mozgalomnak még nincsen kormányzati tapasztalata.
Források
- https://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/jha/2022/03/03-04/
- https://english.sta.si/3032465/dnevnik-lauds-work-of-conference-on-the-future-of-europe?q=eu
- https://english.sta.si/3012199/jansa-urges-eu-get-rid-of-russian-energy-asap?q=eu
- https://english.sta.si/3034967/eu-countries-including-slovenia-warn-against-rash-changes-to-eu-treaties?q=eu
- https://infostart.hu/kulfold/2022/02/03/miniszteri-szintu-schengen-tanacs-letrehozasat-szorgalmazza-a-francia-elnok
- https://www.euronews.com/my-europe/2022/04/25/significant-win-for-brussels-as-france-slovenia-back-pro-eu-leaders
- https://telex.hu/kulfold/2022/04/22/szlovenia-valaszt-jansa-es-golob-vagyis-a-szloven-orban-es-gattyan-harcat-a-kis-partok-dontik-majd-el
- https://www.electionguide.org/elections/id/3766/
Nyitókép: Ljubljana belvárosa, Flickr / Fernando Stankuns
